Mit hagyott maga mögött a koronavírus az ingatlanpiacon?
Március közepén lelassult, majd szinte leállt az élet a világ sok országához hasonlóan Magyarországon is. Május közepe óta lassan oldódnak a korlátozások, kezd lassan, kemény szabályokat tartva újraindulni az élet. A cégek igyekeznek újraszervezni a napi működésüket és a járványügyi intézkedéseket szem előtt tartva tervezni a következő időszakra.
A koronavírus-járvány már világszerte átlépte az egészségügyi válság szintet, viszont jelenleg jól látható, hogy gazdaságilag sokkal nagyobb károkat okoz az egyes országoknak ez a hirtelen jött leállás. A Central Home szakértője, Ben-Ezra Orran foglalja most össze, hogy az ingatlanpiacra vonatkozóan milyen negatív és pozitív hatásokat hagyott maga mögött a járvány első hulláma.
„Kezdjük először a rossz hírekkel, jöjjenek a negatív hatások” – mondja a szakértő. – „A piac drasztikus leállása miatt, a GDP nagy mértékű csökkenése biztosan varható. Az újra nyitással kapcsolatban megjósolható, hogy nagy valószínűséggel recesszió fog következni. Jelenleg az látszik, hogy Európában idén közel kétszámjegyű GDP csökkenés jöhet. Ez a folyamat deflációt eredményezhet, ami a világgazdasági termelés zsugorodását okozza”
Szintén a rossz hatások közé sorolható, hogy sajnos számos cégnél leépítések kezdődtek a járvány itthoni megjelenése után. Ezek a folyamatok, illetve az ezáltal gerjesztett egzisztenciális problémák kifejezetten befolyásolják a vásárlóerőt, amely a gazdasági, szolgáltatási szektorokat mozgatja. A munkanélküliség egyenes következménye pedig a csökkenő vásárlóerő. Ez történik most a budapesti ingatlanpiacon is, hiszen egyelőre mindenki próbál tartalékolni, a jövőre fókuszálni és készülni az esetleges második hullámra.
Egyúttal sokan bizonytalanok, még azok, akiknek jelenleg van munkájuk, sem érezhetik magukat 100%-os biztonságban, hiszen szinte nincs olyan ágazat jelenleg, amely ne sérült volna valamilyen formában a válság során.
„Azért persze igyekezzünk meglátni a jó dolgokat is, lássuk az ingatlanpiacra gyakorolt pozitív hozadékokat” – folytatja Ben-Ezra Orran. – „Ugyan valamelyest szűkült a budapesti lakáskínálat, viszont aki el akarja adni ingatlanát, annak komolyak a szándékai. A kínálatban levő ingatlanok ár-mozdulása alacsony: a belvárosi ingatlanok továbbra is tökéletes befektetési formának bizonyulnak, mivel ismételten bizonyították értékállóságukat. Megfigyelhető ugyan bizonyos mértékű csökkenés, de amint elkezd újraindulni a gazdasági élet, ismételten megjelennek majd azon befektetői csoportok, amelyek eddig is mozgatták a budapesti piacot.”
A kormány által meghozott egyik legfontosabb gazdaságvédelmi rendelkezés a a hiteltörlesztési moratórium volt. Ezáltal elkerülhető, hogy bedőljenek a lakáshitelek és a kényszerhelyzetben lévő tulajok áron alul, kiszolgáltatott helyzetben kelljen értékesítniük ingatlanjukat. Szintén lehetnek az ingatlanpiacra jó hatással a kormány gazdaságvédelmi akciótervében szereplő hitelprogramok, amelyek a gazdaság újra indításához, a munkahelyek megtartásához bizonyos szektorokban elengedhetetlenek. Ha újraindul az élet, újraindul a gazdaság, akkor hamarosan mozdulni fog az ingatlanpiac is.
