A Magyar Nemzeti Múzeum online oktatást segítő tananyagainak tanári értékelése

Online visszacsatolás
A pedagógus és a múzeumi szakma is tanúságot tett arról, hogy a járvány idején, mennyire gyorsan tud reagálni megváltozott helyzetekre és új igényekre. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy miközben a pedagógusok egyik pillanatról a másikra váltottak az analógból az online tanításra, közben a legtöbb múzeum a járvány megjelenésével szinte egy időben terjesztette ki online tartalmait és szolgáltatásait, indított játékot, pályázatot, kínált tananyagot, stb.
A Magyar Nemzeti Múzeum az elmúlt három hónapban nem csak virtuális kiállítást, online tárlatvezetést, érdekességeket tartalmazó videókat tett folyamatosan elérhetővé, de a tantermen kívüli digitális tanrend bevezetésével azonos időben, a múzeumi gyűjteményhez kötődő online tananyagokat kezdett készíteni a pedagógus kollégák digitális oktatásának segítésére.

Múzeum és iskola kapcsolata
Felmerülhet a kérdés, hogy miért is használná egy pedagógus a múzeumi anyagokat? Talán nem lehet találni eleget az interneten? Nem erről van szó, hanem a múzeumok és oktatás valójában nagyon is régi kapcsolatáról. Hiszen a múzeumok gyűjteményeikkel, tárgyaikkal olyan ismeretforrások, amelyek a tankönyvi képeknél érzékletesebben és változatosabban, részletesebb ismeretekkel, többféle megközelítési móddal járulhatnak hozzá a mélységelvű tanításhoz. A múzeumi kutatómunka legyen fizikailag a múzeumban, vagy terjedjen csak az online gyűjteményre, alkalmat ad a tevékenységalapú tanulásra, az ismeretek alkalmazására, a kompetenciák fejlesztésére és a különböző tanulási technikák alkalmazására.
A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei, kiállított tárgyai és képei az olvasókönyvek és történelemkönyvek folyamatosan visszatérő illusztrációi. A múzeum magyar történelem és kultúra alapköveinek őrzésén és bemutatásán túl, akkor valósítja meg teljes mértékig társadalmi és oktatási szerepét, ha gyűjteményét minél szélesebb körben, minél változatosabb módszerekkel tudja interpretálni. Ezekre az interpretációs módokra az elmúlt időben nagyon sokfajta, eddig nem alkalmazott online megoldás is született.

Az igények felmérése
Első körben 2020. március közepén, mielőtt elkezdtük kialakítani a tananyagok elkészítésének stratégiáját, felmértük a tanárok igényeit. A történelem tanárokat szerettük volna elérni minél egyszerűbben és gyorsabban. Ennek érdekében a közösségi média egyes csoportjaival vettük fel a kapcsolatot, hogy megtudjuk, pontosan hol tartanak a tanárok, melyik témához, korszakhoz van szükségük digitális tananyagra. Tudtuk, hogy éppen arra a korszakra kell koncentrálnunk, ahol a gyerekek jelenleg tartanak a tananyagban. A közösségi médiában való kommunikáció jó terepnek bizonyult, sok válasz érkezett. Megtudtuk, hogy melyik évfolyam hol tart a tananyagban, így ennek megfelelően tudtuk elkezdeni az online tananyagok gyártását.
Adottságainknak megfelelően főként a magyar történelemhez és az online gyűjteményhez kapcsolódó anyagokat készítettünk, március óta közel 150-et, minden korosztály számára (óvodástól a középiskolásokon át a felnőttekig), amelyet egy gyűjtő oldalon tettünk folyamatosan közzé a honlapon. Célunk a történelem tananyag kiegészítése könnyen megoldható, szórakoztató feladatokkal. Erre több platformot is felhasználtunk: learningapps, redmenta, quizziz. De még egy dualizmus kori nyomozós játékot is alkottunk.
Szükségesnek tartottuk, hogy megtörténjen a visszacsatolás is, ezért a pedagógusokat a tankockák értékelésére kértük fel a tanév végéhez közeledve. Bár a honlap statisztikából is következtetni lehetett arra, hogy folyamatosan használják azokat, mi mégis kíváncsiak voltunk, hogy hogyan használják fel, és milyen véleményük van a tanároknak az általunk elmúlt 3 hónapban elkészített tankockákról.
A kérdőív megosztására a közösségi média már korábban használt felületeit és a múzeumi hírlevelet, honlapot használtuk fel. 12 napig vártuk a visszajelzéseket, 2020. május 13. és 24. között, amely idő alatt 108-an töltötték ki a kérdőívet.
A felmérések szükségességét nem kell kiemelni. Nemrég jelent meg az ujkor.hu portálon is egy makroszintű elemzés A történelemtanítás a digitális térben – egy igényfelmérés halovány tanulságai címmel.A kérdések a történelemtanárok a digitális térben zajló érdemi munkájára és igényeire vonatkoznak a digitális tanrendről.
Ahogy a cikk is megállapítja, hogy az online kérdőív azok véleményét tükrözi, akik eddig és most is aktívak a digitális világban, aki nem, annak a véleménye értelemszerűen nem jelenik meg.

A kitöltők
A kérdőívet 107 pedagógus és egy diák töltötte ki. A kitöltők túlnyomó többsége, vagyis 76%-a általános iskolában tanít, 17,3%-a pedig gimnáziumban.

A kitöltők között magasabb arányban voltak az idősebb tanárok. 29%-uk 55 és 65 év közötti, míg 40%-uk 45 és 55 év közötti volt. 22%-uk 35-45 év közötti, míg 9%-uk 25 és 35 éves kor közötti volt. De a már hivatkozott portál is írt a mai magyar oktatásügy egyik, ha nem a legégetőbb problémája a pedagógustársadalom elöregedéséről. Mindezek ismeretében dicséretes, hogy az online térben is ilyen arányban vannak jelen.
A kitöltők köre az ország minden pontját lefedte. 31 % Budapesten, 15,3% az agglomerációban és Pest megyében, míg 42,6%-uk pedig messzebb él. A felmérés eredménye
A kitöltők 61%-a ismerte a múzeum által készített tankockákat, kvízeket, 18%-a hallott róla, de nem használta, 19%-uk nem ismerte. Azok, akik nem használták, főként azért nem, mert nem kapcsolódott a tanított tantárgyukhoz, vagy mert nem ismerték korábban. Igazolta a mi felmérésünk is, amit az ujkor.hu cikk állít, hogy érzékelhetően nem marad idő és lehetőség a már-már befogadhatatlan mennyiségű információ áradatban, a Nemzeti Múzeum által felkínált anyagok felhasználása, hiszen 8 válaszadó más anyagot használt, pedig ismerte az MNM anyagait. És olyan is volt, aki unalmasnak találta a tankockákat (1 fő).
A tanárok többsége (50,5%) néhányszor, míg 6,8%-uk egyszer 3,9%-uk kétszer használta a feladatokat, de volt egy kitöltő, aki minden órán alkalmazta. Szinte majdnem egyenlő arányban használták a tanárok tanórába beépítve (30,2%), házi feladatként (26%), vagy szorgalmi feladatként (39,6%). Korszakos megosztásban, főként a középkori (53,5%), 20. századi (35,2%) és a 19. századi (29,6%) tananyagokat használták a tanárok, aminek az lehet az oka, hogy a legtöbben itt tartottak a tananyagban (és ebből is készült a legtöbb tananyag), míg általában az év elején tanult, őskor, ókor, kora-újkor kevesebb évfolyamnál volt aktuális tananyag. És végül kíváncsiak voltunk, hogy vajon fogják-e a tanárok a későbbiekben is használni a tananyagokat, amelyek megtartására már érkezett kérés is hozzánk. A válaszadók 75%-a jelezte, hogy a későbbiekben is fogja használni, 17%-uk pedig talán fogja használni. A kitöltők 8%-a  nem kívánja későbbiekben használni a közrebocsátott anyagokat, tankockákat.

A szöveges értékelések közül néhány:
„Színesebbé, érdekesebbé, élményszerűbbé tette a tananyagot.”
„Nagyon jók. Felkeltik a tanulók érdeklődését, motiválják őket.”
„Remek lehetőség az érdeklődés hatékonyabb felkeltésére, és az információk elmélyítésére. A művészetek, és azon belül a vizualitás, a befogadás hatékonyságának egyik alapköve, és a tankockák éppen nyújtanak segítséget.”
„Köszönettel tartozom értük, nagyban emelték a tanóráim színvonalát, örülnék, ha megmaradnának.”
„Remek az interdiszciplináris és tantárgyi koncentráció”
A diák kitöltő pedig kedvet kapott: „Én is szeretnék tankockát csinálni!!!” Jövőbe tekintve
Összefoglalva a kérdőív tanulságait, a kérdőívvel elért tanárok többsége ismerte a tankockákat (61%) és használta is őket, amelyekre továbbra is igényt tartanak.
Ez azt jelenti, hogy a múzeumi tankockákat a tanárok a szokásos, analóg oktatáshoz való visszatérés során is szeretnék alkalmazni. A 21. században, amikor az iskola legfőbb ereje abban lehet, hogy kiterjesztve nevelő-oktatási tevékenységét, a múzeumi oktatási lehetőségeket felhasználva, több irányból, több módszerrel megközelítve egy-egy témát, mélyebb megértést érhet el, rádöbbenti a múzeumi és iskolai közeget is, az elmúlt időszak munkájának hosszútávú következményeire. Az online tananyagok így válhatnak a múzeumi látogatások bevezető vagy levezető-feldolgozó, a múzeumi és iskolai ismeretet elmélyítő tanulási és kompetencia fejlesztő eszközévé.
A köznevelésben betöltött feladatunk, mind a múzeumpedagógusoknak, mind a pedagógusoknak, hogy közelebb hozzuk a gyerekekhez a nemzeti kincseket, élmények által. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy ne csak egyszer találkozzanak vele, halljanak róla.
A járványügyi helyzetre született múzeumi megoldás is bizonyítja az oktatás és múzeum szoros összekapcsolódását, valamint, hogy a múzeumlátogatás nem csak szabadidős program, hanem tudatosan az oktatás aktív és hatékony kiegészítője, támogatója lehet. Miközben a múzeum online oktatási anyagjainak használatával most még több pedagógus számára válhatott gyakorlattá a múzeumi gyűjtemény és ismeret tudatos beemelése az oktatás eszköztárába.
És végül egy vélemény, minden múzeum és oktatási-nevelési intézmény számára megszívlelendő üzenettel:

„Nagyon jó hiteles forrásból, minőségi feladatokhoz hozzájutni és a tanulóknak továbbadni. Ne hagyják abba, folytassák! Kiterjesztett-digitális múzeum – szuper lehetőség!”