Akár havi 200 ezer forintot is költenek a családok a gyerek fejlesztésére
Éveket várnak diagnózisra, majd többen a magánszolgáltatókhoz menekülnek. A Hallihó Fejlesztő Központ felmérte, milyen kihívások elé állítja a családot egy beszédfejlődési zavarral küzdő gyerek.
A beszédfejlődési zavar a népesség 2-3%-át érinti ma Magyarországon, ellátásuk mégis sok esetben megoldhatatlan állami keretek között. A Hallihó Fejlesztő Központ 200 családot kérdezett meg, akik hasonló problémával szembesültek gyermeküknél.
Bár minden második családban a gyermek 2 éves korában merült fel a beszédfejlődés zavara, a diagnózisra az esetek felében 1-2 évet kellett várniuk. A családok 16 %-a ennél jóval később, a probléma észlelése után 3-5 évvel kapott csak diagnózist. Az esetek 75 %-ában maga a szülő figyelt fel a gyermek beszédfejlődési problémáira, minden harmadik családban a gyerek 3 éves korában. Viszonylag kevés esetben, de előfordul, hogy csak iskolás korban veszik észre a beszédfejlődési nehézséget.
„Minél több idő telik el fejlesztés nélkül, annál maradandóbb károkat okozhat, pszichés és szociális területen egyaránt. Kihat a tanulásra, a társadalmi beilleszkedésre és későbbiekben akár az önálló életvitelt is korlátozhatja” – hívta fel a figyelmet Gyapay Kinga, a Hallihó vezetője a korai diagnózis jelentőségére.
Az ellátórendszerre nézve beszédes adat, hogy minden második megkérdezett család (56 %) igénybe vesz valamilyen magánszolgáltató kínálta fejlesztési lehetőséget, nevelési tanácsadóba azonban csak a gyerekek alig 8 %-a jár. A valamilyen köznevelési intézménybe járó gyerekek 78 %-a kap fejlesztést a saját intézményén belül. A családok 14 %-a kizárólag magánúton fejleszti gyermekét, nem kap hozzá állami segítséget.
A magánfejlesztése járó gyerekek szüleinek fele költ havonta erre a célra akár 40 ezer forintot is, a családok 36 %-a 40-100 ezer forint közötti összeget, 15 százaléka pedig 100 ezer forintnál is többet.
„Olyan speciális fejlesztésekre is szüksége van ezeknek a gyerekeknek, melyek többsége állami keretek között nem elérhető. Komoly szakemberhiány van, a pedagógiai szakszolgálat munkatársai túlterheltek, nem tudják ellátni az összes gyereket. Sajnos ezen a területen is érvényesül az, hogy akinek nincs pénze, nem jut hozzá a megfelelő szolgáltatáshoz” – mondja a szakember.
A járvány tovább rontott a helyzeten: a beszédfejlődés zavarait korrigáló fejlesztések egy része online nem végezhető. Több ezer gyereknek szakadt meg így immár másodszorra a terápiája, ami vissza fog köszönni az óvodai, iskolai tevékenységükben is.
