A magyar párok által tervezett gyermekek sokkal nagyobb arányban születhetnek meg, amennyiben idehaza is nagyobb teret kapnak a korszerű meddőségkezelési eljárások. A lombikprogram állami támogatásának tervezett kiterjesztése előrelépést jelenthet. Ugyanakkor a végrehajtás eredményessége nagyban függ attól is, több lehetőséghez jutnak-e a programban a szabad kapacitásokkal rendelkező magánintézmények, illetve sikerül-e a korszerű meddőségkezelési technológiák magyarországi elterjedése előtt álló akadályokat lebontani – vélik a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet szakértői.
Világszerte immár több mint 6,5 millió gyermek született meg a sikeres meddőségkezelési eljárásoknak köszönhetően, amelyek idehaza is egyre nagyobb szerephez jutnak a születések számának alakulásában. Kutatások szerint a születendő gyermekek 1,5-2 százaléka már Magyarországon is meddőségkezelést követően fogan meg. Ráadásul ez az arány drasztikusan tovább nőhet az elkövetkező években. Ugyanis a szülővé válás időpontja egyre inkább kitolódik, miközben – részben ezzel összefüggésben – a legszerényebb becslések szerint is a párok 10–15 százaléka küzd meddőségi problémákkal.
Felmérések szerint a magyar az egyik leginkább családorientált társadalom Európában. Így a megkérdezettek többsége évtizedek óta változatlanul két gyermeket szeretne vállalni, ennek ellenére egy szülőképes korú nőre átlagosan csupán 1,3-1,4 gyermek jut idehaza. A tervezett és a ténylegesen megszületett gyermekek száma között mérhető különbség számos okra – például a jövedelmi viszonyok és a családtámogatási rendszerek alakulására – vezethető vissza, ám ezek között nem elhanyagolható a meddőség problémaköre sem.
„A meddőségkezelési eljárások fontosságát mutatja, hogy egyes nyugat-európai országokban a lombikprogramoknak köszönhetően megszületett gyermekek aránya ma már 5-7 százalék körül van. A különböző országok eredményeiben tapasztalható különbségek pedig egyszerre vezethetőek vissza a meddőségkezelési eljárások eltérő elfogadottságára, valamint az eltérő egészségügyi finanszírozási modellekre” – fejtette ki Dr. Vereczkey Attila, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet orvosigazgatója.
Jó irányba tett lépés lehet Magyarországon az állami finanszírozású lombikprogram tervezett kiterjesztése. Az elmúlt hetekben napvilágra került kormányzati tervek szerint jövőre a duplájára – 6 ezerről 12 ezerre – emelik az államilag támogatott lombikkezelések (ún. IVF-ciklusok) volumenkorlátját. Emellett az állami programban részt vevők gyógyszertámogatása a jelenlegi 70 százalékról 90-re emelkedhet, továbbá előjegyzési naplót vezetnek be az intézményeknél, hogy láthatóvá váljon, melyik intézménynél mennyien várakoznak, hol van szükség többletkapacitásra. A tervezett változtatások közé tartozik, hogy a jövőben az is jelentkezhet az államilag támogatott programra, akinek már született gyermeke támogatott lombikkezelés útján.
„Ugyanakkor problémás lehet, hogy a tervek szerint éppen a jelenleg is túlterhelt intézmények kapnának nagyobb kapacitást és végezhetnének az eddiginél több beavatkozást. Kérdés, hogy ennek a technológiai, fizikai és személyi feltételei miként teremthetőek meg néhány hónap alatt” – mondta a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet orvosigazgatója. A szakember szerint eközben számos magánérdekeltségű intézmény is kiváló eredményességgel foglalkozik meddőségkezeléssel, ennek ellenére egyelőre nem tudnak részt venni az állami finanszírozási programban, és a tervek szerint erre a jövőben sem kapnak lehetőséget. Pedig az érintett klinikákon egyszerre áll rendelkezésre magas színvonalú szaktudás és szabad kapacitás, így bevonásukkal jelentősen tovább javítható lenne az állami lombikprogram eredményessége.
Emellett továbbra is nagyon hiányzik a hatékonyság a hazai rendszerből. „Azt látjuk, hogy a tervezett intézkedések elsősorban arra irányulnak, hogy több kezelést végezzünk a pácienseken. Azonban meglátásunk szerint nem a kisebb hatékonyságú szolgáltatásból kell több, hanem magasabb eredményességű kezelésekre van szükség, és ennek szellemében kellene felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat is.” – mondta a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet orvosigazgatója.
„Már ma is nagyon sokat teszünk a Nyugat-Európában, vagy Észak-Amerikában kifejlesztett és mára elfogadottá vált, korszerű technológiák és eljárások magyarországi meghonosítása érdekében. Például a Magyar Humán Reprodukciós Társaságon keresztül évek óta küzdünk azért, hogy Magyarországon is széleskörűen elérhetővé váljanak az embriók kromoszóma-számbeli rendellenességeit kimutató preimplantációs genetikai (PGDA/PGS) vizsgálatok. A módszer alkalmazásával még a beültetés előtt kiszűrhető, hogy az embrió életképes-e egyáltalán, illetve nem hordoz-e valamilyen súlyos genetikai rendellenességet. Így lehetővé válik, hogy csak az életképes, és kromoszóma rendellenességet nem hordozó embriókat ültessék be az anyaméhbe, ezzel jelentősen javítva a meddőségkezelés hatékonyságát” – fejtette ki az orvosigazgató. A szakember hozzátette: a számok önmagukért beszélnek. Így miközben Magyarországon a meddőségkezelési eljárásoknál a sikeres teherbeesések aránya átlagosan 25-35 százalékos, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézetnél már most is 50 százalékos eredményességet értek el úgy, hogy a páciensek átlag életkora megközelíti a 40 évet. Ezen az arányon tudna tovább javítani a Nyugat-Európában már bevett és széles körben használt eljárások magyarországi bevezetése.
