10 érdekesség az 50 éves Jézus Krisztus szupersztárról

Mick Jagger nélkül valósult meg, de így is világsikert aratott a film, ami a pápa egyik kedvence lett

A hippikorszak csúcsán a két brit fiatal, Andrew Lloyd Webber zeneszerző és Tim Rice szövegíró közös művéből világraszóló filmmusical született a Megváltó keresztre feszítése előtti utolsó napokról. Az 1973-as Jézus Krisztus szupersztár kacskaringós úton jutott el a mozivászonig, de a hatása elementáris erővel bírt. A rockzene használatával nem csupán új irányt adott a filmmusical műfajának, hanem a széles tömegek érdeklődését is felkeltette a bibliai, vallásos témák iránt. Az 50 éve bemutatott, Oscar-díjra is jelölt alkotás háttértörténete, kulisszatitkai legalább olyan izgalmasak, mint a kész filmremekmű, ami a Budapesti Klasszikus Film Maraton egyik fénypontja lesz a Szent István téri szabadtéri vetítésen.

1. A film alapjául szolgáló rockopera ötlete 1970-ben, a húszas éveikben járó alkotópáros, Andrew Lloyd Webber zeneszerző és Tim Rice szövegíró fejéből pattant ki. Már túl voltak a József és a színes, szélesvásznú álomkabát bemutatóján, de még nem számítottak olyan nagy neveknek, hogy bárki is invesztált volna az újabb tervükbe. Látták, hogy a Jézus Krisztus utolsó napjaira, és az őt eláruló Júdás figurájára kihegyezett történetük színdarab verziójára nem fognak pénzt szerezni, így első lépésként a benne elhangzó dalokat adatták ki hanglemezen.
2. Woodstock után jókor voltak jó helyen ezzel a kísérletükkel. Webber rockot, soult, funkyt, gospelt, klasszikus zenét ötvöző hangzásvilága, illetve Tim Rice provokatív szövegei érdekes elegyet alkottak. A friss, egyedi koncepció a kor híres zenészeit is a mű mellé állította. A dalokat többek közt a Deep Purple, illetve a Manfred Mann énekesei adták elő a lemezen.
3. Az album 1970. októberébenben jelent meg. Amerikában hatalmas szenzációt keltett. Két és fél millió példányt adtak el belőle, ami egyértelművé tette, hogy érdemes az eredeti terveknek megfelelően színpadra állítani a zenés történetet.
4. Bár Webber cseppet sem volt elragadtatva az elsőként megszületett 1971-es Broadway változattól, annak kilenc Tony-díj jelölése, a slágerré váló dalok és a közönség szűntelen rajongása neki is azt sugallta, hogy színműként is megállja a helyét az alkotásuk. Hamarosan Londonban a West Enden és más országokban folytatta hódító útját a formabontó rockopera. A svéd változatban például az ABBA énekesnője, Agnetha Fältskog alakította Mária Magdolnát.
5. Ezek után már egy pillanatig sem volt kérdéses, hogy filmet készítsenek a darabból, de az, hogy ki rendezze és kik játszanak benne, sokáig eldöntetlen maradt.
6. A rendezői székbe végül az a Norman Jewison ülhetett be, aki korábban a Hegedűs a háztetőnt is sikerrel adaptálta mozivászonra. Webberéknek tetszettek a korábbi munkái, így teljes mellszéleséggel kiálltak amellett, hogy ő dirigálja a forgatást.
7. Jewison felettébb egyedi megközelítéssel állt elő a forgatókönyv megírása közben. Ő javasolta azt a kerettörténetet, ami szerint a filmben a hippikből álló vándortársulat, mint színdarabot játssza el a rockoperát.
8. Nagy egyetértés fogadta ezt a koncepciót, viszont a színészekről már nehezebben állapodtak meg. A rendező énekes nagyságok felkérésében gondolkozott. Mick Jagger, Paul McCartney és mások jártak a fejében. Webber és Rice inkább ismeretleneket akart szerződtetni, hogy a közönség Jézust, Júdást és a többieket lássa, ne sztárokat, akik eljátsszák a szerepüket. Jézus szerepére az akkor még ismeretlen, 17 éves John Travoltát is meghallgatták.
9. A szerzőpáros javaslata nyert és az izraeli Negev-sivatagban csupa fiatal, friss tehetséggel kezdődött meg a forgatás. Köztük a Jézust megformáló Ted Neeley-vel, akinek nem volt teljesen ismeretlen a történet: az eredeti színdarab egyik epizódistáját eljátszotta már előtte. A bemutató után sem engedte el a Megváltó figuráját. Az elmúlt ötven évben számtalan, a film alapján született koncertfeldolgozásban, színpadi változatban énekelte Jézus szerepét.
10. A kritikusok kevésbé, a nézők annál inkább lelkesedtek a Jézus Krisztus szupersztárért a mozikban. A 3,5 millió dollárból forgatott film a tízszeresét termelte vissza. Az alkotást kedvelők táborát erősítette az akkor hivatalban lévő pápa, VI. Pál is, aki úgy vélte, hogy a film több embert fog a kereszténységnek megnyerni, mint előtte bármilyen más hittérítő próbálkozás.

Az idei Budapesti Klasszikus Film Maratonon a Jézus Krisztus szupersztár a Szent István téren, ingyenes szabadtéri vetítésen lesz megtekinthető.

Bővebb információ a vetítésekről és filmekről: http://filmmaraton.hu