A rezsicsökkentés új módszere
gyomláljuk ki az adatokat
„Az emberiség 5 exabájtnyi adatot hozott létre a civilizáció hajnala és 2003 között, de ma már kétnaponta keletkezik ennyi információ.”
Eric Emerson Schmidt, a Google egykori vezérigazgatója
Ön tisztában van vele, vajon mennyi elavult és felesleges adatot tárolnak a cégénél, és ezek hol találhatók a vállalat rendszereiben? Meg tudja becsülni, mennyi tárhelyet és költséget emésztenek fel ezek a fájlok? A legtöbb informatikai döntéshozó nem tud határozott igennel válaszolni a kérdésekre. A Micro Focus szakértői ezért olyan fejlett, mesterséges intelligenciát is használó megoldások használatát javasolják, amelyek automatizált módon képesek feltérképezni és osztályozni az adatokat, majd összesíteni az extra védelmet igénylő, érzékeny fájlokat, valamint a felesleges állományokat.
Egy terabájtnyi adat tárolásának átlagos éves költsége tavaly 3351 dollár volt. Ezért komoly összeget takarít meg az a vállalat, amely csak a valóban szükséges adatokat tárolja. Ráadásul ezzel a környezeti terhelést is mérsékli, ami szintén fontos szempontnak számít manapság, amikor egyre több szervezet tesz vállalást az ökológiai lábnyomának csökkentésére.
Adatok mindenhol
Az adattárolást azonban kihívás kordában tartani, mivel az adatok mennyisége világszerte exponenciálisan nő a vállalatoknál, a folyamatosan gyarapodó halomból pedig nehéz kiválogatni, mitől érdemes megválni. Az intelligens eszközök például rengeteg olyan információt generálnak és gyűjtenek, amely hasznos lehet különféle elemzésekhez. A felhasználók szintén sok olyan adatot hoznak létre a tevékenységeikkel, amely megfelelő feldolgozás és analizálás után segíthet az üzleti döntésekben, az igények jobb kiszolgálásában, illetve a termékek és a szolgáltatások továbbfejlesztésében. Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy a cégek munkavállalói is adatokat állítanak elő a mindennapi munkájuk során.
Ennek az adathalmaznak egy része teljesen felesleges és használhatatlan, viszont akad köztük olyan, amelynek a megőrzésére törvény kötelezi a cégeket. Ekkora mennyiségből lehetetlen emberi erővel kiszűrni, mi az, ami törölhető. A fejlett, mesterséges intelligenciát is használó megoldások azonban játszi könnyedséggel megoldják ezt a problémát. Ilyenek például a Micro Focus kapcsolódó szoftverei is, amelyek segítségével automatizáltan lehet „kiválogatni” a törölhető és a megtartandó, esetleg extra adatvédelmet igénylő állományokat.
Kevesebb adat, erősebb védelem
Sokan nincsenek is tisztában azzal, mennyi felesleges fájlt őriznek, és ezek mennyi helyet foglalnak. A Micro Focus egyik ügyfele, a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó török BELBIM például a szükségtelen adatok törlése után 140 adatbázis-szervert tudott leállítani, ezzel felszabadítva 230 CPU-magot, 12 terabájtnyi memóriát a rendszerben és 20 terabájtnyi tárhelyet a lemezes tárolón.
A történet érdekessége, hogy a cég projektjének elsődleges célja nem az adattörlés és tárhely-bővítés volt, hanem az adatok biztonságának erősítése és a compliance feltételek teljesítése. A vállalatnak tevékenységi köréből fakadóan eleget kell tennie helyi és globális szabályozásoknak, köztük olyan szigorú előírásoknak is, mint a PCI DSS. Ezért vágtak bele az adatok feltérképezésébe, hogy azonosítsák, mely információk szorulnak erősebb védelemre a megfelelőségi követelmények miatt.
Első lépésként a Voltage portfólió eszközeinek segítségével mélyrehatóan megvizsgálták a teljes adatállományt. A strukturált és strukturálatlan adatok jelentősen eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, ám így is néhány nap alatt, automatizáltan lezajlott az érzékeny információk felderítése. Ehhez a strukturálatlan adatoknál a Voltage File Analysis Suite, a strukturált adatoknál pedig Voltage Structured Data Manager segítségét vették igénybe. Ez utóbbi megoldás több ezer táblázatot és több terabájtnyi adatot azonosított különféle Oracle és MS SQL adatbázisokban, amelyek nagy része nem használt, felesleges vagy elavult volt.
Ezek törlése után állíthatták le a 140 adatbázis-szervert, illetve egyes SAN-kapcsolókat és adattároló platformokat is, így jelentős mértékben csökkent a vállalat energiafogyasztása és szén-dioxid-kibocsátása, ami visszaszorította a költségeket, és a vállalat zöldítésében is fontos előrelépést jelentett. Az adatmennyiség csökkentése és az informatikai architektúra konszolidálása egyúttal az IT-szakemberekre nehezedő adminisztrációs terheket is mérsékelte, így ők hasznosabb feladatokra fordíthatják az idejüket.
