A vállalatok fenntarthatósági törekvéseikkel dolgozóik munkába járásának karbonlábnyomát is csökkenthetik

Óriási a különbség a magyar vállalatok fenntartható működésre való felkészülésében, pedig ez ma már versenyképességi tényező, melyet évről évre az ESG-jelentés is mér. Az ESG a jövőben meghatározó lehet a vállalatok működésében, sőt, még az EU-s források kiosztására is hatással lehet. Az ESG jelentése az angol környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és irányítási (Governance) szavak rövidítése. Célja, hogy ne kizárólag pénzügyi adatok alapján lehessen megítélni egy gazdálkodó szervezet tevékenységét. A Jövő Mobilitása Szövetség elektro- és mikromobilitási törekvései összhangban vannak mindazzal, amit a jelentések magasra értékelnek: a vállalatok járműparkjának elektrifikálása csökkenti a munkába járás és sok esetben magának az elvégzett munkának a karbonlábnyomát.
Az ESG szemlélet alapvetően három fő területre koncentrál:
E: Az environmental, vagyis a környezeti szempont azt ítéli meg, hogy egy vállalat tevékenysége környezeti szempontból milyen mértékben fenntartható.
S: A social, vagyis a társadalmi szempont a vállalat szociális jellegű fenntarthatóságát elemzi, ilyen a férfi, női menedzsment arány, munkavállalók munkakörülményei.
G: A governance, vagyis az irányítási szempont egy vállalat társadalmi normáknak való megfelelésével foglalkozik.
Az EU jogszabályi keretek közé foglalta az ESG szempontokat, a vállalatok számára előírja a nem-pénzügyi jelentések készítését, ami transzparenssé teszi működésüket a fenntarthatósági téren.
Az ESG három tevékenységi területe közül a cégek a környezeti célokat szokták prioritásként megjelölni. A jelentkező hatások tekintetében számos célt tűzhetünk ki, például energiahatékonysági és üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentését vagy épp a vállalat logisztikai és személyzeti járműparkjának elektrifikálását, a munkába járás és munkavégzés karbonlábnyomának csökkentését.
Sok nagyvállalatnál zajlik a céges autóflotta fokozatos elektrifikációja, hiszen a villanyautók még a töltés megnövekedett költségei mellett is fenntarthatóbb, zöldebb megoldást nyújtanak a hagyományos üzemanyagú autóknál. Sőt, egyes vállalatok az elektromos rollert is elhelyezik az autók csomagtartójában, hogy így segítsék a last mile problémáját. Hiszen ha egy roller is a rendelkezésre áll, akkor lehet messzebb parkolni, illetve rövid utakra be sem kell indítani az autót. A mikro- és elektromobilitás ezen összefésülése éppen azt támogatja, amit a Jövő Mobilitása Szövetség a céljául tűzött ki a városi közlekedés fejlesztése terén: mindenki az élethelyzetéhez éppen megfelelő közlekedési eszközt válassza, ne ragaszkodjon egyetlen eszköz használatához.
Más cégek carsharing, azaz megosztott autó hozzáféréssel, kreditekkel helyettesítik a cégautót, ami már akár cafeteriaelemként is adható a dolgozók számára – ennek a fenntarthatóságra gyakorolt hatása is megkérdőjelezhetetlen. A Jövő Mobilitása Szövetség szerint ugyanis amennyiben főként alkalomszerűen használják a dolgozók a céges vagy kulcsos autókat, és nem óriási távokra, ehhez teljesen felesleges vállalati flottát fenntartani és üzemeltetni, az adminisztráció összes pluszmunkájával. Korábbi elemzések azt mutatták, hogy kisebb autók esetén évi 7500 km, közepes méretűek esetében 16000 km vagy annál kevesebb megtétele esetén már nem éri meg saját kocsit fenntartani – friss kutatások azt mutatják, hogy nyílik az olló és már ennél jóval magasabb kilométerszám esetében is előnyösebb megoldást jelent a carsharing használata.
„A céges autók a nap nagy részében állnak – ráadásul sokszor fizetős garázsokban. Azt látjuk, hogy az átlagos autókihasználtság 3-4 százalékos, ez a rendkívül alacsony arány a kizárólag munkába járásra használt céges autókra is igaz” – mondta Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke. „Ráadásul az autómegosztás egy adómentes juttatás, melynek adómentessége akkor is fennáll, ha a munkavállaló magáncélra veszi igénybe a közösségi autót, sőt: az utóbbi esetben a juttatás cafeteria-rendszerben is adható.” Ezzel a megoldással tehát azok is hozzáférést kaphatnak a megosztott autókhoz, akiknek a céges policy alapján az egyébként nem járna, miközben a munkaadó újragondolhatja és optimalizálhatja az indokoltan fenntartandó flottaméretet – ez a lépés pedig biztosan a vállalat fenntarthatósági törekvései között van, ugyanis a legtöbben az energiahatékonyságra, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, a dekarbonizációra és a megújulóenergia-átállásra fókuszálnak.
Sőt, nem csak e-autó, hanem zéróemissziós e-kerékpár flotta is kínálható a dolgozók számára, akár adómentes béren kívüli juttatásként is. Így társadalmi, vállalati és egyéni szinten is mindenki hozzájárulhat a fenntartható jövőhöz. A vállalatok ezáltal a jövőbe fektetnek: nemcsak aktívan tesznek a környezetvédelemért, ezáltal hozzájárulnak egy tisztább és élhetőbb környezet kialakításához, de munkavállalóiknak is lehetőséget biztosítanak arra, hogy a mindennapos sportolás az életük szerves részévé váljék.
Az ESG szempontok fontossága mára a hazai nagyvállalatok számára sem ismeretlen. A nemzetközi ESG trendek jelenleg még leginkább a tőzsdei vállalatokra vannak kihatással, de későbbiekben kkv szektor is érintetté válhat a hazai cégek körében is.