Az elmúlt évtizedek alapján világosan látszik, hogy azok a cégek versenyképesek, amelyek gyorsan adaptálódnak a technológiai környezet változásaihoz. Egy ország gazdasági fejlődése pedig nagyban függ a területén működő vállalatok hatékonyságától.

Hogyan teljesítenek a hazai cégek a digitalizáció szempontjából EU-s vetélytársaikhoz képest?

A vállalatirányítási rendszerek megkönnyítik a cégen belüli információáramlást, javítják az adatminőséget, nagyban hozzájárulnak a vállalatok hatékony működéséhez. Hasonló megoldásokat a magyar cégek 35%-a használ, szemben az EU 43%-ával. A különbséget nem magyarázzák az átlagos méretbeli eltérések: a KKV szektorban is ekkora a lemaradásunk.¹ Így valószínűlegaz ágazati eltéresek húzódnak meg a háttérben.

Az online jelenlét tekintetében is van még hova fejlődnie a hazai cégeknek. Míg az unióban a vállalatok 32%-a használ legalább kéféle közösségi elérést támogató platformot (pl. egy közösségi hálót és egy blogot), addig a magyar vállalatok csupán 17%-a.² A felhőalapú szolgáltatások igénybevételét tekintve jobban állunk, itt csak két százalékponttal vagyunk lemaradva az uniós 39%-tól.³

Azt, hogy milyen sebességgel adaptálódnak a hazai cégek az új technológiai kihívásokhoz, mi sem mutatja jobban, mint az előző években rengeteget fejlődő mesterséges intelligencia bevezetésére való hajlandóság. Míg 2023-ra az uniós vállalatok 8%-a használt már valamilyen AI alapú megoldást, a hazai cégeknek csupán 3,7%-a élt a lehetőséggel. A mesterséges intelligenciát bevezetni tervező magyar vállalatok saját bevallásuk szerint jellemzően a szakértelem hiánya és a magas várható költségek miatt nem használnak még AI-t, de fontos gátló tényező a meglévő rendszerekkel való kompatibilitás hiánya és a jogi háttér bizonytalansága.⁴ Azon magyar vállalatok, akik mégis használnak mesterséges intelligenciát, jellemzően a marketing és értékesítés, a számvitel és pénzügy, valamint a termelés területén veszik hasznát az új technológiának.⁵

Az elektronikus értékesítés volumenét tekintve meglehetősen jól állunk: hazánkban a vállalatok nettó árbevételének 23%-a származik online értékesítésből, megelőzve az EU-s 18%-ot. A kis- és középvállalataink vezetői is kihúzhatják magukat: itt 18% a hazai arányszám, ami jelentős különbség a 12%-os uniós szinthez képest.⁶ Emellett az e-kereskedelmet végző kis- és középvállalatok arányát tekintve is jobban állunk az EU-s átlagnál (21,8% a 19,1%-kal szemben).⁷ Érdekesség, hogy a 250 fő fölötti hazai vállalatok esetében háromszor olyan magas az online értékesítő szereplők aránya, mint a 10-49 fő közti cégeknél.⁸ Itt jegyezzük meg, hogy a digitalizáció terjedését jelentős EU forrás is segítette 2010-2023 között.

Az Európai Biztosság Digitális Intenzitás Indexe egy komplex mutatószám, mely részben a fent bemutatott indikátorok alapján próbálja megragadni különböző országok vállalatainak digitalizációs szintjét.

A régiós országok vállalatainak digitális intenzitása

Forrás: KSH (2024)

FRISS PARALIMPIAI HÍREINK >>>

1 Európai Bizottság (2024)

2 Európai Bizottság (2024)

3 Európai Bizottság (2024)

4 KSH (2024)

5 KSH (2024)

6 Európai Bizottság (2024)

7 Európai Bizottság (2024)

8 Európai Bizottság (2024)

Tudtad?

• A Mi az a blogger pont hu, az Egyszer már láttam autót pont hu, a Teszt a lelke mindennek pont hu, a GaszTROLL pont hu és a Trollverda pont hu honlapok, valamint a Begurulva – autó és kütyümustra és a podCARs pont hu podcast csatornák a Médiabirodalom lapcsoporthoz tartoznak!