Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

Donald Trump rendeletet hozott a John Fitzgerald Kennedy, Robert F. Kennedy és Martin Luther King elleni merényletek aktáinak nyilvánosságáról

Donald Trump elnöki rendeletben intézkedett a John Fitzgerald Kennedy, Robert F. Kennedy és Martin Luther King elleni merényletek minden aktájának nyilvánossá tételéről csütörtökön.

Az elnök a Fehér Házban újságírók előtt írta alá a dokumentumot, ami úgy fogalmaz, hogy több mint 50 évvel a politikai gyilkosságok után a családtagok és az amerikai emberek megérdemlik az átláhatóságot és az igazságot.

Az intézkedés szövege szerint 

„nemzeti érdek a szóban forgó merényletekről szóló minden akta nyilvánossá tétele késlekedés nélkül”.

Donald Trump első elnöki ciklusa idején is ígéretet tett a John Fitzgerald Kennedy elleni merénylet minden anyagának nyilvánossá tételére, de akkor a Szövetségi Nyomozó Iroda és a Központi Hírszerző Ügynökség kérésére dokumentumok százai maradtak titkos minősítésűek.

A Martin Luther King elleni 1968-as merénylet aktáinak egy része egy erről szóló jogszabály értelmében 2027-ben válhatna először nyilvánossá. A titkosítás feloldása így várhatóan hosszabb időbe telik majd.

Donald Trump csütörtökön szintén rendelkezett egy elnöki tudományos és technológiai tanácsadói testület megalakításáról.

A rendelet szövege szerint bizonyos „ideológiai dogmák” miatt Egyesült Államok elveszítette versenyelőnyét, miközben a tudományba vetett közbizalom erodálódott, és integritása csökkent, ami megfojtotta az innovációt.

Az elnök rendeletének megfogalmazása szerint a testület 

„a tudomány, az ipar és a kormányzat legnagyszerűbb elméit tömöríti majd, annak érdekében, hogy nemzetünknek ebben a kritikus pillanatban utat mutasson az amerikai vezetőszerep felé a tudomány és technológia terén”.

A Fehér Ház elnöki dolgozószobájában tartott eseményen Donald Trump újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy

még nem döntött arról, hogy a Kína esetében fontolóra vett vámokat mikortól vezetné be.

Hozzátette, hogy a kelet-ázsiai gazdasági versenytársra az előző elnöksége idején kivetett magasabb vámok érvényesek. Azt ugyanakkor megjegyezte, hogy a Mexikó és Kanada esetében bejelentett 25 százalékos vámtarifa február elsején életbe léphet. Az elnök a héten korábban úgy nyilatkozott, hogy február 1-től akár a kínai vámok is életbe léphetnek.

Donald Trump kérdésre válaszolva kijelentette, hogy korábbi munkatársainak titkosszolgálati védelmét azért vonta meg, mert nem tartja indokoltnak, hogy valaki élete végéig részesüljön ebben.

Az elnök csütörtökön jelentette be, hogy többek mellett Mike Pompeo volt külügyminiszter hivatalos személyi védelmét is megszünteti. Kedden John Bolton, egykori nemzetbiztonsági főtanácsadó esetében már döntést született erről.