Aranykor után?
Kell-e félniük a napelem-tulajdonosoknak a bruttó elszámolástól?
Idén június 30-a után már nem lehet a rendkívül kedvező feltételeket kínáló szaldós elszámolással szerződni olyan napelemes rendszerek tulajdonosainak, akik állami támogatást is igénybe kívánnak venni a beruházáshoz. Vajon ez tényleg a napelemes aranykor végét jelenti? Érdemes rohamtempóban lezavarni nyárig a beruházást vagy ennyire azért nem rossz a helyzet?
Pár hónap múlva megváltoznak a napelemes rendszerek telepítésére vonatkozó rendkívül kedvező feltételek. Jelenleg akár 50%-os állami támogatást is lehet igényelni a beruházásra, majd úgynevezett szaldós elszámolással szerződni az áramszolgáltatóval. Ez azt jelenti, hogy a napelemes rendszer többlettermelését ugyanazon az egységáron veszi át, amennyiért a hálózatból vételezett áramot adja.
„A legtöbb napelemes rendszert úgy méretezik, hogy a termelése fedezze az adott háztartás éves fogyasztását. Az áramtermelés azonban nem egyenletes, nyáron a télinek háromszorosa is lehet, ezért csak a teljes mennyiség 30-40%-át tudják felhasználni a tulajdonosok közvetlenül a napelemről. A többit feltöltik az elektromos hálózatba, majd visszavásárolják, amikor szükségük van rá” – magyarázta a technológia működését Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.
A szaldósat felváltó bruttó elszámolásnál azonban az áramszolgáltató kevesebbet fizet a feltöltött áramért, mint amennyit a hálózatból vételezett energiáért számláz. Így nehezebb lesz lenullázni a villanyszámlát és kitolódik a megtérülési idő. Márpedig június után mindenképpen dönteni kell: vagy a szaldós elszámolást választják a beruházók és lemondanak az állami támogatásról, vagy a bruttó mellett voksolnak és elesnek a kedvező átvételi ártól.
„Az emberek egyfajta varázsszóként gondolnak a szaldós elszámolásra. A legtöbb napelemes kivitelező cég ugyanis ingyen energiát, nullás villanyszámlát ígért, amit bruttóval valóban nehéz teljesíteni. Érdemes azonban más nézőpontból megközelíteni a napelemes rendszert: ez ugyanis mindenekelőtt egy beruházás, aminek több tényezőtől függ a megtérülése. A fő kérdés, hogy mennyi idő alatt spórolunk meg akkor összeget, amennyibe a beruházás került – nullás villanyszámlával vagy anélkül” – összegezte Kujáni.
Egy átlagos háztartás esetében a bruttó elszámolással nagyjából a villanyszámla kétharmadát lehet havonta megtakarítani. Ezért cserébe viszont az elérhető állami támogatásoknak – például az otthontámogatási programnak, vagy a nyárra tervezett, kifejezetten napelemekre fókuszáló minisztériumi pályázatnak – köszönhetően maga a beruházás akár több millió forinttal kevesebbe kerülhet. „Ha valaki befekteti a különbözetet, többet nyerhet a hozammal, mint a szaldós elszámolással, ráadásul a tőkéje is megmarad. Egy optimális rendszer szaldó elszámolással ugyanis általában 10-12 év alatt térül meg, támogatás nélkül. Ha ugyanezt a rendszert bruttó elszámolással működtetjük, akkor a megtérülési idő támogatás nélkül 16-18 év lesz, ez csökkenthető 50%-os támogatással 8-9 évre” – számolt a szakértő.
Mivel a bruttó elszámolásnál a hátrányt a hálózatba feltöltött, majd onnan vételezett árammennyiség jelenti, érdemes törekedni ennek csökkentésére. Vagyis hogy minél több áramot közvetlenül a napelemről használjon fel a háztartás. Ennek egyik módszere, hogy a programozható elektromos eszközök (például bojler vagy fagyasztóláda) áramfelhasználásának nagyobb részét a nappali órákra időzítjük.
Kujáni emellett azt tanácsolja a napelemet tervezőknek, hogy lehetőség szerint hibrid invertert vásároljanak, ami képes hálózatra és akkumulátorra is termelni. Ehhez később bármikor csatlakozható egy olyan akkumulátor, amiben nappal el lehet tárolni az éjszakára kellő energiamennyiséget. Nem kell drága, szigetüzemű rendszerekre (vagyis, amelyek egyáltalán nincsenek kapcsolatban az elektromos hálózattal) gondolni, egy kisebb, 11-12 kWh-s lítiumos akkumulátor tökéletesen megfelel erre a célra.
