4 dolog, amit a pandémia végérvényesen megváltoztatott a munkavégzésben

Habár a járvány végét még mindig nem látjuk, az már most egyértelmű, hogy négy területen végérvényesen megváltozott a munkavégzés a pandémiát megelőző időszakhoz képest. A hibrid munkarend, azaz az iroda és home office közötti ingázás állandósul, vége a 9-től 5-ig tartó munkaidőnek, a dolgozók érzelmi támogatása és a munkáltató-munkavállaló közötti bizalom pedig magasabb szintre lépett – derül ki az Adecco Csoport nemzetközi pandémiás kutatásából.

„A világszerte 60 országban humán erőforrás szolgáltatásokat nyújtó Adecco Csoport nemzetközi felmérést végzett arról, hogy az irodai dolgozók munkája miben változott és fog változni a pandémia hatására, és ehhez hogyan tudnak igazodni a cégek. A kutatásunkban 8000 irodai dolgozó vett részt, akiknek a pandémiás időszak alatt megváltoztak a munkakörülményeik, és jellemzően távoli munkavégzésben látták el feladataikat” – tájékoztatott Jelena Žikić, az Adecco Csoport Magyarországért is felelős klasztervezetője a felmérés legfőbb eredményeinek bemutatása kapcsán.

1. Új szintre lépett a rugalmas munkavégzés

A járvány miatt szükséges otthoni munkavégzés megtapasztalt előnyei feladták a leckét a cégeknek, a dolgozók ugyanis többé már nem a pandémia előtti, kötött munkavégzésben gondolkodnak. A munkavállalók 75 százaléka a vírushelyzet elmúltával is meg akarja tartani a távoli munkavégzés lehetőségét, minden második dolgozó pedig a hibrid, azaz részben irodai – részben otthoni munkavégzést tartaná ideálisnak. A cégek részéről mindez nagyfokú nyitottságot, új munkastílust és csapatszervezést igényel. Meg kell vizsgálni, hogy mely feladatok mentek zökkenőmentesen a távoli munkavégzés során, biztosítani kell, hogy a munkatársak közötti csapatmunka és kapcsolatok ne szenvedjenek csorbát a továbbiakban sem, mindezek mellett pedig az iroda funkcióját is újra kell gondolni. Az új munkarendben akár kisebb méretű iroda is elegendő lehet, a funkciók szempontjából azonban a lehető legtöbbet kell nyújtania, hiszen azok számára, akik most már bárhol el tudják látni a feladataikat, többé nem a munkavégzés elsődleges színtere.

2. Lejárt a 9-től 5-ig tartó munkaidő kora

Nemcsak helyileg, időben is fontossá vált a rugalmasság. A vírusjárványt megelőzően a dolgozók csupán 7 százaléka rendelkezett önállóan a munkaidejéről, és további 48 százaléknak volt némiképp beleszólása abba, mikor végzi el feladatait. A pandémia ideje alatt ez egyértelműen a saját döntés irányába mozdult, ugyanis háromszorosára nőtt azok aránya, akik teljes mértékben maguk osztják be munkaidejüket (22%), miközben az ebben részleges önállóságot kapók aránya is növekedett (54%). Ezt a rugalmasságot a pandémiát követően is szeretnék megtartani, ugyanis egyértelműen ösztönzést jelent a dolgozók számára – legfőképp a kisgyerekes szülőknek. A produktivitás mérésénél tehát tovább kell lépni a fix, óraszám alapú fizetéstől az elvégzett munka alapú értékelésig.

3. Az érzelmi intelligencia a vezetők számára alapkövetelmény lett

Az elmúlt időszak komoly változást hozott a vezetőkkel szembeni elvárásokat tekintve is. A távmunka során olyan képességek kerültek fókuszba, mint a bizalom, a kommunikációs készség, a csapat együttműködésének ösztönzése és a lelki támogatás. Mindezekre a továbbiakban is igényt tartanak, ezért hosszú távon érdemes a vezetőséget ilyen irányú tréningekkel erősíteni.

4. A bizalom elkötelezett dolgozót teremt

Jelen helyzetben a bizalom lett a cég és a dolgozó közötti jó munkaviszony alapja. Egyrészt a munkavállalók hatalmas bizalmat szavaztak a cégeknek, és minden intézménynél – kormánynál és szervezetnél – jobban számítanak a munkáltatójukra egy jövőbeli krízis esetén. Másrészt a cégek dolgozókba fektetett bizalma, hogy elvégzik a rájuk bízott feladatokat, ma már a mindennapi munkavégzés alapja lett, és ezt a munkavállalók 78 százaléka a pandémiát követően is fontosnak tart megőrizni.

4 dolog, amit a pandémia végérvényesen megváltoztatott a munkavégzésben

Budapest, 2021. május 11. – Habár a járvány végét még mindig nem látjuk, az már most egyértelmű, hogy négy területen végérvényesen megváltozott a munkavégzés a pandémiát megelőző időszakhoz képest. A hibrid munkarend, azaz az iroda és home office közötti ingázás állandósul, vége a 9-től 5-ig tartó munkaidőnek, a dolgozók érzelmi támogatása és a munkáltató-munkavállaló közötti bizalom pedig magasabb szintre lépett – derül ki az Adecco Csoport nemzetközi pandémiás kutatásából.

„A világszerte 60 országban humán erőforrás szolgáltatásokat nyújtó Adecco Csoport nemzetközi felmérést végzett arról, hogy az irodai dolgozók munkája miben változott és fog változni a pandémia hatására, és ehhez hogyan tudnak igazodni a cégek. A kutatásunkban 8000 irodai dolgozó vett részt, akiknek a pandémiás időszak alatt megváltoztak a munkakörülményeik, és jellemzően távoli munkavégzésben látták el feladataikat” – tájékoztatott Jelena Žikić, az Adecco Csoport Magyarországért is felelős klasztervezetője a felmérés legfőbb eredményeinek bemutatása kapcsán.

1. Új szintre lépett a rugalmas munkavégzés

A járvány miatt szükséges otthoni munkavégzés megtapasztalt előnyei feladták a leckét a cégeknek, a dolgozók ugyanis többé már nem a pandémia előtti, kötött munkavégzésben gondolkodnak. A munkavállalók 75 százaléka a vírushelyzet elmúltával is meg akarja tartani a távoli munkavégzés lehetőségét, minden második dolgozó pedig a hibrid, azaz részben irodai – részben otthoni munkavégzést tartaná ideálisnak. A cégek részéről mindez nagyfokú nyitottságot, új munkastílust és csapatszervezést igényel. Meg kell vizsgálni, hogy mely feladatok mentek zökkenőmentesen a távoli munkavégzés során, biztosítani kell, hogy a munkatársak közötti csapatmunka és kapcsolatok ne szenvedjenek csorbát a továbbiakban sem, mindezek mellett pedig az iroda funkcióját is újra kell gondolni. Az új munkarendben akár kisebb méretű iroda is elegendő lehet, a funkciók szempontjából azonban a lehető legtöbbet kell nyújtania, hiszen azok számára, akik most már bárhol el tudják látni a feladataikat, többé nem a munkavégzés elsődleges színtere.

2. Lejárt a 9-től 5-ig tartó munkaidő kora

Nemcsak helyileg, időben is fontossá vált a rugalmasság. A vírusjárványt megelőzően a dolgozók csupán 7 százaléka rendelkezett önállóan a munkaidejéről, és további 48 százaléknak volt némiképp beleszólása abba, mikor végzi el feladatait. A pandémia ideje alatt ez egyértelműen a saját döntés irányába mozdult, ugyanis háromszorosára nőtt azok aránya, akik teljes mértékben maguk osztják be munkaidejüket (22%), miközben az ebben részleges önállóságot kapók aránya is növekedett (54%). Ezt a rugalmasságot a pandémiát követően is szeretnék megtartani, ugyanis egyértelműen ösztönzést jelent a dolgozók számára – legfőképp a kisgyerekes szülőknek. A produktivitás mérésénél tehát tovább kell lépni a fix, óraszám alapú fizetéstől az elvégzett munka alapú értékelésig.

3. Az érzelmi intelligencia a vezetők számára alapkövetelmény lett

Az elmúlt időszak komoly változást hozott a vezetőkkel szembeni elvárásokat tekintve is. A távmunka során olyan képességek kerültek fókuszba, mint a bizalom, a kommunikációs készség, a csapat együttműködésének ösztönzése és a lelki támogatás. Mindezekre a továbbiakban is igényt tartanak, ezért hosszú távon érdemes a vezetőséget ilyen irányú tréningekkel erősíteni.

4. A bizalom elkötelezett dolgozót teremt

Jelen helyzetben a bizalom lett a cég és a dolgozó közötti jó munkaviszony alapja. Egyrészt a munkavállalók hatalmas bizalmat szavaztak a cégeknek, és minden intézménynél – kormánynál és szervezetnél – jobban számítanak a munkáltatójukra egy jövőbeli krízis esetén. Másrészt a cégek dolgozókba fektetett bizalma, hogy elvégzik a rájuk bízott feladatokat, ma már a mindennapi munkavégzés alapja lett, és ezt a munkavállalók 78 százaléka a pandémiát követően is fontosnak tart megőrizni.