Beiktatták hivatalába hétfőn Washingtonban Donald Trumpot, az Egyesült Államok 47. elnökét.

A mini szterelnök egyre kórosabb állapotban – miután elmaradtak a kezelések >>>

A rendkívüli hidegre tekintettel a megszokottól eltérően a ceremóniát és az elnöki beszédet beltéren, az Egyesült Államok Capitoliumának kupolacsarnokában tartották. A beiktatás élő közvetítését a kilátogató közönség szintén fedett helyen, a Washington belvárosában álló nagy sportcsarnokban, a Capital One Arenában követhette, s az elnöki díszmenetet (Presidential Parade) is ott tartják majd.

Az elnöki eskü szövegét John G. Roberts, a szövetségi legfelsőbb bíróság elnöke mondta előre Trumpnak a Capitolium kupolatermében.

A presbiteriánus Trump az eskütételkor, ahogy 2017-es beiktatásakor is, két Bibliára helyezte a kezét: a családira, amelyet még az édesanyjától kapott, és Abraham Lincolnéra, amelyre a rabszolgaság intézményének véget vető és az Uniót megmentő 16. elnök esküdött 1861-es beiktatásakor.

Beiktatták hivatalába J.D. Vance-t, az Egyesült Államok új alelnökét hétfőn Washingtonban.

A hagyomány szerint először mindig az alelnök teszi le az esküt. Vance, aki az Egyesült Államok 50. alelnöke lesz, az eskü szövegét Brett Kavanaugh, az amerikai szövetségi Legfelsőbb Bíróság bírája előtt mondta el kezét dédanyjától örökölt Bibliára helyezve.

A rendkívüli hidegre tekintettel a megszokottól eltérően a ceremóniát beltéren, az Egyesült Államok Capitoliumának kupolacsarnokában tartják.

Donald Trump megválasztott elnök beiktatása néhány perccel követi Vance eskütételét. Az amerikai alkotmány 20. kiegészítése értelmében az elnökök mandátuma január 20-án helyi idő szerint délben fejeződik be, illetve kezdődik.

Az Európai Unió azt akarja javasolni a hétfőn hivatalba lépő Donald Trump amerikai elnöknek, hogy többet fektet be a saját védelmébe, ha az Egyesült Államok tartózkodik a kereskedelmi háború kirobbantásától – közölte hétfőn Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság ipari stratégiáért felelős alelnöke.

„Nem folytathatunk kereskedelmi háborút, és nem építhetjük ki ugyanakkor a védelem Európáját” 

– mondta az Európai Bizottság francia tagja a France Inter francia közrádióban hétfőn.

„Az Egyesült Államokkal kötött alku azt jelenti, hogy igent mondunk az (Egyesült Államoknak) az európai védelemből való kivonulására, és arra, hogy a NATO mellett európai biztonsági garanciákat építsünk ki, de ezt nem tehetjük meg úgy, hogy a küszöbünkön kereskedelmi háború dúl. A nemzeti költségvetések pedig nem képesek arra, hogy a védelmi költségvetést mindenhol a GDP 3 százalékára emeljék”

– mondta Séjourné.

„Nem leszünk képesek hatékonyan megszervezni magunkat, különösen a keleti fronton, ha ráadásul egy kereskedelmi háború is van, amely óriási költségekkel jár számunkra” 

– hangsúlyozta, utalva az Ukrajnának nyújtott segélyekre.

Arra a kérdésre, hogy Európa erővel válaszolna-e egy kereskedelmi háborúra, az európai biztos óvatosan reagált.

„Nem tudok választ adni. Az európaiak maguk is szenvednének az amerikai termékekre kivetett vámok emelése esetén, és az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem mérlege nagyon kedvező az európaiak számára” 

– hangsúlyozta.

„Két lehetséges stratégia van, egy offenzív vagy egy defenzív megközelítés. Mi megtorolhatjuk vámokkal, de azt az európaiak fogják megfizetni” 

– tette hozzá, példaként említve az európai légitársaságokat, amelyek a Boeingtől vásárolnak alkatrészeket.

„Offenzívnak kell lennünk, és ha kell, talán radikálisnak is” 

– vélte a biztos, aki megemlített egy „defenzív megközelítést is, amely abból áll, hogy bizonyos beszerzéseket átirányítunk a világban”, például 

„felfüggesztjük az LNG(cseppfolyósított földgáz)-beszerzéseket Azerbajdzsánban, hogy többet vásároljunk az amerikaiaktól”.

„Az egész világ attól függ, hogy Donald Trump mit tesz ma este. Számos rendeletet fog kiadni. És nem hiszem, hogy a kanadaiak, a mexikóiak, sem mi, vagy a világ többi része pontosan tudja, mi van ezekben a rendeletekben” 

– mondta Stéphane Séjourné.

Az előzetes bejelentések szerint Donald Trump azt tervezi, hogy január 20-tól 25 százalékos vámot vet ki minden Mexikóból és Kanadából származó termékre. A kínai árukra is 10 százalékkal emelkedhetnek az adók, és az eurózónát is érinthetik a hivatalba lépő amerikai elnök első intézkedései.

Oroszország kész az ukrajnai konfliktus rendezésére Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépő kormányzatával – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az orosz biztonsági tanács moszkvai tanácskozásán.

Putyin gratulált Donald Trumpnak az amerikai elnökválasztáson elért győzelméhez, és hangsúlyozta a hosszú távú béke megteremtésének fontosságát Ukrajnában. Az orosz vezető kitért arra, hogy a választási kampány minden szempontból nehéz volt a rendkívüli nyomás alá helyezett Trump számára.

Mint mondta, Moszkva felfigyelt Donald Trumpnak és csapatának azokra a nyilatkozataira, amelyek szerint helyre akarják állítani a közvetlen kapcsolatokat Oroszországgal, amelyek nem az ő hibájukból szakadtak meg.

Üdvözölte az amerikai elnök álláspontját és arra vonatkozó szavait, hogy mindent meg kell tenni a harmadik világháború megelőzése érdekében.

François Bayrou francia miniszterelnök szerint a hétfőn hivatalba lépő Donald Trump amerikai elnök által meghirdetett politika marginalizálhatja az Európai Uniót és Franciaországot, ha nem lépnek fel ellene.

„Az Egyesült Államok hihetetlenül domináns politika mellett döntött a dolláron, az iparpolitikán, a teljes kutatás és a befektetések megragadásán keresztül” 

– mondta a kormányfő a délnyugat-franciaországi Pau-ban tett látogatásán, amelynek egyben polgármestere is.

„Ha nem lépünk semmit, akkor uralni, eltiporni és marginalizálni fognak minket. Ez a döntés csak rajtunk, franciákon és európaiakon múlik, mert Európa nélkül nem lehetséges (fellépnünk), ez a módja annak, hogy összeszedjük magunkat” 

– tette hozzá François Bayrou.

„Donald Trump beiktatása a saját felelősségünkkel szembesít” 

– hangsúlyozta a francia miniszterelnök, utalva „Kína erejére” is, amely decemberben átlépte az 1000 milliárd dolláros kereskedelmi többletet.

François Bayrou meglátása szerint 

„Franciaország és Európa mostantól két kihívással néz szembe, az amerikaival és a kínaival”.

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Donald Trump hétfőn kezdődő második elnöki időszaka alatt is fennmarad Nagy-Britannia és az Egyesült Államok különleges viszonyrendszere.

David Lammy brit külügyminiszter hétfői nyilatkozatában igyekezett kisebbíteni a két vezető közötti nézeteltérésekről szóló híreket, kijelentve, hogy Trump várhatóan néhány héten belül fogadja Starmert a Fehér Házban.

Starmer a Downing Street által hétfőn ismertetett, Trump elnöki beiktatása elé időzített nyilatkozatában hangsúlyozta: a kétoldalú kapcsolatokat évszázadok óta az együttműködés és a tartós partneri viszony jellemzi, Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat egyedülállóan szoros kötelékek fűzik egymáshoz, és a két ország mindig vállvetve kelt a világ védelmére a zsarnoksággal szemben.

„Tekintettel a hivatalba lépő amerikai elnök Nagy-Britannia iránti, régre visszanyúló vonzalmára és történelmi távlatú kapcsolataira, tudom, hogy ez az elmélyült baráti viszony folytatódik”

– fogalmazott a brit kormányfő.

Felidézte, hogy először tavaly szeptemberben találkozott Trumppal, és azóta is tárgyalt vele a transzatlanti kapcsolatok elmélyítésének szükségességéről. Starmer közölte: várakozással tekint következő találkozásuk elé.

Trump környezetéből származó, egybehangzó brit sajtóértesülések szerint azonban a tavaly novemberben újjáválasztott republikánus amerikai elnök nem vette jónéven, hogy a munkáspárti brit kormány a választási kampányban Kamala Harris alelnököt, a demokrata párti elnökjelöltet támogatta, és ezért nem fog sietni Starmer meghívásával.

A The Times című konzervatív brit lap beszámolója szerint munkatársai azt javasolják Trumpnak, hogy neheztelése jeleként Starmert „állítsa a sor végére”, amikor kialakítja a Fehér Házba meghívandó külföldi politikusok listáját.

Az ügy előzményeként Sofia Patel, a kormányzó brit Munkáspárt operatív igazgatója a LinkedIn közösségi portálon pártaktivistákat toborzott arra, hogy Kamala Harris mellett kampányoljanak Amerikában.

Trump kampánystábja annak idején hivatalos panaszt nyújtott be az amerikai szövetségi választási bizottsághoz, azzal az érvvel, hogy a brit Munkáspárt külföldi állampolgárok számára tiltott módon segítette Kamala Harris kampányát.

David Lammy brit külügyminiszter ugyanakkor a BBC rádiónak nyilatkozva hétfőn kijelentette: a két országnak az Európában dúló háborútól kezdve „a rendkívül ingatag” gázai tűzszünetig „rengeteg megbeszélnivalója van„, ezért ő nagyon bízik abban, hogy Starmer és Trump „néhány héten belül” személyesen is megvitatja ezeket a kérdéseket.

Hozzátette:

a korábbi brit miniszterelnökök az új amerikai elnökök beiktatása után „egy héttől egy hónapig terjedő időszakon belül már Washingtonban voltak”.

A két ország közötti különleges kapcsolatrendszer miatt Londonban mindig komoly politikai jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az új amerikai elnökök beiktatásuk után mennyi idővel fogadják a mindenkori brit kormányfőt.

Theresa May volt konzervatív párti brit miniszterelnököt Trump már 2017 januárjában, egy héttel első elnöki beiktatása után fogadta a Fehér Házban.

(MTI)