A ritka gyakoribb, mint gondolnánk

Február 28. a Ritka Betegségek Világnapja

Február utolsó napja 2008 óta a Ritka Betegségek Világnapja. Bár definíció szerint egy betegség akkor számít „ritkának”, ha több mint 2000 emberből egyet érint, kutatások szerint az Európai Unióban a lakosság 6-8 százaléka, összességében 27 – 36 millió ember él a ritka betegségek valamelyikével. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően azonban ma már a genetikai eredetű ritka betegségek nemcsak felismerhetők, hanem kialakulásuk kockázata előre felmérhető, szűrhető, családtervezéskor vagy fogantatás után kimutatható.

Az elmúlt években több mint 6 ezer ritka kórt azonosítottak. Bár az egyes betegségek ritkán fordulnak elő, a ritka betegségben szenvedők összességében sokan vannak, vagyis a ritka betegségek jóval gyakoribbak, mint elsőre gondolnánk.

A ritka betegségek legnagyobb része (72%) genetikai eredetű, a szülőktől örökölt vagy a fogantatás során kialakult genetikai rendellenességre vezethető vissza. Hatásos gyógymód csak töredékükre létezik, a tudomány jelenlegi állása szerint kevesebb mint 1 %-ban szüntethetők meg a kiváltó okok, éppen ezért általában csak tüneti kezelések állnak rendelkezésre. Szomorú tény, hogy a ritka betegségek fele gyermekeket érint és közel egyharmaduk (30%) meghal 5 éves kora előtt. Kiemelten fontos tehát családtervezéskor vagy a várandósság korai szakaszában felmérni, kiszűrni ezen betegségek kialakulásának kockázatát.

Régebben legtöbbször csak a szülés után, gyakran hosszú ideig tartó vizsgálatok segítségével kapták meg a szülők a pontos diagnózist. A genetika fejlődésének köszönhetően ma már a családtervezés és a várandósság alatt rendelkezésre állnak az egyszerű vérvétellel elvégezhető, legkorszerűbb molekuláris genetikai vizsgálatok. Ezek együttes alkalmazásával a lehető legtöbbet tehetjük születendő gyermekünk egészsége érdekében.

A hazánkban is elérhető szűrések két típusát különböztethetjük meg:

Az első a hordozóság szűrés (ORIGIN) amely a szülők által hordozott és örökíthető ritka betegségek előfordulására ad választ. A vizsgálat során olyan úgynevezett autoszomális recesszív betegségek szűrése történik, melyeket a leendő szülők külön-külön akár egész életükön át tünetmentesen hordozhatnak, de azonos kóros génhibák hordozósága esetén közös gyermekük nagy valószínűséggel (25%) beteg lesz. A hordozóság szűrés elvégzésének ideális ideje a családtervezés időszaka. A szűrővizsgálat során, amennyiben a vizsgált személy genetikai állományában génhiba, mutáció kimutatható, a partner vizsgálata is javasolt annak meghatározására, hogy a tervezett gyermeküknél felmérjük a várható genetikai kockázatot. Mindkét szülőnél igazolt génmutáció hordozásának ismerete biztosítja a lehetőséget olyan genetikai módszerek alkalmazására, mint a preembrionális genetikai diagnosztika (PGD) és a beültetendő egészséges embriók megválasztása.

A hordozóság szűrés már folyamatban lévő terhesség korai időszakában is elvégezhető. Ilyen esetben mindkét szülőnél ajánlott elvégezni a vizsgálatot, és ha mindkettőjükben kimutatható a betegség, akkor a várandósság során célzottan, invazív vizsgálattal (lepényszövet mintavétel, magzatvíz-mintavétel) lehet megvizsgálni, hogy a magzatban ténylegesen kialakult-e a betegség (25%-os esély). Tekintettel arra, hogy a terhesség alatti invazív vizsgálatok elvégzésének szakmai határa a 20. hét, a várandóság alatti hordozóság szűrés elindításának legkésőbbi ideje a terhesség 15. hete.

Az ORIGIN hordozóság szűréssel több mint 400 genetikai betegség szűrhető ki, olyan ritka, de sokak által ismert betegségek, mint az SMA vagy a cisztás fibrózis:

Cisztás fibrózis (CF)

A veleszületett ioncserezavarok közül a leggyakoribb elváltozás, súlyos, elsősorban a tüdőt és bélrendszert érintő genetikai betegség. Légzészavarral, gyakori fertőzésekkel és emésztési zavarral jár. Hordozósági arány 1 a 25-ből, tehát minden 25. ember recesszíven hordozza magában a sérült gént. A betegség előfordulási gyakorisága 1:2000-1:3500 közötti, Magyarországon évente mintegy 40 gyerek születik ezzel a betegséggel.

Spinalis muscularis atrophia (SMA)

Gerincvelői eredetű izomsorvadás, a leggyakoribb gyermekkori ideg-izombetegség. A mozgató idegek sorvadása miatt a betegség bénulással, majd légzészavarral jár. A „700 millió forintos gyógyszer”-ről, szinte mindenki hallott már, ez tulajdonképpen egy új génterápiás módszer, mely az SMA tüneteit igyekszik enyhíteni.

Hordozósági arány 1 a 40-ből, hazánkban évente 12 – 15 gyermek születik ezzel a betegséggel.

Autoszomális recesszív policisztás vesebetegség

A vese egyik leggyakoribb örökletes betegsége, mely már kora gyermekkorban kialakuló veseelégtelenséggel jár a vesékben található számos ciszta miatt. Hordozósági arány 1 a 70-ből.

Fragilis X szindróma

Az egyik leggyakoribb örökletes, értelmi elmaradást okozó genetikai elváltozás, valamint az autizmus leggyakoribb ismert oka. A recesszíven hordozó nőknél is okozhat gyermekkori viselkedészavart, illetve később meddőség és kézremegéssel járó szindróma hátterében is állhat.

Hordozósági arány 1 a 180-ból (egyes populációkban 1 a 58-ból), Magyarországon évente hozzávetőleg 70 baba születik Fragilis X szindrómával.

A másik genetikai vizsgálati típus a fogantatás után, a terhesség 9. hetétől elvégezhető, beavatkozást nem igénylő, azaz non-invazív magzati genetikai szűrővizsgálat, a PrenaTest.

A PrenaTest többnyire a fogantatás során kialakuló rendellenességeket vizsgál, amelynek kockázata az anya életkorával nő (Down-kór, Edwards-kór, Patau-kór). A vizsgálat azon felfedezésen alapul, hogy a lepényi sejtek DNS darabjai az anya vérében kimutathatóak, így egy egyszerű anyai vérvétellel akár a lepény teljes kromoszómaállománya vizsgálható. Tekintettel arra, hogy a lepény kromoszómaállománya általában megegyezik a magzatéval (kivéve a mozaikosság eseteit), a Prenatest eredménye jól mutatja a magzat valós kromoszómastatusát.

Pozitív vizsgálati eredmény esetén mindenképpen invazív vizsgálattal (lepényszövet biopszia vagy magzatvíz mintavételezéssel) szükséges megerősíteni az eredményt.

Ma már a tudatos és korszerű családtervezés elengedhetetlen részét jelentik a molekuláris genetikai vizsgálatok, melyekkel számos ritka betegség is megelőzhető és kiszűrhető, biztosítva a nyugodt és felkészült babavárást a leendő szülők számára.