Ne hagyja, hogy a trombózis az életére törjön!

A Trombózis Világnapja kezdeményezés már ötödik éve hívja fel október 13-án a figyelmet erre a gyakran elhanyagolt és félreértett betegségre. Fontos a tudatosság növelése, hiszen napjainkban minden negyedik ember halálát valamilyen vérrögből adódó probléma okozza. A három leggyakoribb, halálos végkimenetelű kardiovaszkuláris betegség esetében vérrög is szerepet játszik. Ahhoz, hogy az aggasztó statisztikákon javítani lehessen, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a betegség felismerésére, az időben történő kezelésére, majd a további kockázatok megelőzésére.

A Trombózis Világnapját 2014 óta október 13-án tartják, ekkor van ugyanis a német származású, a trombózis felismerésében és megértésében úttörő tudós, Rudolf Virchow születésnapja. A fontos kezdeményezés célja, hogy világszinten hívja fel a figyelmet a trombózisra, annak kockázati faktoraira, jeleire, tüneteire és kezelési formáira, hogy ennek köszönhetően csökkenjen a betegségből adódó rokkantság és halálozás száma. A világnaphoz kapcsolódó mozgalom támogatja az Egészségügyi Világszervezet célkitűzését, amelynek megfelelően 2025-ig 25%-kal szeretnék csökkenteni a nem fertőző betegségek által okozott korai halálozások mértékét.

Milyen fajtái lehetnek a trombózisnak?

A trombózis kifejezés abnormális, életveszélyt jelentő vérrögre utal, amely az artériában vagy a vénában alakul ki. A vénában kialakuló vérrög legtöbbször a végtagokban – leginkább a lábakban – vagy a medencében jelentkezik, mélyvénás trombózisnak is nevezzük. Az a rög, amelyik leválik és a vérárammal a tüdőbe jut, tüdőembóliaként ismert. A mélyvénás trombózis és a tüdőembólia együttes neve pedig vénás tromboembólia.

Az artériás trombózis az artériában kialakuló vérrögre utal. Különösen veszélyes formája a szívkoszorúérben keletkező rög, amely a szívbe áramló vér útját gátolja és a szívroham mögött húzódó okot jelenti. Az artériából az agy felé áramló vérrög pedig a stroke egyik fő forrása.

Miről ismerhető fel a trombózis?

Mélyvénás trombózis kialakulásakor a végtagokban fájdalom érezhető, érzékenység és melegségérzet, pirosság és püffedés jelentkezhet.

Tüdőembólia esetén pedig a következő tünetek léphetnek fel: megmagyarázhatatlan légszomj, szapora légzés, mellkasi fájdalom (amely mély lélegzetvételnél erősödik), gyors szívverés, szédülés vagy ájulás.

Az artériában a pitvarfibrilláció, a szívritmuszavar egyik legveszélyesebb formája is okozhatja vérrög kialakulását. A pitvarfibrilláció nem mindenkinél jelentkezik tünetekkel, másoknál viszont szabálytalan szívverés, erős szívdobogás, légszomj, fáradtságérzés, szédülés és mellkasi fájdalom léphet fel.

Hogyan lehet csökkenteni a rizikófaktorokat és megelőzni a vérrögök képződését?

A vérrögök kialakulását első sorban egészségtudatossággal, megfelelő életmóddal lehet megakadályozni. Fontos a helyes, vitamindús és rostban gazdag táplálkozás, a napi 2-3 liternyi folyadékbevitel, a túlsúly leadása, a rendszeres mozgás és a dohányzás mellőzése.

Azoknak, akiknél megállapították a trombózis veszélyét vagy már esetleg érintettek is voltak a betegségben, még nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a megelőzésre. Ennek egyik formája lehet az orvos által felírt, szájon át alkalmazható véralvadásgátló gyógyszer. Az ilyen innovatív vérhígító készítmények, más néven antikoaguláns terápiák megállítják a vérrög képződését, így csökkenhet rög kialakulásából adódó veszély a lábban, a tüdőben, és elkerülhető a stroke is. Emellett alkalmazható kompressziós harisnya és ma már rendelkezésre állnak különböző mechanikus kompressziós eszközök is.