A Rózsavölgyi és Társa Kiadó áprilisi újdonságai

Christopher Gibbs:
Schubert

Fordította: Balázs István

Napjaink egyik legjelentősebb Schubert-kutatója, a rangos Bard College professzora és a Bard Music Festival egyik művészeti vezetője 2000-ben publikálta Schubert-életrajzát, amely a tragikusan rövid életű zeneszerző rendhagyó portréját vázolja fel. Gibbs elbeszélése egyaránt mentes a patetikus költői túlzásoktól (ami a 19–20. századi Schubert-életrajzokra volt jellemző) és az újabban divatos mítoszrombolástól. A depresszióra hajlamos, rendkívül érzékeny és megdöbbentően termékeny zeneszerzőről Gibbs elfogulatlanul ír: nemcsak szakmai pályafutásáról, Beethovennel való kapcsolatáról, egyre komolyabb elismertségéről kapunk hiteles képet, hanem a Rossini, Paganini és Beethoven kultuszában élő császárvárosról, a korabeli Európa zenei fővárosának számító Bécsről is. A szerző mindezt a legfrissebb kutatásokra alapozva, s mégis közérthető stílusban adja át az olvasónak.
Miközben a klasszikus zenei kánon legnagyobb alakjairól, Bachról, Mozartról vagy Beethovenről már hozzáférhető magyarul kurrens irodalom, a nem kevésbé jelentős Schuberttel kapcsolatos legfrissebb magyar nyelvű könyv is több évtizeddel ezelőtt jelent meg. A Rózsavölgyi Kiadó gondozásában most megjelenő kötet komoly hiányt pótol tehát.

Alan Walker:
Hans von Bülow

Fordította: Fejérvári Boldizsár

A brit-kanadai zenetörténész, Alan Walker neve jól ismert a hazai közönség előtt: háromkötetes Liszt-monográfiája magyar nyelven is hozzáférhető. Walker Liszt-kutatásai során bukkant rá Hans von Bülow-ra. Bülow volt Cosima Liszt első férje, és a korszak legkiemelkedőbb zongoristájaként, karmestereként tartották számon. Pályája nagyban meghatározta a 19. század második felének zenei arculatát: nemcsak Liszt, hanem Wagner zenéjének is értő tolmácsolója volt.
Élettörténete ráadásul romantikus regények lapjaira illik: az általa csodált Wagner szerette el feleségét, az imádott Cosimát. Bülow ennek ellenére nem szakította meg a kapcsolatát Wagnerrel, depressziója ugyanakkor mindinkább elhatalmasodott rajta. Elképesztő élettörténete olyan történészre várt, mint Walker, aki regényszerű izgalmassággal képes írni, ugyanakkor a történészi pontosság és alaposság szolgáltatja munkája aranyfedezetét. A Fejérvári Boldizsár fordításában megjelenő nagyszabású kötet a zeneszerető nagyközönség számára éppoly szellemi izgalmakat kínál, mint a zenész-zenetörténész szakma számára. Bülow-nak ráadásul számos fontos magyar kapcsolata is volt, több ízben is fellépett Magyarországon, komoly sajtóvisszhangra találva ezzel. Ekként a zongorista-zeneszerző nemcsak az európai, hanem a magyar zenetörténetnek is meghatározó szereplőjévé vált, aki bizonyos értelemben fontos összekötő kapcsot is jelentett a hazai és nemzetközi zenei élet között.

Papp Márta
Orosz kerékvágás. Tanulmányok az orosz zenéről

Három és fél évtized munkájának eredménye a kötetet alkotó tizenkét tanulmány, melyek eredeti alakjukban 1983 és 2016 között láttak napvilágot zenei folyóiratokban, könyvekben, illetve rádióelőadások formájában. Szerzőjük, Papp Márta a rádiós zenei ismeretterjesztés mellett intenzíven foglalkozott a 19. századi orosz zenével, s forráskutatást végzett leningrádi (szentpétervári) és moszkvai könyvtárakban, kézirattárakban, archívumokban. Ennek köszönhetően tárt fel olyan rejtélyes témákat, melyeknek feldolgozását a nemzetközi zenetudományi irodalomban is jegyzik, de amelyeket a szovjet-orosz muzikológusok elmulasztottak kikutatni: ilyen Muszorgszkij Gyermekszoba című dalciklusának weimari fogadtatásáról íródott orosz hamisítvány esetét bemutató esszé, vagy a Háztűznézőcímű operatöredék két szerzői verziójának lényeges különbségét feltáró tanulmány. A kötetben megelevenedő jelentős orosz zeneszerzőkről (például Glinkáról, Borogyinról, Rimszkij-Korszakovról, Sosztakovicsról) készített portrék kidolgozását a szerző pedagógiai működése, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tartott orosz zenei kurzusok is segítették.