Egy lehetséges megoldás az informatikai munkaerőhiányra

Mi fán teremnek a „szolgáltatásgyorsítók”?

A szoftverfejlesztés iránti kereslet gyorsan nő, amelynek fő oka, hogy a Covid-19 sok vállalkozást kényszerített arra, hogy digitálissá tegye működését, méghozzá gyorsan. Az informatikában dolgozók száma azonban nem tudta lekövetni a kereslet növekedését: az IT vezetők szerint az esetek 64 százalékában a szakemberhiány akadályozza az új technológiák bevezetését. Ez gyors alkalmazkodásra kényszeríti az informatikai szektort – de annak mikéntje már korántsem egyértelmű. A szoftveres megoldásokat fejlesztő Exadel budapesti központjának vezetője, Eyal Zucker három megoldást ajánl a cégek figyelmébe – közülük is különösen az úgynevezett megoldás- vagy szolgáltatásgyorsítók alkalmazása lehet érdekes.

Az IT vezetők alapvetően háromféle stratégia mentén próbálják ellensúlyozni a munkaerőhiányt és lendületben tartani a digitális transzformációt: az elosztott agilis fejlesztés bevezetése, a fejlesztés automatizálása és az úgynevezett megoldásgyorsítók alkalmazása.

• Az agilis fejlesztés olyan eszközök és folyamatok összessége, amelyek révén a fejlesztő csapatok összehangoltan, és produktívan tudnak együttműködni, és magas szinten marad a tagjaik elégedettsége is. Az elosztott agilis fejlesztés az eredeti koncepció továbbfejlesztése. Az eredeti modell megköveteli, hogy a csapat egy helyen, akár ugyanabban a szobában üljön. Az új realitás azonban arra kényszeríti a vállalatokat, hogy ne csak lokális munkaerőt keressenek és alkalmazzanak. Az elosztott agilis módszer lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy a különböző helyeken lévő embereket összekössék, és közben fenntartsák a fejlesztés gyors tempóját.
• A fejlesztés automatizálására több módszer létezik, a low code/no code-tól kezdve a DevOps eszközökön át a z automatizált szoftvertesztelésig és így tovább. Ezek a technikák lehetővé teszik a fejlesztőknek, hogy automatizálják az ismétlődő, manuális feladatokat, tehermentesítve a csapatokat, hogy azok a fontosabb munkákra koncentrálhassanak, ahelyett, hogy elvesznének a részletkérdésekben.
• A harmadik stratégiát az úgynevezett megoldásgyorsítók alkalmazása jelenti. A kifejezetés olyan eszközök, folyamatok és gyakorlatok összességét takarja, amelyek egyetlen megoldásba kombinálva képesek növelni a nagyszabású, egyedi termék- és platformfejlesztés gyorsaságát és minőségét.

„A megoldásgyorsítók két kritikus területen javítják a hatékonyságot. Egyrészt csökkentik a fejlesztési költségeket és időt, úgy, hogy ez nem megy a minőség rovására. Fejlesztési nehézségeket és késedelmet lehet velük kiküszöbölni – mondta el Eyal Zucker, a szoftvermegoldásokat fejlesztő Exadel budapesti központjának vezetője. – A másik fő előnyük pedig, hogy szakembereket csábítanak a vállalathoz. A megoldásgyorsítók segítségével a fejlesztők nagyobb autonómiát élveznek a munka során, és az ügyfél által támasztott korlátokon kívül dolgozhatnak, nagyobb mozgásteret kapnak, jobban kamatoztathatják a kreativitásukat. Ezért a jól képzett munkaerőért folytatott versenyben a megoldásgyorsítók kulcsfontosságúak.”

Normál esetben az ügyfelek határozzák meg az általuk rendelt megoldások főbb technikai paramétereit. A megoldásgyorsító eszközöket azonban a szoftverfejlesztő szolgáltatók házon belül hozzák létre, ezzel lehetőséget adva a fejlesztőknek, hogy saját kezűleg irányítsák a folyamatokat, és döntő szerepük legyen a követelmények, a funkciók, a megcélzott piacok, a forgalmazási csatornák és sok más szempont meghatározásában. Lehetőséget ad nekik arra is, hogy különböző szerepekben próbálják ki magukat, például megoldásvezetőként, terméktulajdonosként vagy akár a marketingesként.

„A megoldásgyorsítók hasznosságára mi is kiváló példákat láttunk. Az egyik csapatunk korábban sokat küzdött azzal, hogy a tartalomkezelő rendszerben folyamatosan váltogatniuk kellett a különböző fejlesztői környezetek között, ami igen időigényes volt – magyarázta Eyal Zucker. – A házon belüli szakértők hamar megoldották a problémát: fejlesztettek egy Google Chrome bővítményt, ami lehetővé tette a környezetek közötti gyors váltást. A megoldást aztán más csapatok is át tudták venni. A fejlesztők a problémamegoldás mellett számos olyan feladatot is elvégeztek, amelyek túlmutattak a megszokotton. Piacelemzést készítettek, új terjesztési lehetőségeket kerestek (például nyílt forráskód), különböző marketing megközelítéseket próbáltak ki, hogy megtalálják azt a közönséget, amelyik szintén hasznát veheti majd ennek a megoldásnak. Ezt nevezzük megoldásgyorsításnak.”

Hogy vágjunk bele?

A szakember hozzátette: ha megoldásgyorsító (vagy más néven szolgáltatásgyorsító) fejlesztést szeretnénk kezdeni, három megközelítés közül érdemes választani.

• A cégvezetés nyílt felhívást tesz közzé egy közös probléma megoldására.
• Elindulhatunk a projektcsapat egy motivált tagjának javaslata alapján.
• Szervezhetünk egy hackathont, amely vagy megoldandó problémákat keres, majd azokra megoldást ad, vagy egy konkrét probléma megoldására irányul.

A részvételre való ösztönzés két legjobb módja a cégvezetés felől jövő ösztönzés és a megfelelő kompenzáció. A szervezet költségvetésétől függően ezeket fel lehet ajánlani pénzbeli bónuszok, de akár erkölcsi elismerés, dicséret, díj formájában is. Utóbbival hozzájárulhatunk a fejlesztők cégen és szakmán belüli tekintélyük növeléséhez. Sokan azért csatlakoznak a szolgáltatásgyorsító projektekhez, mert szeretik, amit csinálnak, és átélhetik a projekt feletti tulajdonosi felelősség érzését.

„Az informatikai szakemberhiány mellett a digitális megoldások iránti kereslet tovább nő, ezért az IT-szervezeteknek új stratégiákat kell találniuk. Az elosztott agilis fejlesztés, a fejlesztés automatizálása és a megoldásgyorsítók mind olyan életképes megoldások, amelyek segíthetnek ezt a hiányt orvosolni. A jövőben valószínűleg még több stratégia fog megjelenni, hogy megfeleljen ezeknek a kihívásoknak, és nincs kétségünk afelől, hogy az iparág továbbra is innovatív marad” – mondta el Eyal Zucker.

Az Exadel-ről bővebben: https://exadel.com/about-us/overview/