A fogyatékkal élő gyerekek jogai sérülnek a legjobban
Csökken a nagy intézetekben élő gyerekek száma, még sincs elég nevelőszülő. A fogyatékkal élő gyerekeknek a legkisebb az esélyük, hogy családban nőhessenek fel. Többek között ezek is jellemzik a gyermekvédelmet ma Magyarországon.
A legfrissebb KSH adatok alapján 2014-ről 2019-re 6 százalékkal csökkent a gyermekotthonban nevelkedők száma, ez azonban még mindig messze van attól a céltól, hogy minden olyan gyerek, akinek erre van szüksége, családban nevelkedhessen. 2019-ben 22 642 gyermek élt állami gondoskodásban, 100 fővel kevesebb, mint a megelőző évben.
„2014 óta a jogszabályi változások nyomán a gyermekvédelmi gondoskodásba került, 12 évesnél fiatalabb gyermekeket nevelőszülőnél kell elhelyezni. Országosan ezernél több nevelőszülőre lenne még szükség, hogy ez megvalósulhasson, de ez a jó irány” – mondja Szilvási Léna, az SOS szakmai vezetője.
A nevelőszülők száma ugyanakkor 2014-hez képest sajnos nem nőtt, továbbra is közel 5500 nevelőszülő dolgozik az országban, miközben nőtt az egy nevelőszülői családban élő gyerekek száma. Hasonlóan nem történt pozitív elmozdulás a különleges nevelőszülők és speciális nevelőszülők számában sem. Előbbiek azok, akik a fogyatékkal élő gyerekek – pl. értelmileg akadályozott, autista, érzékszervi fogyatékkal élő, mozgássérült stb. -, utóbbiak a súlyos magatartási és pszichés problémás gyerekek nevelését vállalhatják. A legfrissebb adatok szerint csökken a különleges szükségletű gyereket fogadó nevelőszülők száma: 1131 különleges nevelőszülő van, 7 százalékkal kevesebb, mint a megelőző évben, miközben közel 8 ezer ilyen gyermek van állami gondoskodásban.
„A különleges szükségletű gyermekek 30 százaléka él jelenleg gyermekotthonban. Az ellátórendszer ugyanakkor nem felkészült a súlyosabb fogyatékos vagy pszichés beteg gyerekekre, akik nem integrálhatóak akármilyen nevelőszülői családba. Óriási szükség lenne olyan nevelőszülőkre, akik vállalnak ilyen gyerekeket, de ezt a feladatot csak sokkal magasabb szintű támogatással lehet végezni. Ugyanígy kevés a speciális szükségletű, súlyos magatartási problémákkal élő gyereket vállaló nevelőszülők száma. Mivel a speciális intézményekben is kevés a férőhely, van, hogy a hosszú várólista miatt évekig nem kapja meg a gyerek a megfelelő ellátást, ezzel pedig állapota tovább romlik. Azok a gyerekek, akik nem a szükségleteiknek megfelelő ellátást kapják, tovább nehezítik a velük együtt élő gyerekek helyzetét és megoldhatatlan nehézséget jelentenek a velük dolgozó felnőttek számára is ” – teszi hozzá a szakember.
Az SOS Gyermekfalvak továbbra is kiáll a gyermekvédelmi szervezetek és az állam összefogása mellett a nevelőszülő toborzó kampány folytatása kapcsán, hogy minden gyerek, akinek erre van szüksége, családban nőhessen föl. A szervezet ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a különleges és speciális szükségletű gyereket vállaló nevelőszülők találására nagyobb erőfeszítéseket kell tenni. Az SOS jelenleg is nevelőszülőket keres, a területileg nem az SOS-hez tartozó jelentkezőket pedig más nevelőszülői hálózatokhoz irányítja, ezzel segítve az állam munkáját.
