Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy a digitális teret biztonságossá tegyük a gyerekeknek


Erős Antónia naponta beszélget a témáról a gyerekeivel

Az oktatás bármelyik nap ismét a tantermekből az otthonokba költözhet, ezzel még több időt biztosítva a gyerekeknek a világhálón. A megnövekedett és sokkal fókuszáltabb online jelenlét hatására a gyerekek digitális készségei gyorsabban fejlődnek, ami a lehetőségeken túl számtalan veszélyt is rejt magában. Az online tudatosság és biztonság kérdése így most az egyik legfontosabb, véli Koren Balázs, a Telenor digitális oktatási programja, a HiperSuli szakmai vezetője.

„Továbbra is arra buzdítjuk a szülőket, hogy ne hanyagolják el a digitális ismeretek fejlesztését, sem maguk, sem pedig gyermekeik esetében. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a tudatosság fontosságát, ugyanis ez az egyetlen, amivel a bizonytalanság ellenére is felkészültek lehetünk” – mondja Koren Balázs, digitális oktatási szakértő, matematikatanár.

A megkérdezett szülők 22 százaléka nem foglalkozik a digitális veszélyek, a biztonságos internetezés kérdésével – mutatott rá az Ipsos KidComm tavaly év végén készült, a 8-17 éves gyerekek médiahasználati szokásait vizsgáló szindikált kutatása*. Ugyan ez az arány a tavaszi karanténoktatás hatására jelentősen javulhatott, azonban továbbra sem biztosított, hogy mindenkihez eljutnak a kellő információk az új tanév kezdetén.

„A digitális tudatosság nálunk napi téma otthon. Részben híradós példákat mesélek el a gyerekeknek olyan esetekről, amikor valaki bajba került, mert nem volt elég körültekintő, nem úgy használta az internetet, ahogy az a legbiztonságosabb. De olyan is van, hogy közösen nézünk meg egy-egy hasznos videót a témáról.” –vallott Erős Antónia.– „A mi családunkban nagyon fontos a bizalom, mindent szeretünk megbeszélni a gyerekekkel. Ennek köszönhető, hogy el merik mondani nekünk, ha valamiben hibáznak, vagy félnek valamitől. Amióta napi szinten is használják a digitális eszközeiket, azóta beállít az édesapjuk korlátokat, amiről ők is tudnak, például az online töltött idő is szabályozható. Ha ezen felül szeretnének még „időt kérni”, akkor azt is megbeszéljük. Közösen mérlegeljük, hogy jogos-e a kérés és eszerint döntünk. Ez vált be legjobban. Ők is ismerik a szabályokat, így nem „kémkedésként” élik meg a korlátozást.”

Az online oktatás vitathatatlan pozitívuma, hogy lehetőséget ad a digitális készségek fejlődésének, és még nagyobb figyelem hárul a fiatalok online tudatosságára és biztonságára, ennek stabil alapjait pedig szülő és gyermek őszinte kommunikációja teremtheti meg.

„Sajnos azzal a ténnyel nem tudjuk felvenni a harcot, hogy az online térben számos olyan tartalom is van, amivel nem szeretnénk, ha gyermekeink valaha találkoznának. Érthető módon komoly fejtörést okoz a szülők számára az online biztonság és adatvédelem kérdése. A tiltás helyett a személyes hangvételben, a nyitott beszélgetésekben hiszek. Ezért indítottuk el a TudatosNet videósorozatot, ami a szülők és a gyerekek számára is érthetően, praktikusan magyarázza el a digitális világ veszélyeit, vagy például az adatvédelem kérdéseit, a csevegőalkalmazások megfelelő használatát. A videók közös megnézése segíthet belevágni a témáról szóló beszélgetésekbe” – tette hozzá Koren Balázs.

* A 2016-os mérést követően 2019 őszén ismét a 8-17 éves gyerekek médiafogyasztását és eszközhasználati szokásait vizsgálta az Ipsos KidComm szindikált kutatása személyes, szülői és gyermek kérdőíves interjúk keretében. Az összesen 800 gyerekkel és szülőjével készült tanulmány elsődleges célja az életmód, érdeklődés és médiafogyasztási szokások feltérképezése volt, amelyben nagy hangsúlyt kapott a digitális médiafogyasztás, beleértve az online és social média területét.