Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

A kecskék a mosolygós arcokat részesítik előnyben

A kecskék a boldogságot tükröző arckifejezéseket részesítik előnyben – állítják brit kutatók, akiknek eredményei azt sugallják, hogy az eddig véltnél sokkal több állat lehet képes leolvasni az érzelmeket az emberek arcáról.

Az Open Science című folyóiratban publikált tanulmány helyszínéül az angliai Kentben működő Buttercups Sanctuary for Goats nevű állatjóléti szervezet szolgált – írja a BBC hírportálja.

A londoni Queen Mary Egyetemen dolgozó Alan McElligott és kollégái egy pár fekete-fehér képet helyeztek el egy teszthelyiség falán egymástól nagyjából 1,3 méter távolságra. A fotókon ugyanaz a személy szerepelt, ám az egyik képen dühös, a másikon boldog arckifejezéssel. A kecskéket beengedték a területre, ahol aztán szabadon járkálhattak.
A kutatók szerint a kecskék határozottan előnyben részesítették a mosolygós arcot: először azt közelítették meg, és csak utána vettek tudomást a dühös arcot ábrázoló fotóról. Emellett több ideig vizsgálgatták az orrukkal a mosolygós képet.

A boldog arckifejezés előnyben részesítése azonban csak addig volt kiugró, amíg a boldog fotókat a jobb oldalra helyezték. Amikor átkerültek a bal oldalra, a kecskék semelyik kép irányába sem mutattak jelentős érdeklődést.

A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy több más állathoz hasonlóan a kecskék is az agyuk egyik felét használják az információ feldolgozására. Lehetséges, hogy a bal agyféltekéjük dolgozza fel a pozitív érzelmeket vagy a jobb agyféltekéjük játszik közre a dühös arckifejezések elkerülésében.

McElligott szerint a tanulmányuk fontos eredményekkel bír a jószágokkal és egyéb állatokkal való kapcsolatteremtésre vonatkozóan, mivel azt sugallja, hogy az emberi érzelmek felismerésének képessége nemcsak a háziállatokra korlátozódik, hanem sokkal elterjedtebb lehet az állatvilágban.
„Az emberi érzelmek felismerését vizsgáló tanulmányok rendkívül összetett képességeket mutattak ki a kutyáknál és a lovaknál” – mondta Natalia Albuquerque, a Sao Pauló-i Egyetem munkatársa, aki a tanulmány társszerzője volt.

Hozzátette: „mostanáig azonban nem volt rá bizonyíték, hogy az olyan állatok, mint például a kecskék, képesek olvasni az emberi arckifejezésekből”. A szakember szerint az eredmények új utakat nyithatnak a háziasított állatok „érzelmi intelligenciájának” jobb megértéséhez.
A tanulmány segíthet továbbá az állatok jólétének javításában is.