Csütörtöktől mozikban  A boldogság ügynöke

Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai rendezők A boldogság ügynöke című filmje a fesztiválszerepléseit tekintve az elmúlt évek egyik legsikeresebb magyar alkotása: vetítették a legjelentősebb észak-amerikai filmes esemény, a Sundance versenyprogramjában, azóta pedig sorra járja a világ filmfesztiváljait, Görögországtól Dánián át Mexikóig. Május másodikától végre a hazai mozikban is látható.

Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai rendezők egy negyvenes éveiben járó boldogságügynök, Amber Gurung életét követték A boldogság ügynöke című filmben. A mindössze 700.000 embert számláló, apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot, és négyórás kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. Ennek eredményéből dolgozzák ki az ötéves fejlesztési terveket, amelyeknek elsődleges célja, hogy tovább növeljék a bhutáni társadalom „boldogságindexét”.

A filmben Amber házról-házra látogatja az elszigetelt falvakat. Rajta keresztül kapunk intim betekintést a bhutáni társadalom hétköznapjaiba: abba, hogy mi teszi őket igazán boldoggá, és egyáltalán valóban mérhető-e a boldogság? A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.

A filmhez készült három Mozinet Nagylátószög adás közül az elsőben Veiszer Alinda Pogátsa Zoltán közgazdásszal, szociológussal, több magyar és külföldi egyetem oktatójával, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértőjével beszélgetett. Pogátsa azzal kapcsolatban, mit jelenthet egy bhutáni és egy nyugati világban élő ember számára a boldogság, elmondja, alapvetően két részre osztható a boldogságra való törekvés. Az egyik a fizikai szegénység megszüntetésére irányul. Ez jellemző tipikusan a világ fejlődő régióira. A másik az egyén tehetségének a kibontakoztatására irányuló törekvés, a kiteljesedés lehetőségének megteremtése, ez pedig a fejlett régiókra jellemző. De ez közel sem jelenti azt, hogy a fejlett nyugati világban könnyebb elérni a boldogságot. Az adás itt tekinthető meg.

A második, A boldogság ügynökéhez kapcsolódó adásban Veiszer Alinda Szondy Máté klinikai szakpszichológussal, terapeutával, egyetemi oktatóval és számos pszichológiai könyv szerzőjével beszélgetett a boldogságról. „Nem szabad elfelejtenünk, hogy nem csak rajtunk múlik, mennyire vagyunk boldogok. Ott van a biológia, és egyébként ott van a társadalmi környezet is” – mondja Szondy, aki a beszélgetés során több szempontból vizsgálja a kérdést. Elmondása szerint a boldogság csak részben múlik az egyén erőfeszítésein, mert számos biológiai és társadalmi faktor szerepet játszik abban, mennyire érzi magát boldognak valaki. Az ember alapvető biológiai beállítottsága, hogy a negatív ingereket intenzívebben élik meg, ám ezeknek teret kell engedni. Szondy többek között ezért is bírálja a motivációs előadók és a közösségi média által terjesztett boldogság fetisizálást. A családi és a baráti környezet, de a tágabb társadalmi közeg is jelentős hatással bír az egyén boldogságérzetére, és Szondy szerint csak akkor érezzük jól magunkat, ha ezek a közegek elfogadóak biztonságosak és megtartóak. Az adás itt látható.

A harmadik videóban Veiszer Alinda a budapesti Tan Kapuja Buddhista Főiskola igazgatójával és oktatójával, Cser Zoltán buddhista tanítóval beszélget a boldogságról, és annak buddhista értelmezéséről. „Nagyon jó a motiváció, amikor egy uralkodó réteg nem csak a gazdasági növekedésben méri a sikert, hanem abban, hogy lelkileg milyen állapotok vannak. Viszont ez csak Bhutánban tud így működni. Tehát ezt nem lehet honosítani mondjuk Magyarországon, vagy Nyugat-Európában” – mondja Cser, aki a bhutáni boldogságmérésről megemlíti, üdvözlendőnek tartja, hogy van egy buddhista ország, ahol a hatalom a boldogságot teszi az ország sikerének mértékegységévé. A nyugati fogyasztás orientált világban véleménye szerint ez elképzelhetetlen lenne. Bhutánban olyan buddhista fogalmak, mint a karma, vagy a reinkarnáció nagyban befolyásolják a viselkedéskultúrát és az etikát, a jótetteknek náluk távlati következményei vannak. Az adás itt látható.