Az M1 aktuális pártcsatorna vitaműsorán érveltek az EP-választáson induló szervezetek képviselői (MAJDNEM hiteles összefoglaló az MTI tollából)
Élő vitaműsorban, az M1 aktuális pártcsatornán ütköztethették elképzeléseiket az európai parlamenti (EP-) választáson listát állító tizenegy magyarországi szervezet képviselői csütörtök este.
A közmédia Várkert Bazárban megtartott vitájában négy aktuális, az európaiak szerint az Európai Unió legfontosabbnak ítélt témájában ismertethették programjukat a listát állító szervezetek: az EU védelme és biztonsága; migráció/menekültügy; mezőgazdaság és/vagy demokrácia és jogállam.
Születésnapi táncdalfesztivál a köztévé műsorán
Huszár Viktor Dénes (Megoldás Mozgalom) nem profi politikusként mutatta be magát. Hozzátette ugyanakkor, hogy Magyarország, húszéves EU-tagsága alatt, a profi politikusok vezetésével – szavai szerint – Európa egyik legszegényebb és legkorruptabb országa lett.
Ungár Péter (LMP – Magyarország Zöld Pártja) elmondása szerint a politika lehet alapvetően jó dolog, amely alkalmas a közös ügyek megtárgyalására. Figyelmeztetett azonban arra, hogy a mostani választáson az Orbán-kormányt nem lehet leváltani, ezért az LMP „nem hazudik a választás tétjéről”.
Dobrev Klára (DK-MSZP-Párbeszéd-Zöldek) nehezményezte, hogy a műsorban véleménye szerint nem nyílt lehetőség érdemi vitára, ezért elsősorban „az Orbán-rendszer bűneinek” bemutatását tűzte ki célul. Egyúttal az ATV EP-választási vitájára is meghívta a többi listavezetőt.
Pekárné Farkas Emese (Második Reformkor Párt) hangsúlyozta: ahol nem jó fiatalnak lenni, ott senkinek sem lesz jó. Értékelése szerint a magyar politika nem kínál biztonságot és jövőképet a magyar fiatalok számára, ezért véget kell vetni a fiatalellenes politikának.
Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Néppárt) hangsúlyozta: pártja a legkövetkezetesebben képviseli az elszámoltatást, és nem elégszik meg a kormányváltással. Emlékeztetett arra is, hogy az országgyűlési választás után maguk is „fillérre pontosan” elszámoltak a támogatásaikkal.
Donáth Anna (Momentum) kiemelte, hogy nem írta alá a közmédia által a műsorral kapcsolatban kihirdetett szabályokat. Ennek ellenére részt vesz a vitában, hogy bemutassa, hogyan képviseli a liberális értékeket – jegyezte meg.
Deutsch Tamás (Fidesz-KDNP) szavai szerint a június 9-i választások tétje hatalmas, mert háború és béke kérdéséről „fogunk dönteni”. Azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc pártjának léte hazugságra épül, Magyar Péter pedig lehallgatta a feleségét, majd a felvétel nyilvánosságra hozásával épített politikai karriert.
Mráz Ágoston Sámuel szerint Tompika 10 ellenzéki politikussal szemben mantrázta a bullshit dumát, akik nem beszéltek az ukrajnai háborúról
Róna Péter (Jobbik) legfőbb küldetésének tartja, hogy helyreállítsa Magyarországnak az Orbán-kormány által „elvesztett tekintélyét”. „Tartsuk hazánkat” az Európai Unióban, Oroszországot és Kínát pedig azon kívül – szólított fel.
Magyar Péter (Tisztelet és Szabadság Párt) kijelentette, hogy pártja egy hónap alatt el tudta érni, hogy egy ilyen beszélgetés legyen a köztévében. Emlékeztetett azonban: eredetileg Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet hívta ki, ők azonban „nem vállalták a vitát”.
Tóth Imre (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) nehezményezte, hogy „közéleti kabarévá silányították” az EP-választást.
Toroczkai László (Mi Hazánk) óriási szégyennek nevezte, hogy az összes párt „kutyakomádiát csinált” ebből a választásból. A Mi Hazánk azonban nemcsak lózungok mentén hirdetett programot, több mint 10 ezer kilométert tett meg azért, hogy lehetőséget teremtsen a magyar gazdáknak és vállalkozónak – mondta.
Huszár Viktor Dénes ezután hangsúlyozta, egyértelműen az EU- és NATO-tagság mellett állnak. Hozzátette: a szövetségi kötelezettségeknek száz százalékig meg kell felelni. A magyarok tudják, hogy jóérzésű ember nem lehet háborúpárti, senki sem akar harmadik világháborút, Magyarország ütközőállam, Ukrajnában pedig honvédő háború zajlik, miközben a Balkán peremén egy következő konfliktus látszik – közölte. Magyarország ezért egy közös európai hadseregben hisz – emelte ki, emlékeztetve arra, hogy 1686-ban Buda visszafoglalását is egy ilyen hadsereg érte el. Magyarország a NATO tagja, amely védelmi szövetség, ezen belül pedig érdemes a kibervédelmet fejleszteni – mondta.
Ungár Péter fontosnak nevezte „az Európai Uniót átszövő naivitást” sutba dobni. Nem az EU garantálja ugyanis Magyarország határait, hanem a NATO, az Egyesült Államok azonban nem fogja tovább fenntartani az európaiak békéjét amerikai pénzből – figyelmeztetett. Szorgalmazta ezért, hogy az európaiak kezdjenek közösen költeni saját biztonságukra. Az EU érdemben nem tud részt venni az ukrajnai béketeremtésben, és csak akkor lesz „világhatalmi játékos”, ha komolyan veszi saját védelmét és létrejön a közös európai hadsereg – jelezte. Szavai szerint nem szabad elvitatni a kis népek önvédelemhez való jogát, az EU-nak pedig közvetítő szerepet kell játszania, és nem szabad kereskedelmi háborúba keverednie.
Dobrev Klára Orbán Viktor miniszterelnököt „Európa szégyenének” nevezte, aki „nemhogy nem foglalja el Brüsszelt, hanem nem tudja a magyarok érdekeit sem képviselni”. Ennek ellenére az általa „folyamatosan szított háborús hangulat” veszélyezteti a magyarok biztonságát – jegyezte meg, hangsúlyozva: senki nem akarja háborúba küldeni a magyar fiatalokat. A sorkatonaságot éppen a baloldal törölte el, a Fidesz nemtetszése ellenére – mondta. Elmondása szerint amit Orbán Viktor csinál, az veszélyezteti a magyarok biztonságát. A Türk Tanács és Putyin kiszolgálása mind azzal a veszéllyel jár, hogy nemcsak az EU-ból, hanem a NATO-ból is kifelé kacsintgat – fogalmazott. Szavazzanak azokra a politikusokra, akik erős, szociális Európát akarnak, mert csak így lehet azt garantálni! – fordult a választókhoz.
Pekárné Farkas Emese Deutsch Tamástól azt kérdezte: mi számít hazaárulásnak, ha nem az, hogy pénzért cserébe vízumot és uniós mozgásszabadságot biztosítanak ismeretlen hátterű emberek számára? Lakhatási válság idején mini-Dubajt építenek, felverik az ingatlanárakat és kínai és orosz befektetőknek árulják ki az ingatlanokat – vádolta a Fideszt.
Nem ez a kormányzat első ilyen próbálkozása – utalt a letelepedési kötvényekre, nehezményezve, hogy az átvilágítatlan emberek és a költségvetési kár itt maradt utána. A Második Reformkor ezért népszavazást kezdeményez arról, hogy kiáruljuk-e az ingatlanjainkat lakhatási válság idején vagy pedig ökoszociális programot indítsunk a fiatalok számára.
Márki-Zay Péter hangsúlyozta, hogy Magyarországon senki nem akar háborút. Az EU-ban azonban egyetlen személy nem szavazta meg a béketervet: Szijjártó Péter – emlékeztetett. Felidézte, hogy Orbán Viktornak nemrég átadott egy tízpontos tervet a Fidesz háborúpártisága ellen, a Fidesz EP-képviselői értékelése szerint ugyanis nem a békét képviselik.
Kitért arra is: igenis van olyan, aki magyar fiatalokat akar egy véres afrikai polgárháborúba küldeni, mindezt Orbán Viktor fia szervezi – jelezte.
Még Orbán Viktor is elismeri, hogy egyedül a NATO képes megvédeni Magyarország biztonságát megvédeni egy „háborús bűnös tömeggyilkostól”, Putyintól, ennek ellenére akadályozta Svédország NATO-csatlakozását – fejtette ki.
Donáth Anna arról szólt, hogy az EU védelméről nem lehet beszélni az európai értékek védelme nélkül. Ilyenek az alapvető szabadságjogok, például a szabad életvégi döntéshez való jog, amelynek a Momentum az élharcosa mind Magyarországon, mind az Európai Parlamentben – fűzte hozzá.
Beszámolt arról, hogy nemrég meglátogatta a halálos betegségben szenvedő Karsai Dániel alkotmányjogászt, aki azért küzd, hogy méltósággal búcsúzhasson el az életétől. A magyar kormány és a magyar törvények azonban ezt jelenleg nem teszik lehetővé – mondta.
A Momentum arra kéri a kormányt: hagyják, hogy a magyar emberek maguk dönthessenek ebben a kérdésben, és írjanak ki népszavazást – közölte.
Deutsch Tamás emlékeztetett arra, hogy borzalmas háború zajlik Ukrajnában, több mint félmillióan haltak meg és tízmillióan váltak földönfutóvá, köztük kárpátaljai magyarok. Hogyan fordulhatott elő, hogy a dollárbaloldal valamennyi EP-képviselője megszavazott minden háborúpárti előterjesztést? – tette fel a kérdést.
Hangsúlyozta: a komplett dollárbaloldal azt állítja, Magyarország háborúban áll Oroszországgal és a fegyvereken túl most már katonákat is kellene Ukrajnába küldeni. Napnál világosabb tény, hogy külföldről kapják a guruló dollárokat, a háborúpárti Soros-hálózat finanszírozza őket – tette hozzá.
Sorsfordító napok, hetek előtt állunk, most dől el, hogy Európa belép-e az ukrajnai háborúba – emelte ki.
Róna Péter elmondása szerint Ukrajna orosz letámadása Európa biztonságát is veszélybe sodorta.
Ellentétben az unió másik huszonhat országának politikájával, Orbán Viktor EU-ellenes politikája nem a békét, hanem Oroszország érdekét szolgálja, aláássa hazánk és Európa biztonságát, hátráltatja az egységes európai biztonságpolitika kialakítását – nehezményezte. Róna Péter jelezte: ezt a külpolitikát elutasítja, és támogat minden olyan kezdeményezést, amely Európa biztonságát szolgálja.
Arra kérte minden ellenzéki vitapartnerét, különösen Magyar Pétert, hogy sürgősen gondolja újra az orbáni külpolitika eddigi támogatását. Ha ezt nem tesszük meg, kiszorulunk az európai nemzetek közösségéből – mondta.
Magyar Péter arra mutatott rá, hogy Európa biztonsága a tagállamok biztonságán múlik. Minden józan magyar ember békepárti a Tisza Párt is békét szeretne, noha a kormány éppen több száz katonát küld Csádba, ahol véres polgárháború zajlik – jegyezte meg.
Hozzátette: a „katasztrofális állapotban lévő” magyar honvédségtől nemrég kétezer jól képzett katonát bocsátottak el, ezzel a Fidesz veszélyezteti a magyarok biztonságát.
Kitért arra a vádra is, miszerint a Tisza Párt a háborúpárti Európai Néppárthoz akar csatlakozni, emlékeztetett azonban arra, hogy a KDNP is tagja a néppártnak.
Kritikával illette, hogy két éve tart a háborús veszélyhelyzet, ami szerinte csak arra jó, hogy a kormány rendeletekkel kormányozhasson.
Tóth Imre kiemelte, hogy pártja nem „harci kutyákból” áll, nagyon szeretik a békét, felhívta azonban a figyelmet a kiberbiztonság fontosságára.
„Most, hogy a külügyminisztériumba ki-bemászkálnak az orosz hekkerek, arra gondoltunk, hogy ha úgyis ott vannak, alkalmazni kellene őket” – vetette fel.
Elmondta azt is: a köztévé Híradójában úgy hallotta, hogy Európa legnagyobb ellensége maga Brüsszel, amelyet a Fidesznek és konkrétan Deutsch Tamásnak sikerült megállítania. Brüsszelt ezért kerítéssel kellene körülvenni, hogy az ott „kokainon élő bürokraták” ne tudjanak kimászni különféle csatornákon – fogalmazott.
Toroczkai László mindenekelőtt a Youtube-csatornáján nemrég közzétett videót ajánlotta, mondván: a többi párt listavezetői félrevezetik a magyar választókat.
Hangsúlyozta, hogy június 9-én nem országgyűlési, hanem európai parlamenti választást tartanak.
Ezért kellett volna arról is beszélni, hogy az a négy potens politikai erő, amely képes bejutni az EP-be, elmondja, hogy ott milyen frakcióhoz fognak csatlakozni – vetette fel.
Az Európai Néppárt és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is a háború támogatói közé tartozik, míg a Mi Hazánk a békét fogja képviselni egy új európai frakcióban, többek között a német Alternative für Deutschlanddal (AfD) – közölte Toroczkai László.
A bevándorlás kérdésére kitérve Huszár Viktor Dénes úgy fogalmazott, migráció és migráció között óriási különbség van. Míg a múltban kiváló példák voltak Magyarországon külföldi művészek és tudósok integrációjára, kérdéses, hogy a napjainkban Észak-Afrikából, más vallásból és más kultúrából érkezők képesek lesznek-e erre. Hozzátette: helyben kell segítséget nyújtani a kibocsátó országoknak.
Már 770 ezer magyar él külföldön, nekik külföldön születnek majd gyerekeik, és ha a népességfogyás folytatódik, 2050-re „8 millióan maradunk” – mondta a listavezető.
Ungár Péter leszögezte, nincs olyan emberi jog, hogy mindenki ott éljen, ahol szeretne, de a menekülteket be kell fogadni. Kifejtette, elsősorban a klímaváltozás a növekvő migráció oka, melyért a globális cégek a felelősek. Ezek a vállalkozások profitjuk után nem fizetnek adót.
Az országgyűlési képviselő szerint a klímaváltozás okozta problémákat nem lehet egyéni fogyasztói döntésekkel megoldani, a nagy cégek érdemi megadóztatására van szükség; a magyar kormány, az európai liberálisok és a néppárt azonban nem hagyja ezt.
Dobrev Klára azt mondta, az Orbán-kormány az elmúlt évben 2 ezer embercsempészt engedett ki a magyar börtönökből, ezzel növelve a káoszt.
Bár a kormány még óriásplakátokra is kiírta, hogy megvédi a magyar munkahelyeket, ezzel szemben 120 ezer távol-keleti vendégmunkást hoztak be „a fideszes munkaerő-közvetítő cégek”, rengeteget keresve ezen. További még 200 ezer embert akarnak behozni, ami miatt magyar embereket bocsátanak el, lenyomják a béreket – közölte az EP-képviselő.
Pekárné Farkas Emese rámutatott, a bevándorlás fontos biztonsági kérdés, ugyanakkor százból csak hat fiatal tervezi biztosan Magyarországon a jövőjét.
Mint mondta, véget kell vetni az elmúlt 30 év fiatalellenes politikájának. Ennek érdekében a Második Reformkor Párt uniós és hazai forrásokból ökoszociális lakásprogramot indítana. Az akkumulátorgyárak helyett az egészségiparban és azon belül is a prevenciós iparban látják a kitörési lehetőséget. Emellett a politikai kultúra és a demokrácia megújítására is szükség lenne.
Márki-Zay Péter úgy véli, a Fidesz megszegte két évvel ezelőtti kampányígéreteit: nem védte meg a kormány az országot az inflációtól, az illegális migránsoktól, sőt kétezer embercsempészt szabadon bocsátottak.
Tavaly hetente 5 ezer illegális migráns érkezett a déli határra, ezek az emberek nem fordultak vissza, másnap újra próbálkoztak, majd eljutottak Ausztriába – mondta, hozzátéve: az MMN az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex segítségével védené meg a határokat.
Donáth Anna szerint bár európai szinten fontos kihívást jelent a bevándorlás, nincs a magyar emberek tíz legfontosabb problémája között.
A Momentum elnöke úgy véli, a magyar gazdaság és a költségvetés romokban van. Szerinte az, hogy az ország idén elkerülte az államcsődöt, pártjának köszönhető.
2017-ben a Momentum volt, amely – 261 ezer ember támogatásával – sikeresen megakadályozta az olimpia megrendezését, amely, ha ez nincs így, 57 nap múlva kezdődne Magyarországon; a játékok megrendezése legalább 3 ezer milliárd adófizetői forintba került volna.
Deutsch Tamás szavai szerint Brüsszel és a Soros-birodalom segítségével illegális migránsok inváziója zúdul Európára.
Az EP-képviselő leszögezte, a magyarok elutasítják az illegális migrációt, amely szervezése – a Soros György írta – terv szerint zajlik, a dollárbaloldal pártjai pedig egymás sarkát taposva azon dolgoznak, hogyan tudnák ezt alázatosan teljesíteni – mondta a politikus, aki szerint minden korábbinál nagyobb most a veszély, mert az európai baloldal áterőltette a migrációs paktumot, amely alapján Magyarországra kötelező erővel telepíthetnek be migránsokat, migránsgettók jöhetnek létre.
Róna Péter leszögezte, nem pártolja az EU migrációs és menekültpolitikáját, minden országnak meg kell maradjon a joga, hogy azt engedjen a határain át, akit arra érdemesnek vél.
A listavezető szintén nem támogatja a kormány korábbi letelepedésikötvény-programját, a pénzért adott állampolgárságot vagy az ázsiai vendégmunkások „mérhetetlen beáramlását”.
„A menekültek egyre növekvő hulláma Európa egyik legnagyobb kihívását jelenti az elkövetkező években, ami veszélyezheti közösségeinket, kultúránkat, életvitelünket” – mondta.
Magyar Péter kifejtette, a Tisza Párt egyetért az illegális migrációval szembeni szigorú szabályozással, a déli határkerítés megtartásával. Úgy fogalmazott, országjárása során azt tapasztalta, az emberek aggódnak a vendégmunkások miatt, akik érkezése elképesztő társadalmi feszültségekhez fog ez vezetni, és leverik a magyar munkavállalók bérét.
A listavezető szerint nagy probléma a kivándorlás, egymillió magyar él külföldön, ahogy több tízezer magyar gyermek születik az országtól távol. Leszögezte, a demográfiai katasztrófát nem lehet vendégmunkásokkal kezelni.
Tóth Imre úgy fogalmazott, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elfogadó, nem feltétlenül bevándorlásellenes. Magyarországnak azonban nem bevándorlási, hanem kivándorlási problémái vannak – mondta.
Elsősorban tanult fiatal emberek, tanárok, orvosok hagyják el az országot. A párt javaslata, hogy a távozó orvosok vigyék magukkal a pácienseket. Ez az orvosoknak, a betegeknek és a magyar költségvetésnek is win-win szituáció lenne.
Toroczkai László rámutatott, a párt migrációval kapcsolatos politikai programja és világképe következetes. Emlékeztetett: ásotthalmi polgármesterként elsőként kezdett küzdeni a déli határkerítés megépítése érdekében.
A pártelnök közölte, a DK több vezető politikusa, köztük Gyurcsány Ferenc erővágóval akarta lebontani a kerítést.
Toroczkai László szerint nemzeti gazdaságpolitikára lenne szükség, nem kellenek vendégmunkások, nem kellenek migránsok.
Az utolsó körben a mezőgazdaság és/vagy a demokrácia témaköreiben fejthették ki gondolataikat a megjelentek.
Huszár Viktor Dénes a magyar mezőgazdaság hatékonyságát kifogásolva azt mondta: tudásalapú technológiára épülő mezőgazdaságra van szükség a világszínvonalú élelmiszeriparhoz és egy önfenntartó országhoz.
Ungár Péter szerint a kiváló magyar termőföldet nem tudjuk kihasználni, mert a közös uniós agrárpolitika olyan rendszert hoz létre, ami miatt egyre drágább és egyre rosszabb minőségű az élelmiszer, és rontja a klímaváltozást.
Dobrev Klára megismételte Sulyok Tamás államfő elleni vádjait, és azt mondta: Orbán Viktor teljes rendszerét le kell váltani. Jelezte, soha nem alkusznak meg velük és nem kötnek koalíciót sem „orbános” sem „Orbán nélküli” Fidesszel.
Pekárné Farkas Emese a magyar élelmiszer-önellátás fontosságát hangoztatta. Pártjuk válasza a kormány „megalomán akkugyár törekvéseinek” alternatívájaként az egészségipart említette erős, magas hozzáadott értékű, versenyképes mezőgazdasággal.
Márki-Zay Péter fontosnak nevezte, hogy az uniós források megérkezéséért küzdjenek, de ne engedjék azokat ellopni. Hozzátette: csatlakoznának az Európai Ügyészéghez, és elszámoltatást, valamint a jogállam helyreállítását szorgalmazta.
Donáth Anna közölte: a jogállamiság kiszámíthatóságot, biztonságot jelent, és a jogállamiság védelmét „igazi nemzeti ügynek” nevezte. Azt mondta: ragaszkodnak ahhoz, hogy az EU kényszerítse rá a kormányt a jogállam helyreállítására.
Deutsch Tamás úgy fogalmazott: Brüsszel, „Sorosék”, és „a guruló dollárokkal jól kitömött magyar baloldal” mindenáron meg akarja buktatni a békepárti és szuverenista magyar kormányt. A jogállamisági eljárások pedig nettó politikai zsaroló eszközök – mondta.
Róna Péter véleménye szerint a magyar közjogi rendszer az alaptörvény miatt összeegyeztethetetlen az EU jogrendszerével. Szorgalmazott továbbá egy nagy uniós keretet víztározók, csatornák és öntözőrendszerek építéséhez Európa szerte.
Magyar Péter kiemelte: olyan agrárreformért dolgozna, amely lehetővé teszi, hogy a fiatalok szülőföldjükön maradjanak, emellett arról is beszélt, hogy öt százalékra csökkentenék a zöldségek és gyümölcsök és az egészséges élelmiszerek áfáját.
Tóth Imre szerint a mezőgazdaság vagy demokrácia kérdésében a Fidesz tizennégy éve választás elé állítja a vidéki embereket. Hozzátette: Magyarország mezőgazdasági adottságai kiválóak, de mi akkumulátorgyárakat építünk.
Toroczkai László jelezte: programjukban részletesen ismertetik, hogy segítenék a gazdákat, majd az elszámoltatás fontosságát hangsúlyozva hozzáfűzte: pártjuk a rendvédelmi szerveknek és a tisztességesen dolgozóknak akar jogokat adni és nem a bűnözőknek.
Az egy-egy perces zárszóban Huszár Viktor Dénes hangsúlyozta: Magyarország jövőjével nem lehet viccelni, és szakemberekre van szükség Ungár Péter pedig azt mondta: lehet kicsit jobb a politika Magyarországon, ha többször leülünk vitázni, beszélgetni.
Dobrev Klára szerint a műsorból csak az látszódott, hogy a politikusok tudnak monológot mondani, Pekárné Farkas Emese magukat vitára készen az új ellenzék józan hangjaként jellemezte.
Márki-Zay Péter úgy fogalmazott: „a jövő a béke embereié”, és arról beszélt szuverén Magyarországot szeretnének, majd Donáth Anna felelevenítette Novák Katalin volt államfő kegyelmi ügyét.
Deutsch Tamás kiemelte: a vitán is világossá vált, hogy a baloldal pártjaira a magyarok a béke ügyében sem számíthatnak, Róna Péter ezután pártjuk ötpontos programját sorolta fel.
Magyar Péter pártjukat új erőként jellemezte, amely hazahozná a sok ezer forintos uniós forrásokat, Tóth Imre magukat cselekvő pártként határozta meg, Toroczkai László pedig az elszámoltatás fontosságát hangoztatta az EU-ban és Magyarországon is.
A vitát megelőzően Dobrev Klára a szimpatizánsaival vonult a Várkert Bazárhoz, ahol a Tisztelet és Szabadság Párt szimpatizánsai is gyülekeztek, hogy kivetítőn hallgassák meg a vitát. A szervezők többször a pártzászlók levételére szólították fel a DK szimpatizánsait, akik közt ott volt a párt több vezető politikusa is. Miután a DK-sok nem tettek eleget a kérésnek, Magyar Péter rendőröktől kért segítséget.
