A magyar hegymászók Casio G-Shock karórákkal mentek a világ egyik legmagasabb hegyére

Casio karórák segítették a magyarokat a Dhaulagirin

Klein Dávid és Suhajda Szilárd az idei évben a világ hetedik legmagasabb hegyének, a Dhaulagirinek a csúcsmászását tűzték ki célul. A 8167 méter magas hegy Nepál középső, északi részén fekszik a Himalájában. A két magyar hegymászó ezúttal is két darab Casio G-Shock Rangeman típusú karórával vágott neki az expedíciónak. A csúcs meghódítása végül nem sikerült a kíméletlen időjárási körülmények miatt. „Az órák elválaszthatatlan társaink voltak a hajnali ébresztőtől, a nehezen megszerzett métereken át a tábor azonosításáig, elfoglalásáig, megjelöléséig” – jegyezte meg Suhajda Szilárd.

A két magyar hegymászó egy GPR B1000-1E, illetve egy GPR B1000-1B típusú G-Shock karórát viselt a karján. „Az egyik legkedvesebb funkciónk ezeken a karórákon természetesen a magasságmérés volt, ami mutatja az előző tábortól megtett emelkedést, az aktuális magasságot és az időt. A monoton terepen ez alapján tudtuk megbecsülni, hogy egyenletes döcögéssel várhatóan mikorra érjük majd el következő táborhelyünket. Ezen kívül azonban megemlíthetnénk egy sor más funkciót is. Az otthonról kapott időjárás előrejelzéseket például könnyen össze tudtuk vetni a Rangeman által mért légnyomás változásokkal” – hangsúlyozta Klein Dávid. Hozzátette: véleménye szerint a G-Shock egy olyan fantasztikus eszköz, aminek használatát más hegymászó felszerelésekhez hasonlóan el kell sajátítani. A magyar hegymászók odafent általában három adatot vetettek össze: az óra által a légnyomásra mért magasságot, a GPS által megállapított magasságot és a már ismert földrajzi formák nyilvántartott magasságát.

Bizonyos helyzetekben persze előfordulhatott volna, hogy Klein Dávidnak és Suhajda Szilárdnak leginkább a Rangemanekre és a Casio által képviselt szakértelemre kell hivatkozniuk. „Bár a műholdas navigáció és az iránytű a magasságmérőnél sokkal ritkábban használt funkció, de – ha beüt a krach –, mert felhőben, úgynevezett white-out idején e két funkció lett volna az egyedüli mentsvárunk” – emelte ki Suhajda Szilárd. Az Eseményhorizont hegymászói szerint az első akklimatizációs kör után szerencséjük volt, mert szinte mindenki egyszerre mozgott a hegyen, így stabil, jól kivehető nyom alakult ki. A hegymászók azonban megfigyelték, hogy az egyes és kettes tábor között komoly az eltévedés veszélye, ha a hegyre rámozdul egy felhő és leesik egy jó adag friss hó.

Az egyes tábor alatt egyértelmű földrajzi formák voltak és a hegymászók számára a sziklafalon az ereszkedés során használt kötél jelentette a vezérfonalat. A kettes felett pedig a hegygerinc egyértelműbbé vált. Navigációs szempontból viszont az egyes és a kettes tábor közötti szakasz kihívásokkal járt és ilyenkor csak az iránytűre és a megjelölt koordinátákra támaszkodhattak. „Egy-egy pont elmentése tehát életmentőnek bizonyult a hosszabb havazás után, amikor a táborhely sátrait teljesen betemette a hó. Ilyenkor csak akkor volt esélyünk a depó vagy a sátor visszaszerzésére, ha a pontos helyét elraktároztuk a Rangemanben” – hangsúlyozta Klein Dávid.

„Expedíciónk kapcsán a világ két távoli pontján, Magyarországon és Nepálban is folyt a munka. De a karórának ez sem jelent nehézséget, mert tényleg mindent kibírt: éjszaka a fejünk felett lógott, miközben ráfagyott a dér, a teljes expedíciót kibírta töltés nélkül.” – hangsúlyozta Suhajda Szilárd. A magyar hegymászók által használt karórák már nem elérhetők, de a Casio G-Shock kínálatában továbbra is jelen vannak a strapabíró tripla, vagy quad szenzoros modellek az outdoor kihívások szerelmeseinek.