A pandémia óta nem látott szintre nyílt az árolló a bérlői és a bérbeadói oldal között a fővárosi bérlakáspiacon
A fővárosi bérlakáspiacon tovább nyílt az olló a keresleti és a kínálati árak között decemberben: a bérlők átlagosan 215 ezer forintért kerestek lakást, a bérbeadók viszont átlagosan 249 ezer forintot kértek kiadó ingatlanjukért, ezzel a kínálati és a keresleti ár közötti különbség 16 százalékra, 2020 vége óta nem látott szintre emelkedett – közölte a Rentingo.com az MTI-vel.
A közösségi albérletkereső platform szerint a budapesti lakhatási válság tovább mélyült, az átlagos bérleti díj a nettó átlagkereset 57 százalékát tette ki, annak ellenére, hogy 2024-ban alig az infláció felett, 4,2 százalékkal kerültek feljebb a bérleti díjak. A 2023-as 19 százalékos bérletidíj-drágulás olyan mértékben rontotta a bérlők fizetőképességét, hogy már nem tudtak lépést tartani a díjak emelkedésével – írták.
Adataik szerint a bérlők fizetőképességének folyamatos csökkenése miatt egyre nehezebbé vált a lakások kiadása a 250 ezres átlagos bérleti díj felett, és ez a korlát 2025 első felében is fennmaradhat.
A Rentingo 2025-ben az albérletpiacon lassú kínálatnövekedésre számít. A befektetési ingatlanvásárlást támogathatják a lejáró állampapírok utáni kamatkifizetések, és ezek az ingatlanok a szigorodó Airbnb-s szabályozás miatt a hosszú távú piacon jelenhetnek meg.
