„A Földön élni ünnepély”
Szüts Miklós: „A Földön élni ünnepély”
Könyvünkben Szüts Miklós festőművész mesél az életéről: őseiről (egyik dédapja Degré Alajos író, a márciusi ifjak egyike, a másik Lechner Lajos, Szeged árvíz utáni újjáépítője), az „úri középosztályhoz” tartozó, elszegényedett családjáról, saját életpályájáról. Megtudjuk, miből élt egy festő az 1970-80-as években, amikor hol a BNV-re kellett sertéshizlaló-reklámpaneleket terveznie, hol egy amerikai nagybácsi-örökségből származó dollárokat fektetett olasz lírába, hogy aztán a gyorsan inflálódó maradékból létrehozza grafikai stúdióját. Mindeközben soha nem adja fel a művészetbe vetett hitét: mindennap festőnek kell lenni! A mesterség technikáiba, műhelytitkaiba is beavatást nyerünk, és olvashatunk jeles barátokról és pályatársakról.A könyv kép- és dokumentumanyaga a book.szm.hu honlapon található.
A könyvről Nyáry Krisztián beszélgetett Szüts Miklóssal. Az online könyvbemutató itt nézhető meg.
Szüts Miklós „A Földön élni ünnepély” című kiállítása november 4-én nyílik a B32 Galériában. Bővebb információ a megnyitóról.
Megrendelés
Oldalszám: 420 oldal
Méret: 124 x 197 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 4999Ft
ISBN: 978 963 14 2633 5
Részlet Szüts Miklós „A Földön élni ünnepély” című könyvéből
Polgárcsaládban fölnőni a XIII. kerületben az ötvenes években már önmagában érdekes helyzet volt. Hamarosan egy fizetésből éltünk…
1994 novemberében csináltam egy beszélgetős filmet az anyámmal. Akkor már nyolcvanéves volt. Fölbéreltem a tévétől egy operatőr srácot, és elmeséltettem a legnagyobb kalandunkat, amikor egyszer megszálltak minket az ávósok: nagy történet volt. A fiatal, és máris Oscar-díjas rendező, Deák Kristóf 2019-ben Foglyok címmel csinált belőle egy elég mulatságos játékfilmet.
A történet az, hogy a recski internálótáborból megszökött öt ember, ebből négyet elkaptak, az ötödiknek sikerült lelépnie. Michnay Gyula, így hívták azt az embert, fejből tudta az elítéltek névsorát. Aztán bemondta az összes nevet a Szabad Európa Rádióban, és a hozzátartozók közül legtöbben onnan tudták meg, hogy hol is van az eltűnt családtagjuk. A mi történetünk különösen attól nagyon jó, mert az volt utólag mondva, vagy sugallva, hogy a fegyőrök találtak valami feljegyzést, neveket és címeket, hogy hova lehet a szökés után menni, elbújni. Persze képtelenség, hogy egy ember, aki az összes recski fogolynak a nevét fejben tudta tartani, speciel azt a néhány címet ne tudta volna megjegyezni. Valószínűbb, hogy az elkapott szökevényekből kiverték a lehetséges búvóhelyek címeit.
A folytatáshoz kattintson ide!
