Megannyi ígéretes ízelítő után megjelent Oliver Sim első szólóalbuma, a “Hideous Bastard“. Olivert korábban leginkább a The xx dalszerzőjeként, basszusgitárosaként és énekeseként ismerhettük, és ezúttal sem szakadt el teljesen a csapattól: a korong produceri munkálatait Jamie xx végezte. Ezek után nem is csoda, hogy a dalok egy részének hangzásvilágában visszaköszön a zenekartól megszokott hangulat, ugyanakkor Oliver Sim személyiségének eddig kevésbé ismert oldalai is feltárulnak, mint például a horrorfilmek iránti szeretete és saját élettapasztalata. Az album kétévnyi dalszerzés és felvétel eredménye.
A lemezt a “Romance with a Memory“, a “Fruit“, a “GMT” és a “Hideous” című trackek vezették fel, előrevetítve, hogy a fülbemászó, pörgős daloktól kezdve a lágyabb balladákig sokféle szerzemény helyet kap majd a debütáló albumon. Az utolsóként megjelentetett kislemez a “Run the Credits” volt, melyre Oliver egyfajta záróakkordként tekint. Saját elmondása szerint a “Hideous Bastard” egy queer horrorfilm, aminek a “Run the Credits” a zárójelenete, mellyel az olyan kedvenc karakterei előtt tiszteleg, mint Patrick Bateman és Buffalo Bill. Az utolsó dalban és az albumban közös pont, hogy habár hangzásra örömteli alkotásokról van szó, tartalmilag sok nehéz érzelem és frusztráció is testet öltött bennük.
A horrorfilm-koncepció egyébként azért sem áll távol a valóságtól, mivel a lemez anyaga a “Hideous” című rövidfilm filmzenéjeként is funkcionál. A nemrég a cannes-i fesztiválon debütált “Hideous” főszereplője maga Oliver Sim, a rendező pedig Yann Gonzalez volt, és felbukkan benne egy csapat queer ikon is, köztük Jimmy Somerville és a drag queen, Bimini.
