Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

Egyedülálló kulturtörténeti gyöngyszem – Utazás téren és időn át

A MŰVÉSZET TEMPLOMAI SOROZAT LEGÚJABB TAGJA, AZ ALHAMBRA ÁPRILIS 13-ÁN DEBÜTÁL A HAZAI MŰVÉSZMOZIKBAN. FORGALMAZÓ: PANNONIA ENTERTAINMENT.

Az Alhambra egy különleges, egész estés dokumentumfilm, amely először mutatja be a Naszrid-dinasztia irányította, XIV. századi Andalúzia korát.

Ez az első dokumentumfilm, melynek forgatócsoportja különleges bejárási és forgatási engedélyt kapott a dél-spanyol városban, Granadában álló, világhírű, 1984 óta az UNESCO Világörökség listáján is szereplő erődpalotába, még a nagyközönség elől elzárt épületrészekbe is.

„Miről is szól a film? Egy zseniről, két uralkodóról és közös álmukról, hogy a mennyei királysággal felérő épületegyüttest emeljenek.” /IMDB/

1340-et írunk. I. Juszuf szultán tudva, hogy Granada központú birodalmát hamarosan kiszorítja Európából a környező királyságok előrenyomulása, az Alhambra építtetésébe kezd, hogy fejlett civilizációjáról örök nyomot hagyjon. Ibn al-Hatib nagyvezír, aki egyben költő és korát jóval meghaladó polihisztor is, oroszlánrészt vállal a nagyratörő vállalkozás sikerre vitelében. Jelen dokumentumfilmünk fikciós elemekkel tarkítva ennek a, Naszrid-dinasztia által nagyra becsült, 1300 körül élt nagyvezírnek, filozófusnak, Ibn al-Hatibnak a mindennapjait kísérli meg rekonstruálni írásos történelmi emlékek nyomán. A film hiteles történelmi dokumentumok alapján visszarepít bennünket a múltba, hogy a Granada központú birodalom – s az abban kulcsszerephez jutó hatalmi szimbólum, az Alhambra – létrejöttének szemtanúi lehessünk.

Granadában járunk, 1340-ben, a hidzsra szerinti 8., a katolikus naptár szerinti XIV. században. Granadai Királyság az utolsó muszlim állam Európában: határai egyre szűkülnek. A Naszrid-dinasztia két szultánja úgy határoz, hogy emlékművet állít a még hatalma csúcsán járó, de már a hanyatlás jeleit mutató civilizációjának, szellemi teljesítményeinek, amelyeket az andalúziai tartózkodásuk 700 éve alatt bontakoztattak ki.

Kihívás elé állítják mesterembereiket: készítsenek tökéletes műalkotást, méghozzá egy épületet, az Alhambra erődpalota formájában. Ibn al-Hatib, mai szóval élve „miniszterelnök”, filozófus, költő és orvos lesz a két szultán bizalmi embere e feladatnál. Nem pusztán szemtanúja lesz eme aranykornak, de kézjegyét ott találjuk a falakon. Ő lesz filmünk fiktív narrátora, akitől értesüléseket szerzünk az európai történelem ezen időszakának e fejezetéről.

Kihívás elé állítják mesterembereiket: készítsenek tökéletes műalkotást, méghozzá egy épületet, az Alhambra erődpalota formájában. Ibn al-Hatib, mai szóval élve „miniszterelnök”, filozófus, költő és orvos lesz a két szultán bizalmi embere e feladatnál. Nem pusztán szemtanúja lesz eme aranykornak, de kézjegyét ott találjuk a falakon. Ő lesz filmünk fiktív narrátora, akitől értesüléseket szerzünk az európai történelem ezen időszakának e fejezetéről.

Amikor azonban a szultánt fia váltja a trónon, és bevonja a nagyvezírt más alapokon nyugvó politikájába, Ibn al-Hatib két világ közt őrlődik. Fennmaradt, kézírásos krónikáiból szerezhetünk pontos ismereteket, milyen is volt a XIV. századi Granada, az iszlám Európa hattyúdala.

A granadai Alhambra megépítésével, az azon dolgozó elméleti és gyakorlati szakemberek mesterségbeli tudásával foglalkozó dokumentumfilm a legújabb digitális technológiai megoldásokkal forgott. A Spanyol Televízió nyilatkozatában olvashatjuk, hogy CGI (számítógép vezérelte képalkotás) és 3D-s digitális technikával tudták az alkotók rekonstruálni a Naszrid-dinasztia korabeli Granadát. „A sötét középkorban Andalúziát beragyogja egy fénypászma, a világ talán egyik legcsodálatosabb épületegyüttese, az Alhambra” – hangsúlyozzák a spanyol közszolgálatiak. „A film azoknak állít emléket, akik a tökéletes szépség elvont eszméjét kézzelfoghatóvá kívánták tenni.”

Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg. Ez a film feloldja ezt a zsákutcát a középkori poétika és optika elhanyagolt, interdiszciplináris összefüggéseinek vizsgálatával, valamint az iszlám udvari szertartások tanulmányozásával. Mindez lehetővé teszi a mögöttes, integrált esztétika rekonstrukcióját, a különböző művészeti médiumok – építészet, költészet és textilművészet – harmonikus kölcsönhatására fókuszálva, ami az Alhambra új megértését eredményezi.

„Ezt a csodálatos eredettörténetet végre el kellett, hogy mesélje valaki! Azt kívánom, hogy a nézők gondolkodjanak el rajta, kik vagyunk; és hogy a film igazolja Andalúzia súlyát az európai kultúrában” – így Isabel Fernández, a rendező.

Az Alhambra című egész estés, fikciós jelenetekkel életszerűbbé tett kultúrtörténeti ismeretterjesztő filmet a dokufilmjeiről méltán ismert Isabel Fernández rendezte. Ibn al-Hatib szerepét a francia–egyiptomi Amr Wakedre osztották, aki a Syriana, a Lazacfogás Jemenben, Wonder Woman 1984 és a Lucy című játékfilmek főszereplője volt, ez utóbbiban Scarlett Johanssen és Morgan Freeman oldalán.

A forgatókönyvet a rendező Margarita Melgarral együtt írta. Kettejük nagy támasza volt az Alhambra kutatókból álló kuratóriuma, a Granadai Egyetem és a CSIC Arabisztikai Iskola legjobb szakértői. A forgatókönyv példátlan művészeti-tudományos együttműködésben nyerte el végleges formáját.

A film az El de las dos vidas AIE, az Al Pati Producciones, valamint a Polar Star Films koprodukciójában készült. Közreműködött benne az RTVE, az ORF, az ARTE/ZDF, az Aljazeera Documentary Channel, továbbá az SVT, a Ceská Televise, a magyar MTVA, a TV Slovakia és az RTV Slovenia.

A film létrejöttét támogatta a Patronato de la Alhambra és a Generalife, szakmai segítséget a University of Granada és a Consejo Superior de Investigaciones Científicas, azaz a CSIC nyújtott.

A film promóciójában az Agencia Andaluza de Instituciones Culturales, továbbá a MEDIA TV Programming és az ICEC vállalt szerepet.

A Pannonia Entertainment terjesztette A művészet templomai sorozat legújabb tagját, Az Alhambra címűt 2023. április 13-án mutatják be a hazai művészmozik.