Fél év Indiában egyedül három gyerekkel és az autizmussal
Megéri feszegetni a határainkat és egy helyben ülős-napozós nyaralás helyett életre szóló élményt adni az egész családnak az utazásokkal. Lohonyai Dóra is így gondolta, amikor fél évre Dél-Indiába indult három gyerekével, igaz az utazáson felül fontos cél is vezérelte: egy helyi guruhoz fordult autista gyermekei gyógyulása érdekében. Kalandjaikról könyvet is kiadott.
Másfél éve érkezett haza Magyarországra élete eddigi legnagyobb utazásáról Lohonyai Dóra bölcsész-közgazdász. Önmagában is nagy szó lenne, hogy három gyermekével fél évet töltött Dél-Indiában és együtt felfedeztek számos ázsiai országot, de komoly céllal indultak útnak: indiai gurunál gyógyíttatta autizmussal élő gyermekeit.
Dóra három gyermeke közül Kíra és Kende él autizmussal, míg Karsa tipikus fejlődésű, mégsem átlagos kisfiú. Az édesanya negyvenévesen sikeres vállalkozásból lépett ki, hogy főállásban foglalkozhasson velük, ám soha nem volt igazán elégedett azzal az életminőséggel, amit az orvostudomány biztosítani tudott a számukra. Aztán tudomást szerzett egy Indiában élő gururól, aki azt állította, képes segíteni.
De hogy lehetne egy vele született állapot gyógyítható? – érdeklődött Dóra, amire azt a választ kapta, hogy ilyenkor egy karmaváltás hozhatja meg a megfelelő eredményt. Így született meg a ’Karmaváltás – Fél év Indiában egyedül, három gyerekkel és az autizmussal’ című könyv. A történet minden szavában igaz, tanulságos és bővelkedik a nem várt fordulatokban. Emberi, humoros, néhol megríkató kalandregény ez, mely magával ragad és erőt ad.
„Racionális embernek tartom magamat, de tisztában vagyok vele, hogy nem csak a minket körülvevő, anyagi világ létezik. Mivel a nyugati orvoslás lehetőségeit már kimerítettük, úgy gondoltam, minden követ meg kell mozgatnom” – mondja az édesanya, aki előtt hamar világossá vált, hogy az indiai mesterrel párbeszédet folytatni meddő próbálkozás. Az egyetlen, amit tehet, hogy kritikátlanul elfogadja a gyógyítási módszereit. Hogy ez végül így történt-e, a könyvből kiderül.
Riksával a hétköznapokban
A család 2018 októberében költözött Bangalore-ba. Az autizmussal élő gyerekek számára természetesen óriási kihívás volt a környezetváltás.
„Az állandóságot ebben a helyzetben csak én képviseltem a gyerekek életében. Fel kellett készülnünk arra, hogy a gyógyítás akár 1-2 évig is eltarthat” – meséli Dóra, aki komoly nehézségekkel szállt szembe az indiai hétköznapokban: rá hárult a gyerekek ellátása mellett az otthoni iskoláztatásuk is. Ehhez jöttek még a látogatások a gyógyító templomába, amelyek napi 3-4 órás, riksán megtett utat jelentettek a család számára.
„Amikor kiérkeztünk, még azt sem tudtuk, hol fogunk lakni. Igazán jó kapcsolatunk csak az alacsony kasztból származó takarítónővel alakult ki, akinek már az is újdonság volt, hogy valaki emberszáma veszi. Hozzá kellett szoknunk ahhoz is, hogy nincs hús, kenyér, tejtermék, és a helyi ételek extrém csípősek. Kihívás volt olyasmit alkotni, amit a gyerekek hajlandóak megenni” – meséli.
Dóra mégsem aggódott, mert elszántan hisz benne, hogy csak a komfortzónánk elhagyása nyithat utat a fejlődés előtt. „A gyerekek is megérezték, hogy kinn sokkal magunkra utaltabbak vagyunk. Éppen ezért életrevalóbbá, figyelmesebbé váltak, mint az otthoni életünkben.”
Jobb mint egy napozós nyaralás!
„De hiszen az utazásban pont a spontaneitás és a szabadság a jó! Mondanák most sokan értetlenül, ezt nem lehet tervezni! Nem is kell. Persze három gyerekkel eleve nem lehet annyira spontánul menni, mint egyedül, ahol mindegy hol alszom, sőt legfeljebb aznap nem alszom. De elég előző nap megbeszélni, másnap mi fog történni és mennyi időt vesz majd igénybe az utazás, a gyaloglás és hol fogunk fürdeni. Az autistáknak a „Mikor lesz…?” és a „hol lesz…?” nagyon fontos” – mondta Lohonyai Dóra, aki úgy véli, a komfortzónánkból való kilépés mindenkire csak jótékony hatással van, még az autistákra is.
„Én úgy gondolom, hogy egy ilyen utazás élménye annyival többet ad még egy autista gyermeknek is, mint egy helyben ülős-napozós nyaralás, hogy megéri egy kicsit feszegetni a határokat” – tette hozzá.
Időközben lassan elkészül Lohonyai Dóra második könyve is, melyet tavasszal tervez megjelentetni. Ez a könyv is az autizmusról szól, de ismét nagyon másként, mint a témában már fellelhető könyvek. A szerző úgy érzi, nagyon fontos az autozmusról való kommunikálás, mert már minden 100. ember autista és az emberek még mindig nem tudják, mi is ez. Márpedig amit, akit nem értünk, azzal neéhz is együttérezni, együtt élni. Ezért szólalt fel Dóra időn a TedX Liberty Bridge Women-en is. Előadása hamarosan fent lesz a youtube-on.
