2023-as energiagazdálkodási trendek az építőipari szektorban
Mik lehetnek a legoptimálisabb megoldások a problémák megoldására?
Energiagazdálkodási szempontból számos nehézséget hozott a 2022-es év, és egyes problémákkal továbbra is szembe kell néznie a piacnak. De melyek lehetnek a legoptimálisabb megoldások, és milyen nemzetközi piaci trendek határozzák meg idén a témában a kereskedelmi, ipari és lakóépületek ágazatát? Az Eaton globális energiagazdálkodási vállalat honi leányvállalatának szakembere legfrissebb elemzésében felvázolja a legfontosabb irányvonalakat.
Az energiahiány kockázatát, amely Európában az energiaátalakítással és egyúttal a villamosenergia iránti kereslet növekedésével jelentkezett, a szomszédos Ukrajnában zajló háborús helyzet még inkább súlyosbította. Ez példátlan ellátási szűkülethez és áringadozáshoz vezetett, és ennek eredményként folyamatossá vált az energiabiztonság fokozására irányuló nemzeti törekvés is. Ezzel párhuzamosan a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése szintén sürgető prioritás maradt. Az ENSZ novemberi COP27-találkozója ismét felhívta a figyelmet arra, hogy bár az energiabiztonság fontos, az éghajlatváltozás mérséklésének szükségessége még inkább szükségszerű. Tágabb értelemben az európai építőipari ágazatának sok mindent érdemes megfontolnia, amikor a 2023-ban vele szemben támasztott követelményekre reagál.
Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország marketingvezetője a piacon tapasztalható tendenciákat vette górcső alá. Íme három tényező, amelyek idén döntő hatással lesznek az építőipari (kereskedelmi-, ipari- és lakóépületek) szektorra:
1. Az energiaigény mérséklése
Az EU tagállamok kormányai keményen dolgoznak a kereslet és a kínálat megfelelő kezelésén, összehangolásán. A Bruegel független agytröszt egy országonkénti összefoglalót készített az elfogadott intézkedésekről Az energiaválságra adott nemzeti költségvetési politikai válaszok címen, amely kiválóan mutatja a megközelítések sokféleségét.
„Az épülettulajdonosok Európa-szerte közös szükséglete, hogy az energiával körültekintően és az eddigiekről eltérő módon gazdálkodjanak. Az épülettípusok körében az új technológiák – például az energiatároló rendszerek stratégiai alkalmazása – válnak előnyössé, amik amellett, hogy sokrétűek, több érdekelt fél számára is relevánsak” – nyilatkozta Szontág Balázs, aki hozzátette: „Az energiafogyasztók számára lehetőség nyílik a helyben megújuló energiaforrások teljes körű kihasználására és a csúcsidőn kívüli energiaköltségek csökkentésére. A hálózatra épülő szervezetek számára lehetőség nyílik a szükséges hálózatok méretének csökkentésére, valamint arra, hogy a fogyasztók ellensúlyozzák a csúcsigényt, csökkentve ezzel az azokra nehezedő nyomást.”
2. Elektromos járművek és megújuló energiaforrások
Az épülettulajdonosok néha meglepődnek akkor, amikor az elektromos járművek töltését és a megújuló energiaforrásokat egy kalap alá veszik. Nem tűnik egyből nyilvánvalónak, hogy az elektromos járművek töltőinfrastruktúrája hogyan növelheti a hálózat stabilitását és az épület-energiaellátás rugalmasságát. Pedig pontosan ez történik az ágazati összekapcsolásnak köszönhetően, amely az energiatermelés és -fogyasztás szorosabb összekapcsolását, valamint a megújuló energia rendkívül hatékony felhasználását jelenti.
Ezt a napjainkban könnyen kivitelezhető megközelítést kereskedelmi és ipari ingatlanok esetében Buildings as a grid-nek, azaz épületből hálózatnak, a lakóingatlanok esetében pedig Homes as a grid-nek, azaz otthonból hálózatnak nevezzük, mivel az épületet egy energetikai csomóponttá alakítja. Idén várhatóan egyre több ingatlantulajdonos alkalmazza majd ezt a megközelítést, ahogy a benzin- és dízelüzemű járművek kivonásának időpontja egyre közelebb kerül.
„Arra is érdemes számítani, hogy egyre erélyesebbé válik a nemzeti hálózatokra vonatkozó, kétirányú töltés engedélyezését szorgalmazó felhívás. Hiszen az elektromos töltők üzemeltetői jól látják, hogyan tudnának pénzt keresni a hálózati energiaeladással. Ez a megoldás Norvégiában például már engedélyezett és népszerű” – nyilatkozta a szakember.
A karácsonyi időszakban – vitathatatlanul először – azt is megtapasztalhattuk, hogy az elektromos töltők iránti kereslet meghaladta a kínálatot és az elérhetőséget. Az egyes nyilvános töltőhelyeken kialakult hosszú sorok a jövőben elkerülhetővé válhatnának a kereskedelmi épületek közelében lévő, töltőkbe történő beruházással. Ezek nemcsak hasznos szolgáltatást nyújtanak az alkalmazottak és a környező lakosság számára, hanem a vállalkozások is profitálhatnak ebből a bejövő nyereség révén.
3. A szakemberhiány leküzdése
Európa-szerte hiány tapasztalható a villamossági szakemberek körében, ezért az energetikai átálláshoz szükséges infrastruktúra kiépítése estében is létfontosságú a megfelelő munkaerő mielőbbi képzése. Ráadásul az európai országoknak 2023-ban még jobban törekedniük kell arra, hogy a kereskedelmi, ipari és lakóépületek piacán biztosítani tudják a nélkülözhetetlen munkaerőt. A fosszilis tüzelőanyagokat új energiamix-szel felváltó stratégiák megvalósítása – amelyek sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek a megújuló energiaforrásokra – ugyanis a sok infrastrukturális munka mellett megfelelő munkaerőt is igényel. Amíg nem születik megfelelő megoldás, az automatizálás és a hatékony, megismételhető munkafolyamatok bevezetése segít abban, hogy egy adott vállalat a kevesebb képzett emberrel többet tudjon elérni.
