Chopin műveivel indul a Nemzetek zenéje kamarakoncert-sorozat az Urániában

Lengyel esttel, benne Chopin műveivel és a hegedűvirtuóz Wieniawski egy polonézével indul az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Sinfonietta Pannonica Ensemble Nemzetek zenéje című új kamarakoncert-sorozata december 13-án.

A Sinfonietta Pannonica Ensemble évek óta visszatérő vendége az Urániának. Új sorozatukban havonta egy-egy nemzet népszerű kamaramuzsikájából adnak ízelítőt, felvonultatva a romantika és a XX. század kamarazenéjének emblematikus alkotásait, a hangszerjáték csúcsát jelentő műveket. A decemberi Lengyel est után – amely a száz éve visszaszerzett lengyel függetlenség centenáriumi eseményei között szerepel – januárban spanyol-argentin, februárban francia, márciusban magyar est következik, majd áprilisban orosz szerzők kamarazenéivel zárul az ötrészes sorozat.

A Sinfonietta Pannonica Magyarország vezető szimfonikus zenekarainak világhírű szólistáiból, valamint fiatal muzsikusainak legjavából alakult 2010-ben. Alapítója és művészeti vezetője Szabó Péter, a Budapesti Fesztiválzenekar Liszt Ferenc-díjas szólócsellistája, akinek állandó partnere lesz a sorozatban Oláh Vilmos Liszt Ferenc-díjas hegedűművész. A zongorás kamaraművek előadásában az első koncerten Narihito Mukeda Magyarországon élő japán zongoraművész, további három alkalommal pedig Lajkó István Junior Prima-díjas zongoraművész társul hozzájuk, illetve alkalmanként az együttes további tagjaival is kiegészül a fellépő művészek köre: így színpadra lép Sovány Rita gordonkaművész, Máté Győző és Sipos Gábor brácsaművész és Jász Pál hegedűművész is.

A Nemzetek zenéje koncertsorozat médiatámogatója a Bartók Rádió és a Fidelio magazin. 

A programokról röviden:

Lengyel est, december 13., csütörtök, 19:30

Frédéric Chopin (1810-1849) művei dominálnak majd a Sinfonietta Pannonica Ensemble kamarakoncert sorozatának első estjén, továbbá a virtuóz hegedűs, Henryk Wieniawski (1835-1880) egy polonéze is elhangzik az Uránia színpadán december 13-án. Az esten Chopin legszebb polonézei és mazurkái szólalnak meg, köztük egyik korai remeke, a Polnaise brillante, vagy a B-dúr Mazurka Op.17., és az f-moll Mazurka Op.7. Hallható lesz zongorára, hegedűre és gordonkára írt g-moll triója is, amely a mester ifjúkori műve, egyik legtökéletesebb és ennek ellenére leginkább elhanyagolt, ritkán előadott alkotása. Az előadók: Szabó Péter gordonkaművész és Oláh Vilmos hegedűművész, akikhez ezúttal Narihito Mukeda Magyarországon élő japán zongoraművész csatlakozik harmadikként.

Spanyol-argentin est, január 16., szerda, 19:30

A sorozat második estjén spanyol és argentin szerzők, Albéniz, De Falla, Sarasate, Granados és Piazzolla műveit hallhatjuk. Isaac Albéniz (1860-1909) spanyol népzene által ihletett életművének legmaradandóbb alkotása a halála előtt, 1905 és 1909 között készült Iberia szvit négy sorozata, ebből hallhatunk majd először a koncerten. Elhangzik a hegedűvirtuóz Pablo de Sarasate (1844-1908) Bevezetés és Tarantella – hegedűre és zongorára című darabja is, amely a szerző és az előadó fölényes hegedűtudását demonstrálja. Enrique Granados (1867-1916) zeneszerző, zongoraművész stílusa is spanyol folklorisztikus alapból indult, zenéjére a spanyol népies-romantikus dallamok alkalmazása jellemző. 

A koncerten elhangzó C-dúr zongorás triója 1894-ben készült. A mű neo-romantikus stílusa a szerző virtuóz zongoraművészetét is illusztrálja. A roma származású Manuel De Falla (1876-1946) a spanyol zene korszakos mestere, Granadosszal együtt az új spanyol zene képviselője. Tökéletesre csiszolt remekei közül az esten a Suite Populaire Espagnol – gordonkára és zongorára című darab szólal meg. A rendkívül népszerű Ástor Piazzola (1921-1992) argentin zeneszerző, harmonikás, zenekarvezető több mint ezer zenedarabjából a nagy koncerttermektől a kis klubokig világszerte előadnak. Az Urániában ezen az esten egy tangója lesz hallható.
Az est előadói: Szabó Péter gordonkaművész és Oláh Vilmos hegedűművész mellett ezúttal Lajkó István zongoraművészt hallhatjuk.

Francia est, február 21., csütörtök, 19:30

A sorozat harmadik estjén francia szerzők, Debussy, Fauré és Ravel művei következnek. Claude Achille Debussy (1862-1918) életműve új színt hozott a muzsikának csaknem valamennyi műfajába. Az irodalmi és képzőművészeti inspiráció mellett az ő zenéjében különös jelentőséget kap a pillanat futó benyomása. Az esten G-dúr zongoratriója hangzik el. Gabriel Fauré (1845-1924) Claude Debussy mellett a 20. század első évtizedeinek egyik legnagyobb francia zeneszerzője volt. Elsősorban zongoradarabjai maradandóak, közülük c-moll zongorás kvartettjét hallhatjuk. Maurice Ravel (1875-1937) először egy 1908-ban írt levelében említette, hogy triót komponál zongorára, hegedűre és csellóra, de a mű csak 1913-ban nyerte el formáját. Az Urániában is megszólaló a-moll zongoratrió bemutatója 1915-ben volt, de a háborúba feledkezett országban az esemény kevés figyelmet kapott. Az utókor azóta Ravel egyik tökéletes alkotásaként tartja számon.
Az est előadói: Szabó Péter gordonkaművész és Oláh Vilmos hegedűművész, akikhez ezúttal Lajkó István zongoraművész és Máté Győző brácsaművész csatlakozik.

 Magyar est, március 14., csütörtök, 19:30

A sorozat negyedik estjén, az 1848-as magyar forradalom ünnepének előestéjén magyar szerzőket hallgathatunk, Liszt, Dohnányi és Bartók műveit.
Liszt Ferenctől (1811-1886) az Orfeusz és a Tristia- Obermann völgye zongoratrió a korabeli trió-átiratok költői romantikáját tárja a hallgatóság elé. A Pesti Karnevál pedig Liszt muzsikáló-játékkedve mellett arról is hírt ad, hogy milyen fantasztikus dolog, ha a zeneszerző humora mellé rendkívüli virtuozitás is párosul. Dohnányi Ernőtől (1877-1960) a Ruralia hungarica hangzik el, amelyet legtöbbet játszott művei között tartunk számon. A kompozícióban mélységes hazaszeretetéről vall a zeneszerző. Dohnányit közelről érintette Trianon. Szeretett szülővárosának, Pozsonynak elszakítottságát élete végéig nem tudta elfogadni. A koncert utolsó harmadában Bartók Béla (1881- 1945) legnépszerűbb művei szólalnak meg, amelyek az integritás-eszme zenei megfogalmazásai. Az I. rapszódia a nagy előd Liszt Ferenc szellemében fogant alkotás. A művet Pablo Casalsra gondolva 1929-ben gordonka-zongora változatban is feldolgozta. A 44 duó két hegedűre (Sz. 98, BB 104) című sorozat a szerző 1931-ben keletkezett műve, amely elsősorban pedagógiai célzattal készült. E cél azonban nem a hegedűjáték elsajátítására, hanem a hegedűs kamaramuzsikálás technikai-zenei gyakorlatára irányul, mint ilyen tehát nagyban különbözik Bartók egyéb pedagógiai műveitől. Hangversenyünkön – Szabó Péter hegedű és gordonka-átiratában – hangzik el 10 duó a népszerű sorozatból. A műveket ezen az estén Szabó Péter gordonkaművész, Oláh Vilmos hegedűművész és Lajkó István zongoraművész előadásában hallhatjuk.

Orosz est, április 18., csütörtök, 19:30

 A sorozat ötödik, utolsó estjén orosz szerzők, Arenszkij és Csajkovszkij műveit hallhatjuk. „Hamar el fogják felejteni” – írta Anton Sztyepanovics Arenszkijről (1861-1906) Rimszkij-Korszakov. Megjegyzése ugyan részben beteljesült, Arenszkij rendkívüli fantáziával megkomponált vonósnégyese, az a-moll 2. vonósnégyes, op. 35 mégis máig nagy hatással van a közönségre. Ez lesz az este egyik darabja. A másik Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893) d-moll vonós szextettje („Firenzei emlék”), Op. 70. A vonós hangszerekre írt szextettet 1890 nyarán, fél évvel a Csipkerózsika bemutatója és pár hónappal a Pikk Dáma komponálásának befejezése után alkotta a szerző. Több alkalommal is megfordult a reneszánsz művészet egyik szülőhelyén, Firenzében, Itália és egyben a világ egyik legszebb városában. A mű kivételes helyet foglal el Csajkovszkij oeuvre-jében, zaklatottságát sokan sokféleképpen magyarázták, e darabban a szenvedélyek kivételesen magas hőfokon izzanak. Élményeit zenei hangokkal megfestő pompás alkotása ez a szerzőnek, a vonós kamarazene egyik remeke. A színpadon Szabó Péterhez és Oláh Vilmoshoz ezúttal Sovány Rita csellóművész, Máté Győző brácsaművész, Sipos Gábor brácsaművész és Jász Pál hegedűművész csatlakozik.