Téli sportágak

A téli sportok kialakulása már az ősember megjelenésének idejére visszavezethető. Azokon a területeken, ahol hó és jég borította a föld felszínét, szükséges volt olyan eszközöket kialakítani, melyek megkönnyítették a közlekedést. Több olyan korai kőkorszakból való barlang- és sziklarajzot találtak, amelyek sílécet használó embereket jelenítettek meg (2). Régészeti ásatások során pedig olyan 10.000 évvel ezelőtti relikviákat, mondákat fedeztek fel, amelyek a korcsolyázáshoz köthetőek (3). Őseink hamar felismerték a klasszikus téli sportok nyújtotta szórakozási lehetőségeket, majd idővel egyre több téli sportág fejlődött ki, melyek már a kezdetektől a világ számos pontján nagy népszerűségnek örvendtek. Hazánkban is sokan hódolnak a téli sportok örömeinek, annak ellenére, hogy Magyarország nem számít téli sportnagyhatalomnak. Az év első hírlevelében a tél változatos sportvilágából mutatunk be népszerű sportágakat és részletezzük azok táplálkozási vonatkozásait.

A téli sportokat hideg környezeti hőmérsékleten, jégen vagy havon, gyakran magaslaton űzik. A téli sportok palettája igen gazdag, a következő sportágakat soroljuk ide:

Jeges sportok

• Egyéni: curling vagy jégteke, műkorcsolya, gyorskorcsolya, szánkózás, bob, szkeleton, jégvitorlázás, jégszörf.
• Csapatsportok: jégkorong, jéglabdázás vagy bandy, ringette (eredetileg nőknek kifejlesztett, a jégkoronghoz hasonló gyors csapatsportág).

Havas sportok

• Északi versenyszámok: síugrás, sífutás, sílövészet vagy biatlon, északi összetett, telemark síelés (sprint, klasszikus, telecross).
• Alpesi versenyszámok: alpesi síelés (lesiklás, műlesiklás, óriás-műlesiklás, szuperóriás-műlesiklás, alpesi összetett, parallel verseny, terepsízés, carving), síakrobatika (síbalett, buckasí, akrobatikus ugrás, negyedcső, félcső, terep park), snowboard (snowboardcross, parallel óriás-műlesiklás, parallel műlesiklás, félcső, big air, terep park) (2).

A következőkben azokat a téli sportágakat mutatjuk be, melyekben indul magyar versenyző a XXIV. téli olimpiai játékokon Kínában.

Exkluzív DS7 Crossback E-Tense és G-Shock GMW-B5000RD-4ER podcast >>>

Sísport

A síelés nagyon sokáig a történelemben nem sportként, hanem helyváltoztatási módként volt jelen. A síléc őse régebbi közlekedési eszköz volt mint a kerék, s már a jégkorszakban is használták. Először Norvégiában, 1767-ben rendeztek sífutóversenyt katonák részvételével, civilek azonban csak évtizedekkel később indulhattak versenyeken. Maga a sísport az 1850-es években alakult ki, kezdetben a sífutással, később jelent meg az alpesi sí, mely 1936 óta olimpiai sportág (3). A síelés napjainkban az egyik legnépszerűbb téli sport a szabadidősportolók körében is, mely számos magyar hobbisportolót mozgat meg a téli, illetve kora tavaszi időszakban.

A sísport fő csoportjai: az alpesi sí, az északi sí és a szabad stílusú sí. A lesiklás az egyik legszebb és legveszélyesebb téli versenysport, ahol a sportolók átlagsebessége gyakran 100 km/óránál magasabb, és verseny közben a 150 km/órát is meghaladhatja. A műlesiklásnál piros és kék kapupárok vannak felváltva elhelyezve a pályán, ahol a piros kapukat jobbról, a kék kapukat balról kell kerülgetni. Az északi összetett síugrásból és sífutásból áll, ahol a síugrás eredményei alapján állítják össze a sífutás rajtjának sorrendjét, így a nézők követni tudják a verseny aktuális állását, majd a sífutásban elért sorrend értelemszerűen már megegyezik az összetett verseny végeredményével (3). Az első téli olimpia, amelyen nők is versenyezhettek síugrásban a 2014-es Sochi olimpia volt.

Snowboard

A XXI. század sportjának is tartott snowboard jelentése magyarul hódeszkázás, azaz havon történő oldalirányú siklás egyetlen deszka segítségével, amelyre a sportoló mindkét lába rögzítve van. A snowboardozás fiatal, mindössze 40 éves múltra tekint vissza, de annál dinamikusabban fejlődik és a legnépszerűbb téli sportágak egyikévé nőtte ki magát.

A snowboardozásnak több válfaja van, amelyeket a különböző irányzatok és az azokon belüli speciális versenyszámok határoznak meg. Alapvetően három stílusirányzatot különböztetünk meg: freestyle (szabadstílus), alpin (lesiklás) és freeride (szabadcsúszás). A freestyle snowboardozás célja a minél látványosabb trükkök (pl. szaltók, forgások) bemutatása. A freestyle snowboardosok a pályán (flat tricks), a parkokban különböző elemeken (pl. sliderek, boxok, kickerek), félcsőben (halfpipe) és nagy ugratón (big air) gyakorolják látványos trükkjeiket. Az alpin snowboardozás lényege a gyorsaság. A sebesség szerelmesei először az élen vezetett fordulókat sajátítják el (carving technika), majd pályákat tűznek maguknak, hogy a kapukat kerülgetve, az idővel harcolva küzdjenek meg a győzelemért. A freeride, azaz a szabadcsúszás lételeme a szabadságérzés. A snowboardozás egyik legnagyobb élménye a mélyhó-snowboardozás. Az extrém sportok közül elsőként a snowboard került be az olimpiai programba, 1998-ban debütált Naganóban a téli olimpiák egyik legfiatalabb sportágaként (3).

Korcsolyasport

A korcsolyasport igen nagy múltra tekint vissza, már izlandi mondák között is megemlítették Ullert, a tél istenét, aki állatok csontjain siklott a jégen. Hollandiában az egyik legősibb és legkedveltebb közlekedési eszköz volt a hideg hónapokban, az első korcsolyaversenyt 1676-ban tartották (3).

A korcsolyasport különböző szakágakból áll: műkorcsolya és jégtánc, szinkronkorcsolya, nagypályás és rövidpályás gyorskorcsolya. A jégkorongot külön sportágként tartják számon. Nagypályás gyorskorcsolyában 400 m hosszú, ovális alakú 2 x min. 4 m széles sávra osztott, zárt pályán korcsolyáznak a sportolók, míg a rövidpályás gyorskorcsolyánál a pálya 111,12 m-es és ellipszis alakú. Az utóbbi pálya a szabványos jégkorong pályán megvalósítható, s ugyanúgy megfelelő a szinkronkorcsolyának, jégtáncnak és műkorcsolyának is. A korcsolyasportok hazánkban már az 1800-as évek végétől jelen voltak, kivéve a rövidpályás gyorskorcsolyát, ami 1985-ben jelent meg (3).

Tudta-e?

• A sílécek ősét már a jégkorszakban is használták közlekedésre, azonban csak jóval később vált sportággá a síelés.
• A 2018-as phjongcshangi téli olimpián sporttörténelmi siker született: Magyarország első téli olimpiai aranyérmét szerezte a Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor összeállítású 5000 m-es férfi rövidpályás gyorskorcsolyaváltó.
• A jégkorongjátékosok átlagsebessége kb. 45-50 km/óra közötti, így az egyik kaputól a másikig mindössze 3-4 mp alatt érnek el.
• Jégkorongban a legnagyobb korongra mért ütés sebessége 180 km/óra volt.
• A szélsőségesen hideg környezetben végzett edzések során gyakran előfordul a 3-8%-os testtömegvesztés, melynek okai a nagymértékű izzadás, a légzési folyamatokkal elvesztett folyadék, a hideg hatására bekövetkező vizeletürítés, az étvágy és a szomjúságérzet csökkenése (1).
• A 2022-es pekingi téli olimpián a koronavírus járványhelyzet miatt az olimpiai falu éttermében az ételeket robotok szervírozzák, s bizonyos ételek elkészítését is robotok végzik a kontaktok számának csökkentése érdekében.

TÉLI SPORTOK TÁPLÁLKOZÁSI VONATKOZÁSAI >>>

Felhasznált irodalom

1. Meyer NL, Manore MM, & Helle C. Nutrition for winter sports. Journal of Sports Sciences 2011 29. (doi:10.1080/02640414.2011.574721)

2. Béki P. Téli sportok elektronikus munkafüzet. 2015. Elérhető: http://sportestudomany.unideb.hu/wp-content/uploads/2017/10/Beki_teli_sportok.pdf

(2022. január 20.)

3. Gallovits L, Honfi L, & Széles-Kovács G. Sport A-tól Z-ig. Dialóg Campus Kiadó. Pécs. 2011.

4. Thomas DT, Erdman KA, & Burke LM. Nutrition and Athletic Performance. Medicine and Science in Sports and Exercise 2016 48 543–568. (doi:10.1249/MSS.0000000000000852)

5. Burke & Deakin. Clinical Sports Nutrition, 5th Edition. In Clinical Sports Nutrition, 2015.

6. Kis V, Pongrác Á, Melczer C, Morvay-Sey K, Rozmann N, Shenker-Horváth K, Károlyi T, & Raposa LB. A különböző jégkorcsolya szakágbeli sportolók táplálkozási szokásainak vizsgálata. Magyar Sporttudományi Szemle 2020 21 17–25.

7. Martos É. Sporttáplálkozás vagy néptáplálkozás. Magyar Sporttudományi Szemle 2002 2 11–13.

8. Arany AC, Jámbor I, & Papp G. A fizikai aktivitás és a testedzés hatása az immunrendzser működésére. Stadium – Hungarian Journal of Sport Sciences 2020 3.

9. Pingitore A, Lima GPP, Mastorci F, Quinones A, Iervasi G, & Vassalle C. Exercise and oxidative stress: potential effects of antioxidant dietary strategies in sports. Nutrition 2015 31 916–922. (doi:10.1016/j.nut.2015.02.005)

10. Tlougan BE, Mancini AJ, Mandell JA, Cohen DE, & Sanchez MR. Skin Conditions in Figure Skaters, Ice-Hockey Players and Speed Skaters Part II-Cold-Induced, Infectious and Inflammatory Dermatoses. Sports Medicine 2011 41 967–984. (doi:10.2165/11592190-000000000-00000)

11. Ens G. Disordered Eating Attitudes and Orthorexia Nervosa in Canadian Elite Athlete Populations. University of Calgary, Calgary, Alberta. 2018.

12. Kis V. Gyorskorcsolyázók táplálkozási szokásainak és testösszetételének vizsgálata. Diplomamunka, Semmelweis Egyetem. Budapest. 2020.

13. Sports Dietitians Australia. Food for your sport – Skiing. Elérhető: https://www.sportsdietitians.com.au/factsheets/food-for-your-sport/skiing/ (2022. január 10.)

14. Dávid O. A csonttörések megelőzésében és a koronavírus elleni küzdelemben is segít a D-vitamin. Elérhető: https://semmelweis.hu/hirek/2021/12/06/a-csonttoresek-megelozeseben-es-a-koronavirus-elleni-kuzdelemben-is-segit-a-d-vitamin/ (2022. január 10.)

15. MDOSZ. Mit (t)ehetünk az immunrendszerünk támogatásáért? Táplálkozási Akadémia Hírlevél. 14. évfolyam, 9. szám. 2021. Elérhető: https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2021/09/mdosz-taplalkozasi-akademia-hirlevel-2021-09-mit-hetunk-az-immunrendszer-tamogatasaert.pdf (2022. január. 20.)

16. Maughan RJ, Burke LM, Dvorak J, Larson-Meyer DE, Peeling P, & és mtsai. IOC consensus statement: Dietary supplements and the high-performance athlete. British Journal of Sports Medicine 2018. pp 439–455. (doi:10.1136/bjsports-2018-099027)

17. Martos É, Csapláros-Nagy B, & Utczás M. Hogyan védjük meg sportolóinkat a vétlen doppingolástól? Magyar Sporttudományi Szemle 2021 3 81

18. Martos É. Legális teljesítményfokozó szerek, eljárások. In: Vágó H, Kiss O, Merkely B, szerk. Sportorvostan. Budapest: Semmelweis Kiadó, 2020.

19. MOKSZ-MOB. A magyar műkorcsolyapárosnak hivatalosan is megvan a kvótája Pekingre. 2021. Elérhető: http://olimpia.hu/a-magyar-mukorcsolyaparosnak-megvan-a-kvotaja-pekingre (2022. január 20.)