Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

A Mars mintáit néhány év múlva már a Földön lehet vizsgálni

     A múlt héten a Marsra indult amerikai szonda egyik legfontosabb feladata előkészíteni, hogy a bolygón vett mintákat néhány év múlva a Földön is meg lehessen vizsgálni.

    „A Perseverance nevű jármű olyan mintákat készíthet elő, amelyeket a következő Mars-szondák, a tervek szerint a 2020-as évtized második felében hazahozhatnak a Földre, ahol sokkal bonyolultabb laboratóriumi vizsgálatokat lehet a mintákon elvégezni. Ilyen még nem volt” – mondta Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az M1 aktuális csatorna hétfő délelőtti műsorában.


    Mint kifejtette, ezek a vizsgálatok annak megfejtését szolgálják, volt-e élet a múltban a Marson. Hozzátette: a Mars évmilliárdokkal ezelőtt legalább annyira lakható lehetett, mint a Föld, felszínén rengeteg víz volt. „A Naprendszer korai szakaszában a Mars nem volt elég nehéz, hízott bolygó, tömege csak a nyolcada a Földének, nem tudta erős gravitációval megtartani a légkörét és folyamatosan veszti a hidrogént”.


    A NASA legújabb Mars-járója, a Perseverance (Állhatatosság) nevű jármű múlt hét csütörtökön indult a vörös bolygóra, ahová a tervek szerint bő fél év alatt jut el és 2021 februárjában fog landolni. Fő küldetése, hogy az élet nyomai után kutasson, emellett egy speciális eszközzel szén-dioxidból oxigént is megpróbál előállítani, amelyet később a Marsra érkező űrhajósok használhatnak.


    Kiss László elmondta: a kínai, az egyesült arab emírségekbeli és az amerikai Mars-szonda egymás után történt fellövésének egyik fő oka, hogy a Nap, a Föld és a Mars egymáshoz viszonyított mozgási sebességében előállt egy úgynevezett indítási ablak, amely időszakban jóval gyorsabban el lehet jutni a Földről a Marsra. „A Mars a legközelebbi pályáján 56 millió, a legtávolabbin 250-300 millió kilométerre is lehet a Földtől”.


    A szonda nemcsak a Mars-járót, hanem egy kis helikoptert is magával visz. A csillagász leszögezte: utóbbiról ki fog derülni, hogy a földinél sokkal ritkább légkörben a rotorjaival képes lesz-e repülni, ebben az esetben ugyanis a levegőből is folytatható a Mars feltérképezése.