A távol-keleti vásárlások megadóztatása új távlatokat nyithat a magyar e-kereskedelem számára
Az EU új e-kereskedelmi áfa-szabályai véget vetnek a kínai olcsó vásárlások aranykorának. Hogyan vehetik át a magyar webáruházak a kínai piacterek szerepét?
Az EU júliusban életbe lépő e-kereskedelmi intézkedéscsomagja miatt a keleti piacterek veszíteni fognak népszerűségükből az uniós piacokon, ami új lehetőségeket teremt az európai országokban működő online vállalatok számára. A Zen.com digitális fizetési platform elemzése szerint az új szabályozásnak köszönhetően az uniós vállalkozások előtt nyitva áll a lehetőség, hogy átvegyék az kínai webáruházak szerepét és növeljék versenyképességüket.
2021. július 1-jétől az Európai Unió tagállamaiban megváltoznak a nemzetközi e-kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásokra vonatkozó áfa-szabályok. Az új rendelet eltörli azt a jelenlegi előírást, miszerint az EU-n kívülről érkező áruk 22 euróig vám- és áfa-mentesek, míg a 22 és 150 euró közötti árucikkek vámmentesek, de áfa-kötelesek. A nemrégiben indult Zen.com európai fizetési platform szerint az új szabályozás új lehetőségeket nemzetközi értékesítést végző magyar internetes vállalkozások elsősorban speciális hozzáadott értékű szolgáltatásokkal tölthetik be az ázsiai piacterek után maradó űrt és tehetik vonzóbbá magukat a hazai és más EU-tagállamok fogyasztói számára.
Kína kiemelkedő szerepe a magyar e-kereskedelemben
A határokon átnyúló globális e-kereskedelem tavaly minden korábbi várakozást felülmúlva 82%-kal nőtt: 45,9 millió német, 26,2 millió spanyol, 18 millió lengyel és összesen 220 millió európai vásárolt külföldi webáruházakban[1]. Ezzel párhuzamosan az online vásárlások és a vásárlók száma Magyarországon is évről-évre növekszik: a felnőtt lakosság 3,3 millió tagja vásárol rendszeresen online, valamint több mint 2 millióra tehető azoknak fogyasztóknak a száma, akik külföldről is szoktak rendelni[2]. A nemzetközi vásárlások célországainak tekintetében a magyar piacon Kína kiemelkedő szerepet játszik: az online megrendelt áruforgalom 61%-a[3] távol-keleti országokból származik, míg például a Németországból megrendelt termékek a teljes mennyiségnek csak 8%-át, az Egyesült Királyságból származó megrendelések pedig csak 5%-át teszik ki. Kínából 2019-ben 8,5 milliárd dollár[4] értékű import áru érkezett Magyarországra – az internetezők jellemzően mobiltelefonokat, kiegészítőket, valamint olcsó apróságokat vásároltak.
Hogyan vehetik át a magyar webáruházak a kínai piacterek szerepét?
A távol-keleti piacterek várható háttérbeszorulásával a magyar vállalkozások számára is nyitva áll a lehetőség, hogy átvegyék szerepüket és növeljék versenyképességüket mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon, ehhez azonban fontos látni, hogy a potenciális vásárlók ma már a piacon található ajánlatokat nem csak az árak és a teljes költségek alapján, hanem a webáruház által kínált szolgáltatáscsomag összértéke szempontjából hasonlítják összes. Ennek megfelelően – a Zen.com márciusban megjelent „Kényelmes hódítók” c. jelentése[5] szerint – a következő években az olyan magas hozzáadott értékű különszolgáltatások, mint a hűségprogramok és a visszatérítési kedvezmények válhatnak az e-kereskedelem legfontosabb ösztönzőjévé. Az új típusú e-fogyasztók számára a sebesség és a kényelem minden eddiginél fontosabbá válik. Mindez a magyar fogyasztók vásárlási döntéseiben is megmutatkozik, mivel bizonyos hátrányok elfogadhatóak számukra (pl. a hosszú szállítási határidők Kínából), ha egyéb előnyök a teljes tranzakciót megfelelő értékűvé teszik számunkra.
„Az európai fogyasztók fele számára a szállítási idő az egyik legfontosabb tényező, 3-5 nap a maximum, amelyet még elfogadhatónak tartanak. A nemzetközi vásárlók számára azonban rendkívül fontos, hogy további kényelmi szolgáltatásokat kínáljanak a webáruházban, például, hogy a vásárlási tranzakció teljes végösszegét, vagy az esetleges további költségeket helyi pénznemben tüntessék fel. A megbízható fizetési mód elérhetősége szintén alapvető jelentőségű: az európai fogyasztók negyede azért vásárol online, mert aggodalmai vannak a fizetési tranzakciók biztonsága kapcsán”- magyarázza Dawid Rożek, a Zen.com európai fizetési kaput kínáló fintech vezérigazgatója.
A Zen.com jelentése szerint a Magyarországon működő nemzetközi internetes értékesítést végző vállalatok (a becslések szerint jelenleg 10-15[6] ezer magyar e-üzlet működik) a speciális hozzáadott értékű szolgáltatásokkal tehetik magukat vonzóbbá és szerezhetnek új ügyfeleket akár belföldön, akár az EU más piacain. A hűségprogramok és kedvezmények mellett a gyári garancia webáruház által történő meghosszabbítása is támogathatja az ügyfélhűség kialakítását, aminek különösen az olyan érzékeny elektronikus eszközök esetében van jelentősége, mint a számítógépek, táblagépek, okostelefonok, amelyek közül Európában minden negyedik fogyasztó vásárol háromhavonta egyet[7].
