„Csuti” uraság szerint mi támadunk, a vírus védekezik

Fordulópont következett be a koronavírus-járványban: eddig „a vírus támadott, mi pedig védekeztünk”, most viszont „mi támadunk, a vírus pedig védekezik” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Az új koronavírus-adatokról a kormányfő kifejtette: az új fertőzöttek száma 1576, meghalt 98, javarészt idős és krónikus betegségben szenvedő magyar, kórházban 3638 koronavírus-megbetegedett fekszik, lélegeztetőgépen pedig 302-en vannak. Az elmúlt három-négy nap adatai alapján a miniszterelnök rámutatott: a helyzet javulása megállt, stagnálás, némi romlás látszik.

    Ugyanakkor azok száma, akik már legalább egy oltást kaptak, péntek hajnalban 264 530 volt, akik pedig már a második dózist is megkapták, mintegy 92 ezren vannak – ismertette.

    Orbán Viktor arról is beszélt, ha minden a tervek szerint halad, március elejére elérhető, hogy a legalább egyszer beoltottak és a fertőzésen már átesettek száma meghaladja az egymilliót. Március 15-ére pedig minden 60 év fölöttit, aki regisztrált, nagy valószínűséggel beoltanak – közölte, hozzátéve, hogy így április elejére már megközelítőleg kétmillióan lesznek beoltva. Sőt – folytatta -, ha a kínai vakcinát is használni tudják, akkor április elején a beoltottak és a hat hónapnál nem régebben megfertőződöttek együttes száma meghaladja a kétmilliót.

    Ezek az adatok „a nagy valószínűséggel bekövetkező” vakcinaszállítmányokra épülnek – mondta, jelezve, hogy talán a jövő héten már orosz vakcinával is oltanak, és „a kínai vakcina is érkezik”, arról azonban még ellenőrző vizsgálatokat végeznek a magyar hatóságok. Jó hírnek nevezte ugyanakkor, hogy Szerbiában, ahol mind az orosszal, mind a kínaival oltanak, a tapasztalatok megnyugtatóak.

    Szólt arról is, hogy a világban zajlik a gyógyszergyártók csatája is, ami a potenciális betegeknek ellenszenves. Megjegyezte: a nyilatkozatok alapján meg tudja mondani, melyik magyar parlamenti képviselő szólal meg például amerikai vagy orosz érdekek mellett.

    Azt a felfogást azonban járvány idején elfogadhatatlannak tartja, amely szerint ha nem sikerül a válságkezelés, akkor az a kormányra nézve negatív. „A baloldal itt túlságosan messzire ment, átlépett olyan határokat, amelyeket emberiességi okokból (…) nem szabadna” – jelentette ki.

    A miniszterelnök az uniós vakcinabeszerzést lassúnak nevezte, aminek a jóindulatú olvasata, hogy a brüsszeli bürokraták minél olcsóbban akartak oltóanyagot beszerezni, ám „nekünk (…) a pénz nem lényegtelen, de az élethez képest másodlagos”.

    Elmondta továbbá, érzi, hogy mindenki szeretné visszakapni a régi életét, és megérti a vendéglátósok, szállodások elkeseredését, nyomásgyakorlását is. Ám különösen az elmúlt néhány nap adatai azt mutatják, hogy óvatosan, tervezetten kell haladni – hívta fel a figyelmet.

    A kormány február közepe és március eleje között egy online konzultáció formájában kéri ki az emberek véleményét a nyitás kérdéseiről – közölte.

    Kérdésre megjegyezte: nem tartja ördögtől valónak, hogy a már védetteknek valamivel gyorsabb nyitást tegyenek lehetővé, de ez a konzultáció eredményén múlik.

    A gazdaságról szólva hangsúlyozta: miután már érkezett vakcina, a védekezés átadta a helyét a gazdaság újraindításának.

    A gazdaságvédelmet úgy értékelte: sikerült megvédeni a munkahelyeket, 2020 decemberében kicsivel még többen is dolgoztak, mint egy évvel korábban.

    A gazdaság-újraindítási akcióterv első intézkedéseit pedig már meg is lépték, ezt követően április elején meghozzák azokat a döntéseket, amelyek elsősorban a felsőoktatás, kutatás-fejlesztés átalakításáról szólnak majd, „1500-2000 milliárd forintról beszélünk” – vázolta fel a kormányfő.

    Ismertette továbbá, hogy július elején meghirdetik azokat a nagy fejlesztéseket, amelyek a teljes magyar energiarendszer korszerűsítéséről, a zöldgazdaság, a körforgásos gazdaság kiépítéséről, valamint egy teljesen új agrár- és vidékfejlesztési program elindításáról szólnak.

    Orbán Viktor várakozása szerint ezekkel a döntésekkel 2021 jó eséllyel egy példátlanul sikeres újraindítási év lesz.

    A vendéglátóipar bértámogatásáról azt mondta, a kifizetés valóban bürokratikusan és lassan haladt, nem volt szerencsés az eredetileg elgondolt utófinanszírozási rendszer, ezért megváltoztatták, előlegben fizetnek, és utólag számolnak majd el. Így jó esély van arra, hogy az érintettek februárban minden nekik járó támogatást kézhez kapjanak – közölte.

    Beszámolt arról a kis- és középvállalkozásoknak induló programról is, amely 10 évre szóló, 10 millió forintos, kamatmentes hitel folyósítását teszi lehetővé úgy, hogy 3 évig nem kell elkezdeni törleszteni.

    A friss demográfiai adatokat a miniszterelnök úgy kommentálta: az elmúlt tíz évben Magyarország nagy eredményeket ért el „az öntudatra ébredés és az önbecsülés területén”. Több a házasság, több gyermeket vállalnak, és a nem kívánt gyermekek száma is lecsökkent – sorolta, úgy értékelve: „jobb állapotban vagyunk mi, magyarok, mint voltunk tíz évvel ezelőtt”.

    Jelezte, hogy a családtámogatások költségvetési összege 2010-hez képest a 2,5-szeresére nőtt, és különösen fontosnak nevezte a munkához kötött támogatást. „Úgy látom, a cigány honfitársainknak is rendkívül fontos, hogy munkához kapcsoltan kaphatnak gyermeknevelési támogatásokat” – tette hozzá a kormányfő, kiemelve, hogy ez növelte a társadalmi kohéziót.

    Orbán Viktor rámutatott: ha a kormány 2010-ben nem vezette volna be a mostani családtámogatási rendszert, 115 ezerrel kevesebb gyermek született volna az elmúlt tíz évben.