Csak látszólagos a bőség a munkaerőpiacon
A koronavírus-járvány márciusi kirobbanásának következtében rengetegen vesztették el az állásukat. Szilágyi-Bécsi Tímea, az INT-Solution Üzleti Tanácsadó Kft. tulajdonos-ügyvezetője szerint a felszabadult munkaerő csak egy látszólagos bőséget képez, mert a magasabb kompetenciájú szakembereket megtartották a vállalatok, és főként a fizikai munkát végző alkalmazottaktól váltak meg azonnal. Mint mondta, ugyan sok cégnél úgy érzik, hogy a vállalati HR elegendő az új munkatársak felkutatásához, de a személyzeti tanácsadó cégek nagyban megkönnyíthetik ezt az egyébként csak látszólag egyszerű feladatot.
Ahogy a koronavírus megjelent Magyarországon, a gazdaság a kormány által bevezetett korlátozások következtében bezuhant, ez pedig bizonyos szektorokban tömeges leépítésekhez vezetett. Ez elsősorban a vendéglátó- és a kiszolgálóipart érintette, de a leépítési hullám a gyártó cégeket is elérte, emiatt több százezren maradtak állás nélkül.
Szilágyi-Bécsi Tímea, az INT-Solution Üzleti Tanácsadó Kft. tulajdonos-ügyvezetője szerint a munkaerő-piaci adatokat érdemes óvatosan kezelni, ugyanis a felszabadult munkaerő csak egy látszólagos bőséget jelent.
„A szakképzettséggel rendelkezőket nehezen engedik el a cégek, ezekben a munkakörökben már tényleg csak akkor van leépítés, ha valóban a vállalat túlélését fenyegeti a járvány és az emiatt bekövetkezett megrendeléscsökkenés. A legtöbben a fizikaimunkaerő-állományhoz nyúltak hozzá, a betanított munkásoktól, a gyári összeszerelőktől, az operátoroktól váltak meg nagyobb létszámban, így ők most túlsúlyban vannak a munkanélküliek között” – magyarázta a HR-specialista.
A szakértő elmondta, hogy a cégek a leépítés során több szempontot is figyelembe vesznek. Az első, hogy a munkavállaló milyen teljesítményt nyújt, a másik, hogy milyen régóta dolgozik az alkalmazásukban.
„Elsősorban azok a gyártó cégek húzták be a vészféket, amelyek valamilyen szinten kapcsolódnak az autóiparhoz, amely szinte teljesen leállt. Itt megfigyelhető, hogy csökkentették a kölcsönzött munkaerő létszámát, most pedig maguk oldják meg a toborzást, ami hátrányosan is érintheti őket. A már említett látszólagos bőség miatt úgy gondolják, maguk is megtalálják a számukra megfelelő munkavállalót, pedig a személyzeti tanácsadók munkájával értékes időt takaríthatnak meg, hiszen az adminisztratív folyamatokat átveszik tőlük, és csak azokkal a jelöltekkel kell találkozniuk, akik tényleg megfelelnek a pozícióra” – fogalmazott Szilágyi-Bécsi Tímea.
Arról is beszélt, a szabadságolások és az esetleges második hullám általi bizonytalanság miatt a cégek még csökkentett üzemmódban vannak, de szeptember-októberben már megközelíthetik a régi kapacitásukat. Hangsúlyozta, hogy a külföldi munkavállalók várhatóan már kevesebben térnek vissza, ami szintén új helyzetet teremt.
„A vendégmunkások a határzárak miatt aligha jönnek majd Magyarországra olyan számban, mint a járvány előtt, ezért kialakulhat egyfajta munkaerőhiány is. Az is tisztán látszik, hogy sokan karrierváltáson gondolkoznak, előfordul, hogy szakácsok, pincérek, felszolgálók tucatjai jelentkeznek értékesítő pozícióra. Aki előre gondolkodott és a karantén idején képezte magát, az most nagy előnyben lehet” – magyarázta a szakember.
Az INT-Solution Üzleti Tanácsadó Kft. szót ejtett arról is, hogy a nyelvvizsga-követelmények elengedése miatt diplomát szerző 81 ezer embernek nem lesz könnyű dolga az elhelyezkedéskor.
„A magyar munkaerőpiac nem feltétlenül tud felszívni ennyi diplomást, és a helyzetet nehezíti, hogy sokan közülük nyelvvizsga nélkül keresnek állást. Sok multinacionális cégnél, illetve kis- és középvállalkozásnál elengedhetetlen követelmény a nyelvtudás, aminek hiánya nehezítő tényező álláskereséskor. Ráadásul olyan pozíciókra, ahol nincs szükség diplomára, nem szívesen vesznek fel diplomával rendelkezőket. De az is előfordulhat, hogy egy diplomás az általa vágyott munkakörnél alacsonyabb pozíciót kap, és onnan kell lépkednie felfelé” – értékelt.
