Az aktuális propaganda szerint a közösségi közlekedésre voksolnak a résztvevők a nagyrendezvények idején
Egyre többen választják a közösségi közlekedést Budapesten a nagyrendezvények, például futballmérkőzések idején – olvasható a legújabb propaganda bullshit közleményben.
A Budapesti Közlekedési Központ adatai szerint ilyenkor a kötöttpályás közlekedési eszközök – metrók és villamosok – csúcsidőben akár 250-300 százalékkal is nagyobb forgalmat bonyolítanak a szokásosnál. A társaság most megosztja a közelmúltban a Puskás Arénában rendezett, Magyarország-Hollandia labdarúgó-mérkőzéshez köthető forgalmi tapasztalatokat, amelyből kiderül, hogyan változtatja meg az utazási szokásokat egy nagyobb, akár 60 ezer főt vonzó esemény, és hogyan segíti a BKK ennek zökkenőmentes lebonyolítását.
Évről évre növekszik a fővárosi nagyrendezvénynek száma, legyen szó labdarúgó-mérkőzésekről, koncertekről vagy nemzetközi találkozókról. Ezek megrendezésénél az egyik legnagyobb kihívást a helyszín megközelítésének és elhagyásának biztosítása, valamint a hirtelen és koncentráltan jelentkező utazási igények biztonságos és a lehető leggyorsabb kiszolgálása jelenti. Mindennek megoldása a Budapesti Közlekedési Központ feladata, amelynek elvégzéséhez a társaság különféle forgalomtechnikai és forgalomszervezési megoldásokat alkalmaz, miközben valamennyi közlekedési módot (közösségi közlekedés, gépjárműforgalom, aktív- és mikromobilitás) folyamatosan figyelemmel követ.
Akár 60 ezer ember is mozoghat egyszerre
Nagyrendezvényekről legalább 10-15 ezer főt vonzó esemény esetében beszélünk – ebbe a kategóriába tartoznak a Groupama Arénában, a Papp László Sportarénában, az MVM Dome-ban vagy a Puskás Arénában tartott rendezvények is. Egy futballmérkőzés nemcsak a stadion lelátóját tölti meg, hanem a város utcáit és közlekedési eszközeit is – egy ilyen esemény akár 60 ezer ember egyidejű mozgását is jelentheti. Mindennek biztosításához részletes adatelemzésre, precíz tervezésre és összehangolt háttérmunkára van szükség. A BKK egy ilyen esemény létrejöttét a megszokott menetrenden felül extra járatok bevonásával is támogatja.
Két órával a meccs előtt indulnak neki a legtöbben
A társaság rendszeresen vizsgálja a nagyrendezvények idején jellemző forgalom alakulását, az összegyűjtött adatokat utólagosan is elemzi, hogy a forgalomszervezésért felelős szakterületek minél hatékonyabban végezhessék munkájukat a jövőbeli nagyrendezvények idején is, csökkentve ezzel a hirtelen beavatkozások számát, illetve megkönnyítve a látogatók utazástervezését.
A társaság adatelemzés és modellezés osztálya a közelmúltban részletes kimutatást készített a Puskás Arénában rendezett, Magyarország – Hollandia labdarúgó-mérkőzéshez köthető forgalmi tapasztalatokról.
Míg a közösségi közlekedés esetében a 19 és 20 óra közötti időszak, addig a megosztott rollereknél a 20 és 21 óra közötti időszak volt a legforgalmasabb, azaz későbbi érkezés volt jellemző, mint többi közlekedési eszköznél. A mérkőzést követően a gyorsabban elérhető közlekedési módok, azaz a MOL Bubi és a megosztott rollerek forgalma már 22-23 óra között, közvetlenül a lefújás utáni időszakot tekintve jelentősen megnövekedett, míg a közösségi közlekedés csúcsórája később, 23-24 óra között jelentkezett a mérkőzést követő 30 perc után, ami a megállóhelyek megközelítéséhez szükséges időigénnyel magyarázható.
A Puskás Aréna közelében található kötöttpályás vonalak, az 1-es villamos, az M2-es metró és az M4-es metró a mérkőzés előtt (kb. 18 órától), valamint a mérkőzés után (kb. 24 óráig) sűrített menetrend szerint, 3 percenként közlekedett. Ez a kínálatbővítés
- az 1-es villamoson 22,
- az M2-es metrón 10,
- míg az M4-es metrón 7 többletjárat bevonását igényelte.
Az autó helyett a közösségi közlekedésre szavaznak a szurkolók
A társaság szakemberei azt is megvizsgálták, hogy melyek a legnépszerűbb közlekedési módok a meccsre való eljutásnál. A meccsnapon:
- a gépjárműforgalom növekedése – a többi közlekedési módhoz képest – rendkívül alacsony mértékű volt, a vizsgált időszakban és a csúcsórában is mindössze 10 százalék körüli.
- Ezzel szemben a mérkőzés előtti órákban jelentősen nőtt a közösségi közlekedési módok használata. A korábbi tapasztalatokat erősítette a mostani vizsgálat: a MOL Bubit és az egyéb közösségi közlekedési módokat a szokványoshoz képest 150 százalékkal, míg a csúcsórákban 250-300 százalékkal gyakoribb használat jellemezte.
- A BKK adatai szerint a legnagyobb arányban a megosztott rollerek használata nőtt most is a meccs kezdete előtt, a szokványoshoz képest több mint 600 százalékkal többen választották ezt a közlekedési módot a magyar-holland meccs előtt. Ez többek között az erre a területre jellemző alapvetően alacsony forgalommal, valamint a gyors hozzáférhetőséggel magyarázható.
Összességében elmondható tehát, hogy a mérkőzésre kilátogatók jelentős része közösségi közlekedést használt, azon belül is különösképpen a kötöttpályás közlekedést részesítette előnyben. A villamosra és a metróra jellemző kiugró, 19-20 óra közötti megnövekedett használat ezeknek a közlekedési módoknak a megbízhatóságára utal, azaz időben jobban tervezhető és megbízhatóbb a fővárosiak számára metróval vagy villamos utazni egy nagyrendezvényre.
A Budapesti Közlekedési Központ célja, hogy a jövőben minél több nagyrendezvény szervezőjével megállapodást kössön, hogy az eseményekre váltott jegyek a BKK járataira is érvényesek legyenek, ezzel ösztönözve a látogatókat a közösségi közlekedés használatára.
A társaság nemrég együttműködést kötött az Újpest FC-vel, melynek értelmében a szurkolók a mérkőzésekre váltott jegyekkel meccsnapokon – a mérkőzés előtt és után – díjmentesen utazhatnak a BKK járatain. Hasonló együttműködés van érvényben a Dumaszínházzal is: az előadásokra váltott belépőkkel – a rendezvény előtt és után – a közlekedésszervező járatait is igénybe lehet venni.
Budapesti Közlekedési Központ
