Afrikai alkotókat keres az UNESCO és a Netflix afrikai népmesék megfilmesítésére

    Fiatal afrikai alkotókat keres az UNESCO és a Netflix, hogy újragondolva filmesítsenek meg afrikai népmeséket.

    Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete a streamingszolgáltatóval közösen hat népmese képernyőre kerülését finanszírozza, a nyertes alkotásokat 2022-ben mutatják be – írja a The Guardian.


    A nemzedékről nemzedékre öröklődő mesék az afrikai kulturális örökség alappillérei.


    „Meg akarjuk találni Afrika legkedveltebb meséinek legbátrabb, legszellemesebb, legmeglepőbb újramesélését, hogy megosszuk a világ több mint 190 országának filmrajongóival” – közölte az UNESCO.


    A pályázatra csütörtöktől lehet jelentkezni, a feltételek között szerepel, hogy a filmesek 18-35 év közöttiek legyenek és a Szaharától délre eső régióban éljenek. A nyerteseket szakemberek fogják mentorálni, a produkciók elkészítésére 75 ezer dollárt (23 millió forinttal) kapnak egy helyi cégen keresztül.


    Ernesto Ottone, az UNESCO kulturális főigazgató-helyettese elmondta, hogy akkor keresték meg a Netflixet, amikor először feltérképezték a kontinens filmes és audiovizuális iparát. A múlt héten kiadott jelentés szerint a kreatív ipar nagyon kedvezőtlen helyzetben van, de megnégyszerezheti bevételeit és 20 millióval több munkahelyet teremthet.


    „A Netflixszel támogatni akarjuk a fiatal filmeseket az afrikai népek történeteinek elmesélésében, és át akarjuk adni az afrikai kultúrát és hagyományokat a következő generációknak” – mondta Ottone.


    Az UNESCO képviselője visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a pályázat nyugati kezdeményezés Afrika hangjának kisajátítására. „Nem, mi nem hiszünk ebben. Fiatal afrikai filmeseknek nyújtunk lehetőséget, hogy elmeséljék történeteiket. Nem mi meséljük el őket a mi északi szemszögünkből. Nem ez a cél, hanem az, hogy hangot adjunk a fiatal alkotóknak, akik ott élnek és ott alkotnak” – mondta.


    A kontinens számos filmese a politikaitól (korlátozott szólásszabadság) a gyakorlati (akadozó internet, hiányzó támogatás)  okokig terjedő, jelentős akadályokba ütközik. Az UNESCO jelentése szerint Afrika 54 országa közül csupán 19 támogatja anyagilag a filmeseket.