Pilinszky befejezetlen önéletrajzi könyve
Pilinszky János:: Önéletrajzaim
A Beszélgetések Sheryl Suttonnal megjelenése után Pilinszky az önéletrajzát, illetve a „vertikális regény”-ként emlegetett „önéletrajzait” akarta megírni – szinte élete végéig ezzel foglalkozott.„A vele készült interjúkban többször beszélt arról, hogy regénye nem a saját, hanem »figyelme önéletrajza« lesz, de valójában ennél még tovább ment az evangéliumi »mindannyian egyek vagyunk« gondolat jegyében, túllépve a figyelő és a megfigyelt közötti távolságon – ahogy nagynénjének írta 1979. július 26-i levelében: »mindenkivel egynek érzem magamat, s ezért adom alakuló könyvemnek is az Önéletrajzaim címet«. Az első három fejezet elkészültét követően hosszabb-rövidebb kihagyásokkal, többszöri próbálkozások, félbehagyott és eltépett fogalmazványok után születtek csak újabb részek.” – írja utószavában a szöveget gondozó Bende József. A most megjelenő Önéletrajzaim című kötet az elkészült és életében publikált részletek és fejezetek mellett közreadja a kapcsolódó töredékeket, befejezetlen részeket és szövegvariánsokat, fakszimiléket is. Pilinszky többször is kitért rá, hogy a tények és a valóság ellentétes egymással.A kötet lezárása után, 2021. április végén került elő Juhász Anna irodalmárnak köszönhetően Pilinszky egy eddig ismeretlen jegyzetfüzete utolsó lakhelyén, Székesfehérváron. Bokros Jánosné, a költő hajdani főbérlője találta meg, és Juhász Anna közvetítésével átadta Pilinszky örökösének. A füzetben egyéb rövid feljegyzések mellett négy oldalon olvashatók az Önéletrajzaimhoz kapcsolódó fogalmazványok, melyeket utólag illesztettünk e könyvbe.Pilinszky János Önéletrajzaim című kötetéről Juhász Anna, Kovács Péter és Bende József beszélget június 10-én 19 órakor az online könyvbemutatón. Az online eseményről bővebb információ itt található.
Megrendelhető
Oldalszám: 112 oldal
Méret: 156 x 220 mm
Kötés: Keménytáblás
Ár: 2999 Ft
ISBN: 978 963 14 3546 7
Részlet az Önéletrajzaim című kötetből:
Ónix Lenke
„Születtem szilveszter éjjelén, tizenhat évvel ezelőtt. A nevem Ónix Lenke. Fréditől és Annától karácsonyra megkaptam Verne Gyula Grant kapitány gyermekei című regényét, kétnyelvű, magyar és francia kiadásban. Szívesen és rendszeresen olvasgatom, de valahogy nem és nem sikerül előbbre jutnom benne. »Le 26 juillet 1864, par une forte brise du nord-est, un magnifique yacht évoluait à tout vapeur sur les flots du Canal du Nord.« A gőzös nevét nem lehet elfelejteni: »Duncan«. A szép lady Helena mindennap más-más színű bársonyruhát visel, és bár figyelmetlenül, fecsegő modorban: szinte kizárólag hozzám beszél. Férje, lord Edward Glenarvan ilyenkor hátat fordít nekünk, miközben távcsövét a hullámokra irányítja. Hátat fordít, de nem mindig.– Petra, nem gondolsz arra, hogy kinőtted a ruhádat? Legalább az ujjából eressz le valamennyit.– Lenke vagyok, és nem Petra – igazítom ki lady Helenát, miközben a napsütötte gyerekszobában olvasgatom történetüket. A »Duncan« mindig ennél a mondatnál fordul át Glasgow irányába.”
A folytatáshoz kattintson ide!
