Négy hajléktalan közül három lakásban élhetne…
A hajléktalan-ellátás mellett egészen más segítő rendszerekre is szükség lenne
Európában is egyedülálló módon, immár a 20. alkalommal került sor idén február 3-án az országos hajléktalan adatfelvételre. A Február Harmadika munkacsoport szakértőinek becslése szerint egy téli napon legalább 14 ezer ember van hajléktalan helyzetben Magyarországon, közülük 10 ezer ember valamilyen hajléktalan szálláson, 4 ezer ember közterületen alszik. Döntő többségüknek a jelenlegitől teljesen eltérő segítségre lenne szüksége: 4000 főnek lakhatási támogatásra, 7000 főnek lakhatási és egyben szociális támogatásra lenne szüksége, s ezzel önállóan is képes lenne lakni, 700 ember ápolást-gondozást nyújtó intézményi ellátásra szorulna. A jelenlegi szociális szállásnyújtás valamilyen formája mintegy 2300 ember állapotának felel meg.
A jelenlegi hajléktalanellátás mellett megfelelő lakhatási támogatásra, helyi mentális és szociális segítő hálózatra, az alkohol-, drogfüggőknek, pszichiátriai betegeknek rehabilitációs szolgáltatásokra, az értelmileg akadályozott, vagy testi fogyatékkal élő embereknek támogató szolgáltatásokra, a krízishelyzetbe kerülteknek kríziskezelő központokra lenne szükségük. A rászorultság és a szükségletek mértékét és módját vizsgáló szociális segítők diagnózisa alapján ezek a megoldások lennének indokoltak, még akkor is, ha ez folyamatosan (nem egy időpillanatban) sokkal több embert érintene és több költségvetési kiadást igényelne.
A kutatás azt is megmutatta, a hajléktalanok 43%-a – bevallása szerint – súlyos, krónikus beteg, a hajléktalan nők közül közel minden második valamilyen lelki/pszichiátriai problémával küzd, a hajléktalanok 39%-át egy éven belül kórházban kellett kezelni. Mindezek következtében a hajléktalan helyzetben lévők többsége önerejéből nem tudná kifizetni önálló lakhatása költségeit, csak valamilyen segítséggel, támogatással.
A 20. adatfelvétel alapján képet kaphattunk arról, hogyan alakult a hajléktalan helyzetbe kerültek összetétele, többek között iskolázottságuk, munkavégzési lehetőségeik, hogyan nőtt meg körükben a romák aránya, a sokgyerekes családokból származók aránya, a sokgyerekes hajléktalanok, a hajléktalan nők helyzete, mi a következménye annak, hogy minden ötödik hajléktalan állami gondozott volt valamikor, minden második fiatal hajléktalan az állami gondozásból került ki, és számos hasonlóan fontos kérdésről.
A 2018-as adatfelvétel elsődleges eredményei illetve a korábbi elemzések megismerhetőek a menhely.hu és a www.bmszki.hu/hu/otthontalanul honlapokon.
