Minél könnyebb, annál takarékosabb egy autó: ez az alapelv hatványozottan érvényesül az elektromos mobilitásban. A Toyota innovatív módszer bevezetésén töri a fejét.
A Tokiói Autószalonon leleplezett, impozáns Toyota Fine-Comfort Ride tanulmányautó számos izgalmas részlettel szolgált, a hidrogén üzemanyagcellás hajtáslánctól kezdve az átrendezhető belső téren át az interaktív, érintésérzékeny kijelzőként is szolgáló oldalablakokig. Ezek valóban látványos, jól hangzó, jövőbe mutató megoldások, ám legalább ekkora jelentőséggel bírnak azok az alkatrészek, amiket a rombusz alakú karosszéria négy sarkában találunk; a kerekek.
Ezeken első pillantásra rendkívül alacsony oldalfalú („peres”) sportabroncsok feszülnek, a valóság azonban ennél izgalmasabb: az abroncsoknak egyáltalán nincs ugyanis hagyományos értelemben vett oldalfala, helyettük erős, de rugalmas lamellák kötik össze a futófelületet a kerékaggyal. A levegő nélküli (airless) abroncs gondolata nem új, a Toyota azonban elsőként alkalmazta azt agymotoros FCEV járműben, méghozzá egy nagyon átgondolt koncepció részeként.
A villanyautók világában gyakran alkalmazott és praktikus megoldás az agymotor, azaz a kerékagyba szerelt erőforrás. Ez energiaveszteség és helykihasználás szempontjából ideális, van viszont egy nagy hátránya: megnöveli a rugózatlan tömeget, ami pedig rontja a vezethetőséget, a stabilitást és a menetkényelmet. Amint azonban Takao Sato, a Toyota Fine-Comfort Ride projekt főmérnöke elmondta, a levegő nélküli abroncsok alkalmazásával ellentételezhető a villanymotor és a kiegészítő rendszerek plusz tömege, így az agymotornak kizárólag az előnyeit fogjuk élvezni, hátrányok nélkül.
A Toyota Fine-Comfort Ride tanulmányautón látható abroncsok jelenleg ugyanannyit nyomnak, mint egy hagyományos konstrukció, Sato-szan szerint azonban a következő évtized végére 30 százalékos tömegcsökkentést érhetnek el a konvencionális kerekekhez képest, ami már elegendő lesz egy modern villanymotor következmények nélküli befogadásához. A szokatlan megjelenésű abroncsok gyártási költségei nagyságendileg megegyeznek a tradicionális gumikéval, gördülési ellenállásuk azonban ma még valamivel rosszabb azokénál. Amint ez utóbbit sikerül megnyugtatóan kiküszöbölni, megkezdődhet a technológia széleskörű bevezetése, persze addig sem tétlenkednek a Toyota mérnökei.
A Sumitomo Rubber Industries autóipari beszállítóval közösen kidolgozott abroncstechnológiát már most is élesben tesztelik városi törpeautókon – az eredmények ígéretesek. Hasonló termékek számos más abroncsgyártó kínálatában is megtalálhatók, ám utcai használatuk egyelőre világszerte várat magára, nem utolsósorban a szkeptikus autógyártók ellenállása miatt. Ebben az esetben ez utóbbi biztosan nem fogja késleltetni a bevezetést, így öt-nyolc éven belül újabb autóipari forradalmat indíthat útjára a Toyota.
Fotók: Toyota
