A Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógy- és Strandfürdő

A Pesterzsébeti Fürdő Duna menti területén már az XX. század elején strand létesült. Ekkor fából készült épületek és Dunába nyúló stég fogadta a látogatókat. A Dunát használták fürdésre, míg napozásra a homokos partot. Az 1930-as években épültek az első medencék, amiket a Duna vizével töltöttek fel.

A Soroksári-Duna bal partján 1932-ben fúrtak kutat, melynek során Budapesten egyedülálló típusú, jódot, konyhasót és brómot is jelentős mennyiségben tartalmazó hévízre bukkantak. Ekkor találták meg a jódos-sós gyógyvizet a területen.

A török jellegű fürdőt 1936-ban építették, 1945 után került a Fővárosi Fürdőigazgatóság kezelésébe. A hullámgépet, illetve a hullámfürdőt Horthy Miklós adriai jachtjának az első géptisztje tervezte.

Az 1950-60 években a szomszédos néhai Drasche téglagyár területén megépült a Gubacsi lakótelep, és a Duna vize is alkalmatlanná vált a fürdésre. Ezzel egy időben épült a ma ismert “ál-törökfürdő” kialakítású, klasszikus hangvételű kőfürdő, aminek kupolás központi terében egy oktogon medence kapott helyet, ezt ölelték körbe az egyéb rendeltetésű és kiszolgáló területek.

Budapest egyetlen jódos-sós vizű gyógyfürdőjét – veszteséges működése miatt – évekkel ezelőtt bezárták: a strand 2001, a gyógyfürdő 2005 óta nem fogadott vendégeket. A fürdő felújítása 2018 elején kezdődött, a zárt termálfürdőrészt már az év decemberében megnyitották, míg a kinti strandrész 2019 nyarára készült el. A felújítás során egy tizenhárom medencés, egész évben üzemelő gyógy- és élményfürdőt alakítottak ki. Modernizálták a helyi védelem alatt álló kupolás „áltörökfürdőt” és egy 4300 négyzetméteres új épülettel is bővült a létesítmény.

Tervezés éve: 2016, Építés éve: 2019
Telek mérete: 25 645 m² Bruttó szintterület: 9744 m2
Építésziroda: ARCHI-KON Kft. Építészet: Nagy Csaba, Pólus Károly, Dobos Bence László, Nagy Zsolt

Forrás: internet

Épületlátogatás 2019. október 29. / Épületet Nagy Csaba építész és Vékes Orsolya fürdővezető mutatta be,