Budapesten európai összehasonlításban is kimagasló hozam érhető el a lakások bérbeadásával egy tanulmány szerint
A lakásbérleti hozam Budapesten és több hazai egyetemi városban is meghaladta a bruttó 7 százalékot 2016-ban, ami nemcsak a többi régiós fővároshoz viszonyítva magas érték, hanem európai összehasonlításban is kiemelkedő – derül ki a Deloitte Európai ingatlan index tanulmányából.
A legmagasabb hozamot, 8,9 százalékot a közvetlenül Magyarország előtt álló Dániában lehetett elérni, a legalacsonyabbra, 2 százalékra a londoni lakások bérbe adói számíthattak az MTI-hez hétfőn eljuttatott összefoglaló szerint.
A felmérés idén először foglalkozik a lakásbérlet témakörével. A bérelt ingatlanokban élők aránya Németországban a legmagasabb, 54,3 százalék. Magyarországon viszont csak 3,9 százalék ez az arány, ennél csak Szlovéniában élnek kevesebben idegen tulajdonú lakásban, 2,4 százalék.
A tanulmány a fajlagos átlag lakásárakat is vizsgálta. Éves összehasonlításban rekordnagyságú, 26,5 százalékos növekedést mutattak a szlovén árak. Ezt követte a 15,2 százalékos spanyol és a 10,8 százalékos dán árnövekedés. Az Egyesült Királyságban ugyanakkor 9 százalékkal csökkentek az árak, elsősorban a Brexit közvetlen hatásai, valamint az olyan közvetett hatások miatt, mint a brit font euróval szembeni gyengülése.
Magyarországon éves szinten 9,7 százalékkal nőtt az új lakások értékesítési átlagára 2016-ban. Az idén is folytatódott a drágulás, de az árak növekedésének üteme az év első felében mérséklődött.
Az új budapesti lakások átlagáránál továbbra is jóval magasabbak az új lakás árak Prágában és Varsóban. A listát egyébként London és Párizs vezeti, Európában tradicionálisan ebben a két nagyvárosban a legdrágábbak a lakóingatlanok.
A csaknem egy évtizedes lemaradás után tavaly Magyarországon beindultak a lakásfejlesztések, az európai középmezőnybe zárkózott fel az ország. A régióban elfoglalt magyar pozíció is hasonló, míg Lengyelországban az ezer főre jutó lakásépítési engedélyek száma magasabb volt, mint a 3,2-es mutatójú Magyarországon, addig Csehországban ettől elmaradt ez a mutató. Deloitte szerint 2017 végére tovább javít majd a pozícióján Magyarország.
A jelzáloghitelek kamatlába az összehasonlított országok közül Csehországban volt a legalacsonyabb, 1,77 százalék.
A felmérés szerint a cseheknek csaknem 11 évnyi átlagfizetést kell teljes mértékben megtakarítaniuk, ha egy átlagos 70 négyzetméteres ingatlant szeretnének vásárolni, míg a magyarok esetében ez az érték alacsonyabb volt, 8 év.
Az ingatlanárak több éven át tartó ütemes növekedése miatt Magyarországon némileg romlott a saját lakáshoz jutás lehetősége. A kiszélesedő állami támogatások és az időközben beindult banki hitelezés ugyanakkor egyes lakossági csoportok, mint például a vidéki többgyermekes családok saját lakáshoz való hozzáférésének esélyét érdemben javították a közlemény szerint.
Az elmúlt csaknem 10 évben nem tapasztalt módon a beinduló ingatlanfejlesztések az építőipari kapacitásokat szinte teljesen lekötötték. A kapacitáskihasználtság növekedése mellett emelkedett a jó elhelyezkedésű fejlesztési területek és telkek ára is, valamint drágult a kivitelezés, ami szintén hozzájárulhatott az új lakások árának emelkedéséhez. A piac jól érezhetően keresi az új egyensúlyi szintet – idézi a közlemény Kohári Gábort, a Deloitte budapesti irodájának ingatlan-tanácsadási vezetőjét.
