A pártpropaganda szerint magyar EU-elnökség idején lehetőség nyílik a szemléletformálásra globális ügyekben
„Kéz a kézben a globális ügyekért” – interjú a HAND Szövetséggel
11 évvel a korábbi adatokhoz képest jelentősen nőtt a magyar lakosság tájékozottsága arról, hogy a világszerte előforduló katasztrófahelyzetekben Magyarország is rendszeresen segítséget nyújt a bajba jutott országoknak – derült ki a HAND Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség és a Medián közös kutatásából.
A válaszadók szerint ugyanakkor az ún. fejlődő országokban zajló események nincsenek közvetlen hatással Magyarországra, és nem is tartják prioritásnak az ottani történések nyomon követését. A HAND Szövetség a magyar EU-elnökség idején valósítja meg szemléletformáló projektjét.
A HAND Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet fókuszcsoportos beszélgetések és egy reprezentatív közvélemény-kutatás keretében azt térképezte fel, hogy a magyarok mennyire vannak tisztában azzal, illetve támogatják-e, hogy a magyar állam és az Európai Unió az alacsony és közepes jövedelmű, azaz az ún. fejlődő országokban nemzetközi fejlesztési és humanitárius programokat hajt végre, és ezekkel összefüggésben nemzetközi kötelezettségvállalásokat is teljesít.
A Medián vizsgálta azt is, hogy mennyire érdeklődőek, támogatóak, elkötelezettek vagy éppen tevékenyek az emberek maguk is ezen a területen, mennyire ismerik a civil szervezetek, különösen a magyar civilek szerepvállalását.
A globális szolidaritáshoz való hozzáállást vizsgáltuk
A legfrissebb közvélemény-kutatás adatai szerint a magyar lakosság 85 százaléka hallott már arról, hogy katasztrófák esetén, 71%-uk pedig arról is, hogy a katasztrófahelyzeteken kívül is rendszeresen segítséget nyújt a magyar kormány a rászoruló országok és lakosaik számára. A válaszok életkor szerinti megoszlása alapján úgy tűnik, hogy a 40 év alattiak kevésbé tájékozottak ennek kapcsán, mint az idősebbek. A témákat részletesebben tárgyaló fókuszcsoportos beszélgetésekből az is kiderült, hogy a válaszadók nem tartják fontosnak a globális dél országai esetében közügyeik nyomon követését, nem érzik, hogy távolról hatással lehetnének az ott zajló eseményekre, és általában szkeptikusak a globális szolidaritás létével, a segítségnyújtás őszinteségével kapcsolatban is.
A katasztrófahelyzetek jelentenek kivételt, amikor bizonyítékát látják a globális szolidaritás létezésének. A katasztrófahelyzetben nyújtott humanitárius támogatásokhoz a magyar lakosság általában nagyon pozitívan viszonyul, a kérdőíves felmérés eredményei szerint 71%-uk helyesli őket. A beszélgetések során egyetértés mutatkozott a válaszadók között abban, hogy katasztrófahelyzetben segíteni kell a bajba jutott országnak – az adott ország fejlettségi szintjétől, gazdasági helyzetétől függetlenül, tehát a gazdagabb államoknak is. A 40 év feletti korosztály beszélgetésében azonban az is felmerült, hogy az éhínség és a szegénység esetében sokkal inkább a komplex, hosszú távú fejlesztési támogatásokról gondolják azt, hogy valódi változást hozhatnak az elmaradott térségekben, mint az alapvető szükségleteket rövid távon kezelő humanitárius támogatások.
Saját szerepük a válaszadók döntő többsége számára azt jelenti, hogy törekszenek a környezettudatos, fenntartható életforma kialakítására (pl. szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság), ami többségüknek beépült a mindennapjaiba is. Az egyéb cselekvési formák (pl. adományozás, önkéntesség) jelentősen ritkábbak, és inkább kapcsolódnak lokális, mint globális ügyekhez.
Magyarország 2015-ben aláírta a Fenntartható fejlődési célokat, de erről az emberek nagy része nem hallott
A HAND Szövetség és a Medián közös kutatásából az is kiderült, hogy a magyar népesség Magyarországot a világ országai között a közepesen fejlett országok közé sorolják. A beszélgetések tanúsága szerint elsősorban a hazai gazdasági mutatókat, az uniós ranglistákon elfoglalt helyünket, valamint az oktatás és az egészségügy helyzetét vették ehhez figyelembe. Ezért nem véletlen, hogy a válaszadók több mint fele, vagyis 55%-a szerint Magyarországnak először a saját problémáit kell megoldania, és csak utána tud más országoknak segíteni. Az emberek 32%-a szerint hazánk segítségre is szorul, de másokat is tud segíteni, és csupán 13% szerint elég fejlett ahhoz, hogy támogatni tudja a rászoruló országokat.
A beszélgetések résztvevői nem hallottak az alacsony és közepes jövedelmű országok támogatásával kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásainkról. Ezt megerősíti, hogy a kérdőíves felmérés szerint a legfontosabb ilyen nemzetközi keretrendszerről, a Fenntartható fejlődési célokról, amit az ENSZ országai – köztük hazánk is – 2015-ben fogadtak el, a válaszolók 55%-a soha nem hallott. A támogatási összegek mértékére vonatkozó vállalásunkat egyébként nem teljesítjük, de összhangban azzal, hogy a többség szerint először a saját problémáinkat kellene kezelnünk, a válaszadók zöme elégedett a jelenlegi ráfordítások szintjével, vagy azt gondolják, hogy ennyit se vagy semmit se kellene költeni erre a célra.
Magyarország a leggazdagabb 50 ország között
„A valóság azonban az, hogy Magyarország a világ legfejlettebb országainak egyike, az Európai Unió tagjaként, OECD tagállamként, a globális GDP-listán is az első 50-ben szerepel” – hívta fel a figyelmet a HAND Szövetség igazgatója, Hamvas Bálint.
Kiemelte, hogy mivel globalizált világban élünk, minden ország döntései hatással vannak más országok működésére, lakosságuk mindennapi életére. Példaként a COVID-járványt említette, amely jól mutatta, hogy ha egy betegség megjelenik egy országban, az nem marad ott, pillanatok alatt elterjed a világban, és a megoldáshoz közös fellépésre volt szükség. Hazánk is vakcinákkal és lélegeztetőgépekkel járult hozzá a válság kezeléséhez, amit a fókuszcsoportos beszélgetések résztvevői is pozitív példaként említettek. A Szövetség igazgatója hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország az EU-tagság megszerzéséig maga is részesült hasonló támogatásokban.
Balogh Réka, a Hand Szövetség szakpolitikai munkatársa az elhangzottak mellett fontosnak nevezte a szemléletformálást, a globális felelősségvállalásra nevelést. Egyetért ezzel a lakosság elsöprő többsége is, ugyanis 93%-uk gondolja úgy, hogy szükség van a globális problémákkal kapcsolatos ismeretek bővítésére az oktatásban.
„Az emberek nem igazán ismerik sem a kormány szerepvállalását, sem a civil szervezeteket, melyek globális kérdésekkel foglalkoznak, ezen fontos változtatni!” – tette hozzá.
A közvéleménykutatás apropója
A HAND Szövetség a magyar EU-elnökségi időszakkal egyidejűleg valósítja meg az „Együtt egy nyitott, igazságos és fenntartható Európa felé a világban” elnevezésű kétéves projektjét, amelynek célja a közvélemény és a döntéshozók támogatásának növelése a hatékony és hiteles uniós nemzetközi partnerségek kialakításához a nemzetközi fejlesztés és humanitárius segélyezés területén. A fenti közvélemény-kutatás is e projekt keretében került megvalósításra.
A HAND projektje az Unió fejlesztési, nevelési és szemléletformáló programja, a Development Education and Awareness Raising Programme (DEAR Program) támogatásával valósul meg. A Szövetség a projekt prioritásai közé sorolta a hazai szakmai párbeszéd elősegítését, a civil hangok felerősítését és a lakosság tájékoztatását.
A HAND és tagszervezetei 2003 óta azon dolgoznak, hogy a nemzetközi fejlesztési és humanitárius tevékenység Magyarországon hatékonyabbá, elismertebbé és láthatóbbá váljon érdekképviseleti és a tájékoztatást célzó szemléletformáló tevékenységein keresztül. A Szövetség egyebek mellett segítséget nyújt tagjainak a hazai és a nemzetközi források megszerzésében, valamint elősegíti a tagok és külföldi szervezetek együttműködésével megvalósítandó projektek, programok kialakítását. A HAND kiemelt tevékenysége a nemzetközi fejlesztésre fordított állami pénzek monitorozása, emelett tréningeket és kapacitásfejlesztési lehetőségeket nyújt és szervez. Tagszervezetei számos területen jelen vannak a hátrányos helyzetű, rászoruló térségekben, így Afrikában, a világ legszegényebb országaiban is, emellett aktívan részt vesznek a globális kihívásokkal kapcsolatos hazai szemléletformálásban, globális felelősségvállalásra nevelésben, a problémák tudatosításában.
Rendezvény az EU elnökségi időszakban és az „Együtt egy nyitott, igazságos és fenntartható Európa felé a világban” projekt keretében
A Tudás mindenkié! – Magyar–Afrika Hét II. Budapesten
A HAND Szövetség tagszervezete, a 22 éve működő Afrikáért Alapítvány szervezésében rendezik meg 2024. október 14–20. között a II. Magyar–Afrika Hét eseményeit, amelynek központi témája ezúttal az oktatás.
Változatos helyszíneken közel 400 résztvevővel terveznek a program szervezői.
A rendezvényen fotókiállítás, gazdasági nap, oktatási és nemzetközi fejlesztési nap, képzések és több kulturális program is várja a résztvevőket.
A hazai civil szervezetek kiemelt szerepet kapnak: a szakmai programokon megoszthatják tapasztalataikat, bemutathatják eredményeiket, célkitűzéseiket. A multiszektorális eseményeken a HAND Szövetség is részt vesz, illetve programokkal támogatja a szervezet célkitűzését: a nemzetközi fejlesztés és humanitárius segélyezés megismertetését, hatékonyabbá tételét, a civilek kapcsolati hálózatának és forrásteremtési lehetőségeinek bővítését.
A Szövetség további célja, hogy a rendezvény során megszólított közönség együtt ismerhesse meg és keressen megoldásokat a globális problémákra.
