A könnyűszerkezetes házak menthetik meg a fiatalok otthonteremtését
Idén tovább drágulhat az építőipar, de a favázas házakat ez a kisebb érinti
A könnyűszerkezetes házak lehetnek az ingatlanpiac új sztárjai, ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt öt évben a háromszorosára nőtt a gyorsházak építése iránti igény. Ezek a házak azonban sokkal nagyobb karriert is befuthatnának, ha nem tartaná magát makacsul az a néhány tévhit, ami a könnyűszerkezetes házakkal kapcsolatban a mai napig is kering fórumokon, közösségi oldalakon.
Nincs könnyű helyzetben, aki szeretné megtalálni az első saját otthonát. Legyen szó akár házról, akár lakásról, a használt ingatlanok ára immár az egekbe szökött és nem jobb a helyzet az újépítésű ingatlanokkal sem. Az iparban ráadásul a jóslatok szerint újabb, mintegy húsz százalékos emelés várható, ami az új útdíjak bevezetésének, az üzemanyagárak emelkedésének és a gázár emelkedésének is betudható. Ha az emelkedő ilyen ütemben halad, tíz év múlva akár hárommillió forintba is kerülhet a frekventáltabb és közkedveltebb területeken az ingatlanok négyzetmétere. Az ebből a helyzetből kínálhatnak kiutat a könnyűszerkezetes házak, amelyek egy hagyományos, tégla vagy beton ház árának a feléből megépíthetőek.
„2016-tól kezdett el jól láthatóan nőni Magyarországon az igény a könnyűszerkezetes házak iránt. A Covid időszaka alatt már ugrásszerű volt a növekedés, mintegy háromszor annyi könnyűszerkezetes házat rendeltek. Ez is betudható, akinek volt telke, hogy ebben talán annak szeretett volna egy gyors és olcsó megoldáshoz jutni, otthon vagy nyaralója elkészülhessen. Míg a hagyományos házak építését erős érinti az áremelkedés, a faszerkezetes házak esetében – különösen, ha közvetlen forrásból származik a jó minőségű alapanyag – ez csak minimális növekedést okozhat, de leginkább stagnálnak, sőt, csökkennek az áraik” -fejtette ki Kiss Zsolt, a hazgyarto .hu cégtulajdonosa.
Száz négyzetméteren húszezer a fűtés
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a ma is gyakran felbukkanó tévhitek leginkább az „újdonság varázsának” köszönhetőek.
„Míg szerte a világon a házak 60-70 százaléka könnyűszerkezetes, Magyarországon mintegy ötven éve jelent csak meg ez a technika. Ez annak köszönhető, hogy mindenhol az elérhető alapanyagokból dolgoztak, ez pedig a tégla, vályog vagy beton volt. A cégünk erdélyi, így közvetlenül jutunk hozzá az első osztályú fához, ezért nagyon költséghatékonyan tudjuk belőni az árakat. Erdélyben egyébként korábban építkeznek ezzel a módszerrel” – tette hozzá Kiss Zsolt, akinek a cége háromgenerációs tapasztalattal rendelkezik a könnyűszerkezetes házak terén.
A szakértő gyakran találkozik azokkal a tévhitekkel is, amelyek a gyorsépítésű házakat érintik, az előnyök azonban egyre inkább meggyőzőbbek a megrendelők körében. A kedvező ár mellett a gyorsaság is fontos szempont az otthonteremtésben, ezek a házak ugyanis másfél hónap alatt kulcsrakész állapotban vannak. A hagyományos alapanyagokkal segít – ha az alapvan – az év minden szakában lehet dolgozni a fával, és nem köti az építkezést az időjárás sem.
„Mindig el szoktam mondani az érdeklődőknek az előnyöket és az esetleges hátrányokat is. Hőenergetikai szempontból a könnyűszerkezetes házak verhetetlenek, nem véletlen, hogy a passzívházak is ezzel a technológiával épülnek. Egy száz négyzetméteres ház gyönyörűen kifűthető árammal havi húszezer forintból. Sokan a rágcsálók miatt aggódnak, ám ezen csak akkor kell gondolkodni, ha nem megfelelő minőségű a fa, hisz a legtöbbször együtt kerülhetnek be a házba. Hátrányként a zajbeeresztő képességet szoktam megemlíteni, ám ez is csak akkor mérvadó, amikor nagyobb zajnak van kitéve az ingatlan. A vízből pedig betonból egy az ellensége a fából készült háznak, mint a téglából vagy az építetteknek, ám gondos és vízzáró alapozással kiküszöböl” – tette hozzá Kiss Zsolt.
