Pikkelysömör előítéletek és tévhitek nélkül

• A valóság ezzel a ritka betegséggel kapcsolatban –

A pikkelysömör egy autoimmun betegség, mely a lakosság 2-3 %-át, azaz mintegy 125 millió embert érint világszerte.

Annak ellenére, hogy a betegség az immunrendszer nem megfelelő működése miatt alakul ki, az emberek 27,3%-a hiszi azt, hogy a pikkelysömör egy fertőző betegség. 26,8%-uk nincs tisztában a betegség természetével, úgy gondolják ez nem egy súlyos probléma.

A pikkelysömörről számos gyakori tévhit él a köztudatban, melyek egy része rendkívül megnehezíti a betegek társas kapcsolatait.

A pikkelysömörhöz sok gyakori tévhit kapcsolódik, főként azok körében, akik nem érintettek és rokonaik, ismerőseik között sincs pikkelysömörös beteg. Jellemzően azt gondolják, hogy csupán egy esztétikai problémáról, egy bőrbetegségről van szó; pedig a pikkelysömör, más nevén psoriasis valójában egy autoimmun betegség, mely a szervezet immunrendszerének túlműködése miatt jön létre. Azt sajnos még nem tudjuk, hogy miért alakul ki, de annyi biztos, hogy a tüneteket a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok okozzák.

Ahhoz, hogy megértsük, miért fontos a tájékoztatás, nézzük, mely főbb tévhitek nehezítik meg a pikkelysömörös betegek életét:

1. A pikkelysömör fertőző: Ez az egyik leggyakoribb tévhit. Mivel a psoriasis a szervezet belső folyamatai miatt alakul ki és nem egy külső „forrásból” szerzett betegség, ezért NEM lehet elkapni mástól sem testi kontaktussal, sem például uszodában, sem semmilyen egyéb módon.
2. A pikkelysömör csak egy bőrprobléma: A pikkelysömörnek ugyan bőrtünetei vannak, ami a hámsejtek túlzott mértékű termelődése miatt jön létre, de ez a folyamat immunrendszerünk túlműködése miatt alakul ki. Pontosan ezért nemcsak a bőrünket érinti, sajnos számos szövődmény, úgynevezett társbetegség is megjelenhet mellette. A betegek 24,2%-nál legalább egy, 29,7%-uknál két vagy több társbetegség kíséri a pikkelysömört, mint például ízületi gyulladások, szív- és érrendszeri betegségek, depresszió, kettes típusú cukorbetegség, metabolikus szindróma.
3. Diétával ki lehet gyógyulni a psoriasisból – Az egészségtelen ételek (mint finomított cukor, zsíros, vörös húsok, feldolgozott élelmiszerek, sőt, még a tejtermékek is) súlyosbíthatják a tüneteket, illetve úgynevezett fellángolásokat indíthatnak el. Emiatt az egészséges életmódra való áttérés akár szemmel láthatójavulást is hozhat, de magát a betegséget nem gyógyítja meg. Az egészséges étrend inkább „csak” egy elengedhetetlen alappillére a pikkelysömör kezelésének.
4. A nem megfelelő higiénia miatt alakul ki: A pikkelysömör genetikai eredetű betegség, semmi kapcsolat nincs tisztálkodási szokásaink és a betegség kialakulás között.
   Elterjedt tévhitek még: hogy csak egyetlen fajtája létezik a pikkelysömörnek; hogy csak felnőttkorban alakulhat ki; hogy nincsen rá semmilyen gyógymód, hogy csak az ekcéma egyik fajtája ez a betegség, vagy az, hogy csak a bőrön jelentkezik a probléma – ezek mind alaptalan hiedelmek a betegséggel kapcsolatban.
5. A pikkelysömör lelkiválsággal is együttjárhat
   Mint látjuk, a leggyakoribb tévhitek között is vannak olyanok, melyek a betegek társas kapcsolatait alapjaiban nehezítik meg, például az, hogy a bőrtünetek fertőzőek vagy, hogy a beteg nem tisztálkodik megfelelően. Sokan ezek miatt a tévhitek miatt sajnos idegenkednek a psoriasisos betegekkel való érintkezéstől. Érthető, hogy a pikkelysömörös betegek nagyjából 80%-a érzi úgy, hogy a betegségük megjelenése óta jelentősen romlott az általános érzelmi állapotuk, nem boldogulnak ugyanolyan könnyen emberi kapcsolataikban, ebből kifolyólag nem is teljesítenek olyan jól a munkahelyen vagy az iskolában.
   

Részben a környezet reakciói, részben a szervezet belső kémiai folyamatai miatt, melyek az autoimmun betegség nyomán alakulnak ki, a pikkelysömörös betegek 39%-kal nagyobb valószínűséggel válnak depresszióssá, 31%-kal nagyobb eséllyel pedig szorongásos beteggé. Sokan bezárkóznak, nem járnak társaságba, végül elszigetelődnek. A szemmel látható bőrtüneteik okán önértékelésük is számottevően csökken, ami még inkább erősíti a mentális betegségek kialakulásának valószínűségét.

Természetesen a fizikai kellemetlenségek, melyek ezzel a betegséggel járnak (égő, szúró érzés, esetleg viszketés) és a társbetegségek kialakulása is újabb fokozott érzelmi stresszforrást jelentenek a páciensek számára, a túlzott mértékű stressz pedig úgynevezett fellángolásokat indíthat be, vagy súlyosbíthatja a már fennálló tüneteket.

Amennyiben pikkelysömörrel él, fontos, hogy orvosával rendszeresen konzultáljon, tartsa a kapcsolatot. Bár a betegség kialakulása jelen tudásunk szerint nem megelőzhető, és a betegség véglegesen nem gyógyítható, azonban a mai modern terápiákkal a betegek túlnyomó többsége tünetmentessé tehető.

A kezelési tervet minden esetben orvos állítja fel, nagyon fontos ennek pontos betartása és követése a tarápia során.