Az EU a jövő hónapban donorkonferenciát szervez
Az Európai Bizottság a jövő hónapban adományozó konferenciát szervez a svéd soros EU-elnökség támogatásával, hogy fokozza a Törökországnak és Szíriának nyújtott támogatást ebben a példátlan katasztrófahelyzetben – jelentette ki Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos Strasbourgban az Európai Parlament hétfői plenáris ülésén.
A biztos elmondta, hogy a február 6-i földrengés után néhány órával az Európai Unió kutató- és mentőcsapatokat mozgósított. Az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa 32 kutató- és mentőcsapatot és hat egészségügyi csapatot ajánlott fel 21 uniós tagállamból, továbbá mobilizálta az uniós vészhelyzeti készleteket, 500 ideiglenes lakóegységet, valamint 8000 ágyat küldött Törökországba. Felhívta a figyelmet, hogy csak Törökországban több mint 13 millió embert érintett a katasztrófa.
Közölte, hogy az EU külön-külön 3-3,5 millió eurót különített el el humanitárius partnerei számára, a legsürgősebb szükségleteket kielégítése végett a katasztrófa sújtotta törökországi és szíriai területeken.
Alapvető fontosságúnak nevezte a szíriai lakosság támogatását is, akiknek milliói már a földrengés előtt is humanitárius segítségre szorultak, és csak Északnyugat-Szíriában közel 3 millióan kényszerültek lakóhelyüket elhagyni. Szíriának eddig 9 uniós tagállam ajánlott segítséget, a többi között sátrakat, hálózsákokat, matracokat, élelmiszereket, téli ruházatot, az EU logisztikai támogatást is nyújt a segélyek Szíriába juttatásához.
Hölvényi György a KDNP EP-képviselője hozzászólásában köszönetet mondott azoknak, akik az „elmúlt héten és ezekben a percekben is testi épségüket kockáztatva, küzdenek a bajbajutottakért”.
A kereszténydemokrata politikus kiemelte, hogy Szíriában rendkívül nehéz biztonsági és politikai helyzetben kezdődött meg a segítségnyújtás. „Sokkal átfogóbb szerepvállalására van szükség ahhoz, hogy a helyi humanitárius szereplők valóban hatékonyan tudják ellátni feladatukat” – hívta fel a figyelmet.
Közölte, hogy a katasztrófát követően felvette a kapcsolatot az ország egyik legnagyobb segélyszervezetével, a Szent Efrém Pátriárkai Fejlesztési Bizottsággal, valamint az AVSI nevű olasz humanitárius ügynökséggel és más, Szíriában tevékenykedő civil partnereinkkel.
„Az ő, és több nemzetközileg is elismert, az unióval szorosan együtt működő szervezet elmondása szerint a banki tranzakciókra, az elektronikai eszközökre és a romok eltakarításához szükséges gépekre vonatkozó szankciók súlyosan hátráltatják a humanitárius fellépést” – hívta fel a figyelmet.
Véleménye szerint a szankciók politikai céljának feladása nélkül, az életmentés időszaka után, el kell hárítani újjáépítés akadályait. „Ez csakis a szíriai lakosság közvetlen segítését szolgálhatja” – hangsúlyozta.
Gál Kinga a Fidesz EP-képviselője hozzászólásában rámutatott, hogy Magyarország az elsők között ajánlotta fel segítségét, és küldött kutató-mentő csapatokat, valamint orvosi segítséget a katasztrófa sújtotta törökországi térségekbe. „A katasztrófavédelem mentőcsapata a magyar jótékonysági szervezetekkel együtt 116 fővel és 16 keresőkutyával több, mint 30 embert mentett ki élve a romok alól Törökországban” – emelte ki.
Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország Szíriában is segít, a Hungary Helps program támogatásával a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mobil mentőállomásokat telepített az országba.
„Az életmentés után most az átfogó, gyors humanitárius segítségnyújtás a legfontosabb. Az emberi tragédiákon túl óriási károk érték az épített környezetet is. Európának a lehető leggyorsabban kell megadnia minden segítséget Törökországnak, de a katasztrófa-sújtotta szíriai térségnek is. Magyarország segítségére számíthatnak” – emlékeztetett Gál Kinga.
