Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

A STEM érdeklődésű Z-generációs fiatalok határozott elképzelésekkel lépnek be a munka világába egy új kutatás szerint

Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.1

A felmérés arra is rámutat, hogy a műszaki továbbtanulási lehetőségek iránt a fiúk érdeklődnek jobban, dacára annak, hogy a matematikai eredményeik általános összevetésben, a két nem közül, a lányoknak jobbak. Utóbbiak viszont az erős természettudományos ismereteikre építve STEM helyett az egészségügyi szakokat részesítik előnyben, amikor felsőoktatási intézményt választanak.

„Fontos látnunk, hogy a műszaki felsőoktatásból kikerülő, pályakezdő fiatalokat, hogyan lehet a leghatékonyabban integrálni a munka világába a vállalatoknál. Becsei Lilla EJMSZ-szel együttműködésben elkészült kutatása ehhez ad támpontokat. Kitűnik belőle, hogy a megfelelő anyagai kondíciók biztosításán túl olyan környezetet, munkahelyi viszonyokat preferálnak, ahol érvényre juthatnak a saját meglátásaik, szárnyalhat a kreativitásuk és támogatást, ösztönzést kapnak a vezetőiktől, kollégáiktól a feladataik megoldásában. Ezek olyan munkaértékek, amelyek a vállalatok számára is a hosszútávú együttműködések alapjait jelentik.”

– állapította meg Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke.

A szakember ugyanakkor azt már örvendetes ténynek tartja, ha az újonnan belépők munkahelyi környezetéről kell egyeztetni a fiatalokkal. A Szövetség vezetője szerint jelenleg a kutatás azon megállapításaira kell sürgős válaszokat adni az iparnak és a felsőoktatásnak egyaránt, ami alapján az látszik, hogy a 12. osztályosok körében a STEM pályák kevésbé vonzóak. Az okok sokrétűek. A tanulmányi eredmények által megragadható lehetőségek, az érdeklődési kör átalakulása mellett számos olyan életesemény is befolyásolhatja a pályaválasztási döntést, mint a családot ért változások (válás, költözés stb.). Különösen a lányoknál érezhető visszaesés, aminek többek között az is magyarázata, hogy kevés női mérnökkel találkoznak szűkebb és tágabb környezetükben. Minta hiányában maguk sem gondolkodnak műszaki karrierben, sokkal inkább vonzza őket a kiváló természettudományos tárgyakból szerzett osztályzataikra alapozva az egészségügyi felsőoktatás, köztük az orvosi, gyógyszerészeti szakok.

Az EJMSZ elnöke megjegyezte, hogy Becsei Lilla hiánypótló kutatása mind az ipar, mind az oktatási intézmények képviselői, valamint a döntéshozók számára egyértelmű jelzést adnak arra, hogy fokozni kell a műszaki pályaorientációt támogató kezdeményezéseket. Ennek megfelelően a Szövetség folytatja is a gyárlátogatások szervezését, hogy a fiatalok a valódi mérnökökkel, műszaki szakemberekkel találkozzanak és rajtuk keresztül pontosan megismerjék ezeknek a szakmáknak az előnyeit, szépségeit, fő jellemzőit. Ez a program az egyik legnépszerűbb náluk a diákok körében, amit jól jelez az, hogy az elmúlt 10 évben több ezer diákot vittek el a tagszervezeteikhez gyárlátogatásra.

Mindemellett az EJMSZ idei évtől elindította a Női mérnök leszek programját is, aminek keretében eddig 250 középiskolás diáklánynak mutatták meg, hogy a nők hogyan állják meg a helyüket a férfiasnak gondolt mérnöki munkakörökben. Továbbá az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség a diákok kompetenciáinak felmérésével és visszajelzésével megerősítést ad arról, hogy ki alkalmas műszaki pályára, míg az EJMSZ Iskola Díjjal pedig megjutalmazzák azokat az oktatási intézményeket, amelyek – tanórán belül vagy kívül – sikeresen adják át a fiataloknak a természettudományos tárgyak tudásanyagát. Ezeket a jó gyakorlatokat a többi iskolával is megismertetik, valamint a középiskolai pedagógusok számára segédleteket készítenek, hogy az elméleti ismeretek valóságos példákon keresztül elevenedhessenek meg a tanórákon. Végül, de nem utolsó sorban az EJMSZ Pályaorientációs Mentorprogram során mentorokat biztosítanak a középiskolások mellé, hogy segítsék őket a sikeres felsőoktatási felvételi letételében és a mérnökké válásban. Ebben a munkában a Szövetség szívesen lát minden támogatót, ezért továbbra is várják tagjaik közé a hosszútávon gondolkodó, a jövő mérnöknemzedékeinek kinevelése mellett elkötelezett cégeket, hogy a közös erőfeszítéseik révén előbb – utóbb tényleg megszűnjön a magyarországi mérnökhiány – fogalmazta meg Dr. Ábrahám László.

1 A kutatás 2023. november és 2024. júniusa között zajlott.