A mérnöki, programozói és orvosi pályát tartják legvonzóbbnak az egyetemisták

Mérnöki, programozói és orvosi pályán helyezkednének el legszívesebben a STEM, azaz a tudományos-technológiai képzések hallgatói – derül ki egy friss kutatásból. Az egyetemisták „menőnek” tartják fentiek mellett a menedzseri karriert, az adattudományhoz vagy mesterséges intelligenciához kapcsolódó szakmákat és az egészségügyi életpályát is. A felsőoktatási képzés elvégzését követően a diákok közel fele (49%) külföldi tulajdonú, multinacionális vállalatnál vagy hazai nagyvállalatnál (44%) látja a szakmai előmenetelét. Míg a hazai kis- és középvállalkozásoknál a kérdőívet kitöltők két ötöde (39%) helyezkedne el.

Egyetemisták pályaképéről és jövőbeni karrierterveikről végzett online kérdőíves kutatást a Siemens Zrt. és az UNIside felsőoktatási portál. A felmérésben több mint kétszáz alapképzésben résztvevő informatikai (28%), műszaki (42%) valamint természettudományi (30%) területen tanuló hallgató vett részt. A kitöltők többsége (55%) budapesti oktatási intézményben, több mint negyedük megyeszékhelyen (28%), közel ötödük (17%) pedig más városban tanul.

A kutatás rávilágít, hogy a hallgatók kétharmada (64%) maga döntött arról, hogy hol szeretne továbbtanulni, harmaduk (32%) a szüleik, vagy valamely családtagjuk hatására, és mindössze 3 százalékuk tanáraik ösztönzésére választotta az adott szakirányt. A pályaorientációban a válaszadók többségét (32%) a hivatástudat és a szakmai érdeklődés vezérelte, csak ezt követte a várható fizetés (24%), majd az egyetemi rangsorok (11%).

Pintér Lívia, az UNIside portál társalapítója és ügyvezetője szerint a STEM területeken tanulók tudatosságát jelzik az eredmények. „Saját, korábbi kutatásaink, amelyekben a teljes képzési körben tanulókat vizsgáltuk, általában ennél vegyesebb képet mutatnak a diákokról: sokkal inkább támaszkodnak általában barátaikra, és egyéb kevésbé egzakt információkra a döntéseikben. Itt látszik, hogy a terület mennyire meghatározza a gondolkodási metódusokat” – mondta.

Matematika és informatika: a leginkább és a legkevésbé kedvelt tantárgyak egyaránt

A felmérés a diákok kedvenc és kevésbé kedvelt tantárgyait is rangsorba állítja. A válaszokból kiderül, hogy a matematika és az informatika megosztja a hallgatókat: mindkét terület dobogós helyen végzett a leginkább és a legkevésbé kedvelt tantárgyak listáján is. Az első három kedvenc tantárgycsoport az informatika és programozás (27%), a menedzsment és gazdálkodás (15%), illetve a matematika és statisztika (14%) voltak. A legkevésbé kedvelt tárgyak között szintén a matematika és statisztika szerepel (29%), ezt követi a fizika és mechanika (17%), majd az informatika és programozás (12%).

Összhangban az egyetemi tanulnivalók és a kezdeti elvárások

A kérdőívet kitöltők 59 százaléka úgy látja, hogy az egyetemi témák és tanulnivalók teljes mértékben összhangban vannak kezdeti elvárásaikkal. A saját képességeikhez mérten a válaszadók háromnegyede (77%) gondolja azt, hogy a kezdeti elvárások inkább, vagy teljes mértékben megegyeznek az egyetemen tapasztaltakkal. A hallgatók csaknem fele (42%) úgy érzi, könnyű helytállnia és megfelelnie a felsőoktatási követelményeknek, harmaduknak (34%) azonban már jóval nehezebb jól teljesíteniük, és hozzávetőlegesen negyedük (24%) véleménye szerint az egyetem elvégzése kihívásokkal teli.

A kihívások között egyebek mellett megemlítették a feszített tempót és a leterheltséget, a kevés óraszámot, vagy a félévek és a kreditrendszer aránytalanságait. A kitöltők több mint fele kihívásként tekint a gyakornokoskodásra, de sokuknak plusz terhet jelent a további képzéseken és kutatásokban való részvétel.

Tanulmányok bővítése külföldön

A válaszadók több mint fele (55%) rövidebb vagy hosszabb ideig külföldön bővítené ismereteit. A hallgatók leginkább Németországba, Spanyolországba és Ausztriába vágynak. De szívesen tanulnának Hollandiában, Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban is.

Itt dolgoznánk szívesen a fiatalok

A frissen végzett diplomások elsősorban álláshirdetéseket böngészve, másodsorban minden lehetséges csatornát – beleértve a hirdetéseket, börzéket, saját kapcsolatokat – felhasználva, harmadsorban pedig ismerősi ajánláson keresztül keresnének munkát.

A kitöltők közel fele (49%) külföldi tulajdonú, multinacionális vállalatnál helyezkedne el, de népszerű a hazai nagyvállalatnál (44%), illetve hazai kis- és középvállalkozásnál (39%) történő karrierindítás is. A kitöltők negyede (24%) nyitott lenne önálló vállalkozást indítani. A válaszadók csupán 4 százaléka említette, hogy neki mindegy, bármelyik for-profit vagy non-profit munkaadó megfelelő (több válasz is lehetséges volt).

„Összecseng ezzel a saját tapasztalatunk. Azt látjuk, hogy a mostani pályakezdők a korábbi generációkhoz képest gyorsabb ütemű előrelépési lehetőségeket igényelnek. Az ipar 4.0 korában ehhez elengedhetetlen a folyamatos tanulás és szakmai fejlődésre való nyitottság”- tette hozzá Sápi Judit.

A Siemens Zrt. HR-vezetőjének tapasztalatai szerint a munkában a fiatalok számára fontos a pozíciójuk divatos megnevezése is.

Menő foglalkozások

A műszaki területen tanuló diákok körében leginkább a mérnöki és menedzseri-tervezői pályák tűnnek az elhelyezkedés szempontjából a legreálisabb foglalkozásoknak, úgy mint villamosmérnök, gépészmérnök, építészmérnök, tervezőmérnök. Az informatikai terület hallgatói pedig programozói, szoftverfejlesztői állásokra készülnek, de az adat, az AI és a szakmához kapcsolódó üzleti foglalkozások is népszerűnek tűnnek.

A természettudományok hallgatói az orvosi és a gyógyszeripari foglalkozásokat (gyógyszerész, gyógyszerkutató) jelölték meg, mint legvalószínűbb elhelyezkedési területeket. Ugyanakkor itt is látható, hogy a szakmához lazán kapcsolódó (például marketing) foglalkozásban is gondolkoznak.

„A kutatást azért végeztük, hogy jobban feltérképezzük a legújabb ipari technológiákkal foglalkozó fiatalok motivációit, és ennek segítségével is közelítsük a munkahelyi lehetőségeket a vágyott jövőképekkel” – emelték ki a szakemberek.