Űreszközökhöz fejlesztenek hőpajzsot a Debreceni Egyetemen
Nemzetközi űrtechnológiai projektben vesznek részt a Debreceni Egyetem (DE) természettudományi és technológiai karának kutatói egy EU HORIZON pályázat keretében: a szakemberek űreszközök hőszigeteléséhez fejlesztenek ki és gyártanak speciális polimer aerogéleket a novemberben induló 3 millió eurós összköltségvetésű programban – közölte az egyetem sajtóközpontja pénteken az MTI-vel.
Közleményük szerint az aerogélek kutatásával 17 éve foglalkoznak a kar szervetlen és analitikai kémiai tanszékén. Az aerogélek a világ legkisebb sűrűségű szilárd anyagai, több mint 90 százalékuk levegő. Ritka térhálós szerkezetük van, ugyanakkor nagy a teherbírásuk, ellenállnak a hőnek és nagy mennyiségű folyadékot tudnak megkötni.
Az aerogélek hasznosítása, felhasználási lehetősége rendkívül sokszínű, alkalmazzák például gyógyszerhordozóként és szigetelő rétegként is. Az egyetemen építettek egy, a legmodernebb elvárásoknak is megfelelő kísérleti üzemet, ami alkalmas arra, hogy technológiai fejlesztésekhez előállítsanak aerogéleket – jelezte Fábián István egyetemi tanár megjegyezve, hogy a kutatócsoport 2019 óta együttműködik a Német Légügyi és Űrkutatási Központtal (DLR), felkérésükre vesznek részt a nemzetközi projektben. Ebben a feladatuk, hogy űreszközök hőszigeteléséhez speciális polimer aerogéleket fejlesszenek és gyártsanak.
Kalmár József projektvezető hozzátette: a decemberben fellőtt James Webb űrtávcsövet a napsugárzástól hőpajzs védi, amelyet a NASA készített. A projekjük egyik célja, hogy ezt reprodukálják szuperszigetelő aerogélek kifejlesztésével.
Ezek 90 százaléka levegő, a maradék pedig rendkívül kemény és ellenálló műanyag. Ebből kell nagyon vékony lapokat készíteni, bevonatolni, majd rétegezni, így lesz belőle hőpajzs – magyarázta a szakember.
Az aerogélek emellett rendkívül alacsony hőmérsékletű anyagok tárolására használt tartályok hőszigetelésére is alkalmazhatók. A projekt EU által dedikált stratégiai célja, hogy Európa ezeket a szigetelési megoldásokat saját magának tudja gyártani, ne függjön az Egyesült Államoktól vagy Kínától – ismertette Kalmár József.
A közlemény kiemeli: a projekt megvalósításán kilenctagú konzorcium dolgozik, a Német Légügyi és Űrkutatási Központ (DLR), az Európai Unió legnagyobb űrkutatással foglalkozó intézményének a vezetésével, több nagy nyugat-európai kutatóintézet és ipari partner együttműködésével. A konzorcium legjelentősebb ipari résztvevői az ArianeGroup és a Thales Alenia Space. Ez a két vállalat Európa legnagyobb űreszköz (rakéta, műhold, modul) gyártója.
A projektben mintegy 60 szakember dolgozik majd, a Debreceni Egyetemről négy kutató vesz részt a munkában, elsősorban doktori fokozattal rendelkező vegyészek és vegyészmérnökök. A három évig tartó program novemberben kezdődik, összköltségvetése hárommillió euró. Amennyiben a projekt eredményes lesz, a közös munka tovább folytatódhat a kutatás és a gyártás területén is – írták.
