Alga
Az elsőre talán bizarrnak tűnő zselés vízkapszula egy olyan újítás, amelynél az ivóvizet, vagy egyéb folyadékot egy átlátszó membránréteggel veszik körül. Ez a zselatinszerű burok egy természetes és ehető, emészthető polimer anyag, az alginát, amely a barnamoszat és kalcium-klorid együttes felhasználásával állítható elő.
A zselés vízkapszulák gyártásához a folyadékot előzetesen lefagyasztják, majd a jeget alginátba mártják. Az így lejátszódó reakciók hatására a fagyott folyadék körül egy vékony, rugalmas hártya jön létre. A víz kiolvadása után pedig elkészült a „palackozott” víz. Ha a kapszula mégsem kerül elfogyasztásra, akkor sincs gond, mivel hat hét alatt lebomlik a környezetben, így nem termel hulladékot sem. Tömeges elterjedését a sérülékenységéből eredő szállítási, tárolási nehézségek, valamint a termék mikrobiológiai szennyeződésének kockázata nehezíti, de például a tömeges futóversenyek alkalmával kiválthatja a frissítő pontokon műanyag pohárban felszolgált vizet és sportitalt, vagy akár a gyorséttermekben kínált egyadagos mártásokat is (11).
Az üveg is gyakran felmerül, mint lehetséges helyettesítő anyag a műanyaggal szemben, azonban ez sem olyan egyértelmű helyzet. Az üveg fizikai paraméterei miatt nem szállítható környezetbarát módon (relatív nagy tömege és térigénye, valamint törékenysége miatt), az újrahasznosítása pedig sokszor azért nem lehetséges, mert az üvegek nem bírják ki másodszor is az élelmiszeriparban higiéniai szempontból elengedhetetlen hőkezelést (jellemzően elpattannak). A befőttes üvegek esetében pont ezen tulajdonságuk miatt nem lehet betétdíjat bevezetni. Emellett a kiürült üvegek tisztítása is igen sok vizet és mosószert igényel, amely szintén további környezetvédelmi aggályokat vet fel (8, 11).
