Ez a négy trend határozza meg a követeléskezelési piacot 2023-ban

Lencsés Tamás - Ügyvezető igazgató - EOS Faktor Zrt.
  • Az új EU-direktíva értelmében bárki számára megnyílik a követelésvásárlás lehetősége, ami a piac liberalizációjához vezet.
  • Az ingatlan fedezetű tartozások kezelése során az árverezés helyett egyre gyakoribb az ingatlan hitelezővel közös értékesítése.
  • Már kezd elterjedni a digitális csatornák használata a modern követeléskezelésben.
  • A ChatGPT alapjaiban változtatja meg az üzleti folyamatokat, azonban a kintlévőségkezelés során az emberi tényező még mindig sokat nyom a latban.

A magyar gazdaság egy éve recesszióban van, az orosz-ukrán háború hatásait, az energiaválságot és a rekord-inflációt követően az év végén hatályba lépő EU direktíva implementálása során pedig újabb kihívással szembesül a követeléskezelési szektor. Az EOS, Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalata összefoglalta azokat a legfontosabb trendeket, amelyek nem csak az idei évet határozták meg, de 2024-re is hatással lesznek.
 
EU-direktíva – egységes piac létrehozása
 
Az idei évet érintő legfontosabb újdonság, hogy változik a követelésvásárlást és kezelést szabályozó uniós direktíva, amely nagy mértékben hozzájárul a piac liberalizációjához. Az új irányelv értelmében a várhatóan kizárólag pénzügyi termékekből származó követelések vásárlása ezentúl nem lesz engedélyköteles a piaci szereplők számára, így megnyílik a lehetőség az EU befektetőknek a tagállamok belső piacain történő befektetések felé, azonban a kintlévőségek kezelése ezentúl jobban szabályozott és felügyelt tevékenység lesz.
 
Az NPL ráta várható csökkenése mellett így lebomlanak az állomány vásárlásával kapcsolatos korlátok, ezért mindenképp a verseny növekedésére lehet számítani. A hitelvásárlás során problémát jelenthet azonban az, hogy az Unión belül jelenleg még eltérő szabályok vonatkoznak a nem teljesítő hitelekre, amire szakértők szerint a jogharmonizáció jelent megoldást, azaz egy egységes piac létrehozása szükséges a szektoron belül.
 
A hitelgondozás szabályozása egy sokkal átláthatóbb rendszert tesz majd lehetővé, és hatására garantált a piactisztulás és a magasabb szintű fogyasztóvédelem is.
 
Hitelezővel történő közös értékesítés – előnyös megoldás
 
Az EOS 2023-as kutatása* szerint az év első felében a magyar fogyasztók 30 százalékának keletkezett tartozása, elsősorban az infláció és az energiaköltségek miatt. Bár az adósságok kezelése tekintetében 66% állítja azt, hogy ártudatosabbá vált, sajnos előfordulhat az az eset, hogy az adósnak nincs más választása, és meg kell válnia ingatlanjától. Amennyiben elkerülhetetlenné válik ez a szituáció, akkor érdemes számításba venni a hitelezővel történő közös értékesítést, hiszen a folyamatos szakértői segítség mellett elkerülhetők a kényszerintézkedések és a plusz költségek.
 
A tendencia azt mutatja, hogy ebben a nehéz helyzetben egyre többen fordulnak a követeléskezelőhöz, az EOS esetében ilyenkor a hitelintézet által felmondott hitelszerződés tartozása az ingatlan vételárából egészben vagy részben kerül rendezésre.
 
Digitalizáció – digitális csatornák használata az ügyfelek eléréséhez
 
Míg 10 évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy a tartozásokról szóló dokumentumok ne papír alapon, postán érkezzenek meg az érintett háztartásba, a digitális csatornák használata a modern követeléskezelés egyik alapvető pillérének tekinthető. Ráadásul ennek következtében a kommunikáció is kétirányúvá válik, mert már nemcsak a követeléskezelő küld levelet az adósnak, hanem megfelelő GDPR felhatalmazás esetén használhatja az információt adatvezérelt, prediktív modellekkel támogatott folyamataihoz.
 
Az ügyfélélmény fontosságáról ebben az esetben sem szabad megfeledkezni. A digitális banki szolgáltatásokat használók száma folyamatosan növekszik, így nem meglepő, ha az adósokban felmerül az igény, hogy saját maguk intézzék adósságaik kezelését is, hasonlóan egyéb pénzügyeikhez. Erre megoldást jelenthet egy követeléskezelési ügyfélportál létrehozása, ahol pontosan követhetik az ügymenetet, és lehetővé teszi a hatékony kommunikációt a két fél között. A chatbotok használata már a követeléskezelésben is egyre elterjedtebb, hiszen segítségével például jóval nagyobb ügyfélállomány kezelhető.
 
Chat GPT – leegyszerűsödnek a munkafolyamatok
 
Ahogy az elmúlt évek tendenciái mutatják, a technológia folyamatos GDP növekedést eredményezett, a változás pedig, ütemét tekintve egyre intenzívebb. A mesterséges intelligencia használata már a cégek 87%-a szerint versenyelőnyt jelent, hiszen növeli a termelékenységet és az elégedettséget, csökkenti a költségeket, valamint a kibervédelemben is hatékony segítséget nyújt.
 
A ChatGPT minden idők leggyorsabban adaptált fogyasztói terméke, 3 hónap alatt 100 millió felhasználója lett. Az OpenAI által létrehozott mesterséges intelligencia szoftver a bevitt információk interaktív kezelésével szinte bármit képes lemodellezni, a Microsoft befektetésével pedig újabb kapuk nyíltak, hiszen hamarosan több programból származó adatokból is képes lesz alkotni.
 
A mesterséges intelligencia lehetőségeinek kiaknázásához azonban szükséges az egyén is, hiszen csak az adott ember képes meghatározni a pontos elvégezni kívánt feladatot. A munkaidő mérlege szerint manapság 57% jut a kommunikációra, míg 43% a létrehozásra. Az AI használata az utóbbi során kulcskérdés, és a követeléskezelés területén is óriási segítséget jelenthet az ismétlődő munkafolyamatok során, hiszen a megspórolt időt értékteremtő munkára fordíthatják.

A fentebbi cikk az EOS és Portfolio KÖVETELÉSKEZELÉSI TRENDEK 2023 konferencián elhangzott előadások és az EOS 2023-as Fogyasztói Kutatása alapján készült.